Három párt kiadványai közül számomra a szocialista képviselőjelölt bemutatásának módja okozta a negatív meglepetést.

Egyelőre három országgyűlési képviselőjelölt szórólapja landolt a budapesti 14. választókerületben lévő postaládámban. Közöttük a Fidesz-KDNP-é kerülhetett a legtöbbe, ellenben az MSZP-é arról árulkodik, hogy üres az eklézsia. Vagy ki tudja? A Jobbik kiadványa nem csupán tudatos és professzionális tervezésről árulkodik, de a három közül ez a párt az, amely – legalábbis a prospektusa alapján – nem árul zsákbamacskát. Az alábbiakban úgy mutatom be a szórólapokat, ahogyan egy kommunikációs kérdésekben, tipográfiában járatos szakember vizsgálja ezek formáját, tartalmát, üzenetét. Aki velem tart az elemzésben támpontokat kaphat ahhoz, mit vizsgáljon, hogy feltáruljon előtte, miként és mire akarják befolyásolni őket a pártok a nyilvánvaló jelzésekkel és a jelek hiányával.

A Fidesz-KDNP

körülbelül 140 grammos, az A/5-höz közeli, 191x148 mm méretű, fekvő formátumú, középen hajtott, matt műnyomó papíron, minden oldalán visszafogott színekkel, professzionális fotóval ajánlja itteni képviselőjelöltjét, Dunai Mónikát. A választó természetesen nem így írná le a kiadványt. A lényeg: ezek a paraméterek magukban hordozzák, hogy igényes, jól kezelhető lehet a választópolgár kezébe kerülő prospektus.

A címlap középpontjában, tűéles képen egy helyes, a környezetében lévőknek magyarázó hölgy, a haját lazán fésülő képviselőjelölt asszony. Az üzenet: az emberekhez emberként viszonyul, csak egy picit több mint ők. A környezetében lévők enyhén életlenek, ami a jelölt kiemelését, megismertetését segíti elő, s az átlagembert nyilván nem zavarja. Amúgy egy család különböző korosztályaiként – három férfi, három nő: egy nagyapa, egy nagymama, az apa, a feleség és két gyerek – képzelhetjük el a mellékszereplőket. Derűsen, jóindulattal fogadják a parlamentbe pályázó magyarázatát. Mindegyikőjük számára van mondanivalója.

A címlapon a jelölt neve és képviselő várományos fotója egyforma hangsúlyt kap, azonnal szembetűnik. A hatásra két magyarázat van. Az egyik: a lehető legegyszerűbb típusból szedett fehér betűk kiemelkednek a portré alatti Fidesz-narancs színből. A másik: a kézmozdulat iránya a jelölt nevén tartja a néző tekintetét. A feliratok a címlap mindössze alsó egyötödét foglalják el. Baloldalon a képbe benyúló nyílban a kormány által a Fidesznek átadott szlogen: „Magyarország jobban teljesít". A lap jobb oldalán, diszkrét méretben, a két párt emblémája.

Mindent egybe vetve a látvány igazolja az előzetes benyomást: a kiadvány ízléses, jó érzéssel veszi kézbe az ember. A fotón ábrázolt jelenetnek a felhők fölötti derűs halványkékséget idéző háttere miatt a prospektus egészét átlengi a könnyedség, a barátságosság. A derűs kékség és a Fidesz színével szedett címbetűk tartják meg ezt a hangulatot a belső oldalpáron is, ahol a hajtás vonalára ügyelve helyezte el a tervező a képviselőjelölt portréját. A smink, a hajviselet a címlapéval megegyező, ám a sötét kosztümkabát az alkalmi brossal, nyilván azt hivatott erősíteni: nem egyszerű háziasszonyról van szó, hanem nagy dolgokra hivatott képviselőjelöltről. Aki azonban ebben a helyzetben is megőriz valamit a civil könnyedségből, hiszen lám, a kabát alatti blúz milyen rakoncátlanul nyitott…

A portré baloldalán Orbán Viktor kézírással hitelesített üzenete arról, hogy miért teljesít jobban Magyarország, s miért kell a további összefogás. Hogy miért is? Hát azért, hogy ne térjünk vissza a múlt elhibázott politikájához. A program ennyi. Egy mondattal sem több. Hogy aztán pártelnöki, vagy miniszterelnöki minőségében írja Orbán Viktor, amit ír, erre nincs utalás. Talán az óvatosság miatt nincs. Mint amiként óvatosságra utal az is, hogy a jelenlegi miniszterelnök nincs jelen fotóval a szórólapon. Ugyanilyen beszédes, hogy a kereszténydemokrata párt elnökének szignója is hiányzik a kiadványról. Hogy pártszövetség ajánlja figyelmünkbe a hölgyet, arra csupán a KDNP és a Fidesz egymás mellé helyezett logója, illetve a hátsó borító félmondata utal.

Orbán Viktor üzenetével átellenben Dunai Mónika szólít meg. Az ő levelét talpas betűvel szedték, s mint ilyen, elüt minden más szöveg külalakjától. Nem vitás, ez is tudatos és szerencsés választás. Elég, ha arra utalok, hogy mindenki talpas betűk segítségével tanul meg írni és olvasni, s ilyenekkel szedik az újságok, a könyvek törzsszövegének 99 százalékát… Az aláírást a kézírás erősíti meg. Ez persze grafológiai kalandozásokra csábítja az embert. Pláne, hogy a két kézjegyet össze is lehet vetni. De nyilvánosan tegye meg ezt olyan, aki nálam avatottabb ebben!

Ami viszont a jelölt levelének tartalmát illeti, hiányérzetem maradt. Alig tudtam meg valamit a képviselőjelölt asszonyról. Mikor beleolvastam szövegbe, az az érzésem támadt, hogy a kerületi önkormányzat eredményeit könyveli el a sajátjaként. Ez sokak csalódását válthatja ki, ami miatt kérdésessé válhat, hogy a hátlapon lévő címeket, telefonszámokat felírja-e magának a megcélzott választó.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom

jelöltjének bemutatkozása a Fidesz–KDNP szórólapjához hasonlóan igényes, A/5-ös, álló formátumú, körülbelül 120 grammos, vagyis az előzőnél némileg vékonyabb matt műnyomó papírra nyomtatott, szintén 4 oldalas, középen hajtott, színes kiadványban történik. „Megélhetést, rendet, elszámolást!" – követel a szlogen, amit erőteljes vörös pecsét nyomatékosít: „Győzzön a Jobbik!" A prospektus egészének külleme azt üzeni: itt nincs helye könnyedségnek. Szilágyi György képviselőjelölt sötét zakóban, fehér ingben, az ünnepi öltözékhez illő elegáns nyakkendőben néz ránk a címlapról, aminek alsó harmadát nemzetiszínű kopjazászlóhoz hasonlatos hullámzó vonal választja el a fölső kétharmadtól, amelynek jobb sarkában magyaros motívumok díszlenek. Velük átellenben a Jobbik emblémája nem tolakodó módon van elhelyezve. A prospektus minden szövege egyszerűséget sugall, vágott betűkből van szedve. Csak a Jobbik emblémájának betűtípusa tér el a többi szövegétől.

A Jobbik szórólapjának tükrében tűnik fel, hogy a ma kormányzó pártok – a KDNP emblémáját kivéve – egyáltalán nem szerepeltették a prospektusukon a nemzeti színeket. Ezzel szemben a Jobbik mindenütt operál a nemzeti színekkel és a magyaros hímzésmotívummal. A két belső oldalon is, amelyek baloldalát a képviselőjelölt amerikai plánban készült fényképe határolja. Az öltözet immár lazább, de igényes: hosszanti kék csíkozású, felül nyitott ing, kigombolt sötét zakó, minőségi farmernadrág, lezseren zsebre dugott kéz. Magabiztosságot, mi több lendületet sugároz az oldalpár jobb felőli részén a fiatalos kinézetű pártelnöknek a képviselőjelöltjéhez hasonló kivágásban applikált fotója. Vona Gáboron zakó, fehér ing, sötétkék nyakkendő, talán farmernadrág. A két férfi ruházatában az összhang és a különbözőség üzenetértékű.

A szabad végsoros szövegek lazán körbe rajzolják az alakokat. A mondatok három, piros betűkkel kiemelt, területre fókuszálnak: munkahelyteremtés, közbiztonság, igazság. Mindhárom hívó szó után rövid kifejtés következik arról, hogy mit tesz a párt, ha kormányra kerül. A Fidesz-KDNP-vel ellentétben – amely szórólapján is adós maradt annak bemutatásával, hogy konkrétan mit tervez – a Jobbik nem árul zsákban macskát. Persze, hogy milyen ez a macska, az más lapra tartozik... Viszont az igényesen, profi módon felépített kiadvány hátoldalának mosolygós családi fényképéről a képviselőjelölt mellett – immár egy harmadik ingben és zakó nélkül – a feleséget és a két kislányt is megismerhetjük. A fotót érdemi életrajz egészíti ki, és a szokásos elérhetőségek felsorolása. Itt – a vonatkozó jogszabálynak eleget téve – a kiadó címe is fellelhető, ami viszont a Fidesz prospektusáról hiányzik.

Az MSZP Összefogás 2014

címet viselő harmadik szórólap is tartalmazza a kiadót és annak címét, sőt a kiadásért, a szerkesztésért felelős személy nevét. E tekintetben ez a hibátlan megoldás. A három között ez a legnagyobb. Egy 163x235 mm-es, álló formátumú kiadványról van szó. A szokásos írólapokétól alig eltérő minőségű, 90-100 grammos papírra készült. A nagyobb méret egyrészt előnyös lehet, mert elkülönül a leggyakoribb szórólapok formátumától. Másrészt viszont nehezebben kezelhető a többihez képest. Például, ha valaki, egy közepes borítékba akarja rakni, össze kell hajtania, míg az előző kettő simán elhelyezhető benne. Persze, lehet, hogy ez nem különösebben fontos szempont.

A lap valamivel több mint felső harmadán az egyedi és igényes tervezésű embléma alatt a jelölt Lukoczki Károly neve és mellképe. Zakó, halványzöld, a nyaknál nyitva hagyott ing, egyenes, bizalmat ébresztő tekintet. A vörös vonal alatt mindjárt az elérhetőségek, s az oldalon leginkább szembetűnő mondat: „Támogasson ajánló aláírásával!” Hogy miért? Először kis betűkel, szinte elrejtve olvasható a válasz: „Váltsuk le együtt az Orbán-rezsimet!” Később, de csak a lap alsó negyedében, vagyis ott, ahova utoljára jut el a pásztázó tekintet, ismétlődik meg nagyobb betűkkel a fő üzenet: „Együtt leváltjuk az Orbán-rezsimet!” Mintha félnének kimondani! Mikor idáig jutottam, a szórólap választópolgár címzettjeként önkéntelenül magam elé mormoltam: A miért kifejtése nem érdemelt volna pár mondatot? Merthogy erről egy szó nem sok, annyi sem olvasható ezen a kiadványon. Csupán azt tudjuk meg, hogy Mesterházy Attila – akinek erősen megvágott portréját egy nagygyűlést idéző homályos pontok fölé montírozták – az Összefogás miniszterelnök-jelöltje. Alul még az Összefogásban résztvevő pártok emblémája: MSZP, Együtt, DK, PM, Liberálisok.

És ennyi! Merthogy a hátlap teljesen üres. Ahogy a tipográfusok mondanák – szín: 4+0, azaz színesen nyomtatjuk ki az előlapot, de a hátlapra nem kerül semmi. Hogy miért nem, előttem rejtély. Talán azért, mert az előző két pártéhoz képest az MSZP szórólapjáról lerí, hogy itt bizony üres lehet az eklézsia. Ám ebből még előnyt is lehetne kovácsolni. Viszont, ha tudjuk, hogy a hátlapra kerülő szöveg miatt elenyésző lett volna a többletköltség, akkor arra kell gyanakodnunk, hogy riasztóbb okok lehetnek a háttérben. Lehet, hogy még a hívószavak, az üzenetek szintjén sem sikerült olyan minimális programot kidolgozni, amellyel a szövetség minden résztvevője egyetértene? Ha legalább a képviselőjelölt életrajzából emeltek volna a hátlapra néhány passzust! Igaz, ha teljesen kifutottak az időből, és nincsenek felhatalmazottak a helyi szövegek elfogadására, kontrollálására, az üres hátoldalt ez is magyarázhatja.

Akárhogy is, e talányok miatt számomra ez a szórólap okozta a legnagyobb meglepetést. Persze az MSZP szempontjából nem éppen kedvezőt. Hozzáteszem azonban, hogy a város más részeiből eljutottak hozzám más jellegű MSZP-s és Együtt 2014-es anyagok is. Ezek egészen eltérő felfogásokat tükröznek. Az egyik Együtt-jelölt szinte kizárólag saját magával ismerteti meg a választókat a négyoldalas prospektusán. Az MSZP két – A Fidesz igazi arca című – szórólapjának egyikén a Földmutyit, a másikon a Takarékmutyit dolgozza fel. Van, aki A/4-es lapon foglalja össze, szerinte miért kell szavazni és így tovább. Csak nem arra gondolnak, hogy ebben az öntevékeny sokszínűségben rejlik a siker titka? Másfél hónap múlva ez is kiderül...

#