Ukrajna: Nő a neonácik befolyása

Egyre élesebben veti fel az amerikaiak szerepét az ukrajnai események alakításában az orosz állami televízió.

Az ukrajnai események hátterében mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államok áll. Azt akarja elérni, hogy befolyási övezete minél közelebb legyen az orosz határokhoz. Erre a következtetésre jutottak az orosz állami televízió ma éjszakai Kiküldött tudósító című műsorának résztvevői. Nem mintha nem lebegtették volna már eddig is ezt a lehetőséget a naponta zajló különféle adások szereplői. Ezúttal azonban olyan kiképzőtisztek nevét is megemlítették, akik a 90-es évek elején Szerbiában is megfordultak, illetve olyan – az adásba is bejátszott – amatőr filmekről azonosítottak be, amelyeken az újfasiszta szervezetek nyári túlélő táboraiban zajló foglalkozások résztvevőit örökítették meg. Az amerikai befolyás mellett az Európai Unió felelőssége is felvetődött a vitában. A résztvevők szerint, az EU tisztségviselőinek fogalmuk sem volt arról, hogy milyen veszélyes játszmába ütötték az orrukat.

A műsor alapját most is helyszíni riportok adták. A ma éjszakai adásban új elem volt az eddigiekhez képest, hogy az Ukrajna nyugati részeiből érkezett, kijevi magánlakásokban elszállásolt fiatal nacionalistákat is megszólaltak. Mellettük immár szerepet kaptak azok az orosz nyelven beszélők – főként nők –, akik a Berkut (szirtisas) elnevezésű belügyi alakulatok tagjainak hoztak élelmet, hogy érzékeltessék: őket támogatják a Majdanon, azaz a Függetlenség terén akciózókkal szemben.

A ma éjszakai adásban, ugyanúgy, ahogyan ez már tegnap is tapasztalható volt, nagy teret kapott annak hangsúlyozása, hogy a megmozdulások kezdeményezői a II. világháború alatti, a náci Németország hadserege által megszállt Lvivben (Lvov; Lemberg), 1941. június 30-án, kikiáltott független Ukrajna örököseinek tekintik magukat. E banderistákat gyakran mutatták olyan környezetben, ahol Sztyepan Andrijovics Bandera, az oroszok által kollaboránsnak, a nacionalista ukránok által nemzeti hősnek tekintett Ukrán Nacionalista Szervezet vezetőjének képe függött. (Banderát 1959-ben, Münchenben a KGB meggyilkolta.)

A felvételeken az ukrán nemzeti lobogó ritkábban, a háború alatt használt vörös-fekete zászló gyakrabban tűnt fel. Mindenekelőtt ezzel illusztrálták, hogy a Kijev főterét elfoglalók és a vidéki középületek ellen támadást indítók kétséget kizáróan olyan újfasiszták, akik nem az ellenzéki pártok vezetőinek engedelmeskednek. Az indulatok lehetséges elszabadulását mutatja, hogy a tegnapi napon ukrán nacionalisták lengyel turistabuszt tartóztattak fel, arra kényszerítették az utasokat, hogy az ukrán hősöket éltessék. Aki vonakodott, azt a háború alatti megtorlások során használt kifejezéssel fenyegették meg.

Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a stúdióba meghívottak – legyenek bár kijeviek vagy moszkvaiak – elsősorban újságírók, írók, közírók, esetleg társadalmi szervezetek képviselői közül kerültek ki. Az adásban – az elmúlt napokhoz hasonlóan – orosz kormányzati tényező nem szólalt meg. Oroszország – talán a Szocsi olimpia miatt – továbbra is tartja magát ahhoz, hogy közvetlenül nem avatkozik az eseményekbe. Ez volt érzékelhető abból is, hogy a műsorvezetőnek nem volt ínyére, amikor valaki Janukovics elnök legitimitását vetette fel. Az ország vezetője ugyanis parlamenti köztársaságban lett államelnök, amit aztán – saját hatalmának puccsszerű kibővítésével – elnöki rendszerré alakíttatott át.

Mint elhangzott: a folyamatok kiszámíthatatlanok abban az országban, ahol többszörösen megosztott a lakosság. Az oroszok és az ukránok nemzetiségi ellentéteit a görög-katolikusok és a pravoszlávok közötti vallási feszültségek terhelik. Ugyanakkor hatalmas a szakadék a mesésen gazdag felső réteg és a szegény tömegek között. Az államrendszert az oligarchák klánjai képtelenek megfelelően működtetni, minthogy a politikai hatalom megszerzését csupán saját klánjuk tagjainak további vagyonszerzése érdekében tartják fontosnak.

Január 28-án, kedden kiderül, hogy megszületnek-e az ellenzék által követelt döntések a parlamentben; új kormány alakul-e, eltörlik-e a szólás- és gyülekezési szabadságot korlátozó rendelkezéseket, amnesztiában részesülnek-e a kormányzati épületek elfoglalásában részt vevők, s hogy ez kielégíti-e a neofasiszták igényeit. Ha nem, előkerülhetnek a fegyverek, kivezényelhetik azokat a különleges, a Berkutnál nagyobb erőt képviselő egységeket, amelyeket még nem vetettek be. Várhatóan fel fog gyorsulni az itt élő oroszok önvédelmi szervezeteinek létrehozása. A hadsereg viszont, a megfigyelők szerint, egyelőre a laktanyákból fogja figyelni az eseményeket. Ezzel együtt, nem került le a napirendről a rendkívüli állapot bevezetése, bár az orosz televíziós vita résztvevői egyetértettek abban, hogy ehhez Janukovicsnak már nincs kellő hatalma.

2014-ben, a Bekiáltás blogban Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatban az alábbi posztok jelentek meg: