Média: Sok a hamis tudósítás Ukrajnából

Gyakorlatilag nem tárja fel a nyugati média az ukrajnai események hátterét sem. Erre a következtetésre jutottam azt követően, hogy január óta behatóbban igyekszem feldolgozni az ottani történéseket. Lista az Ukrajnával, az orosz-nyugati kapcsolatokkal összefüggő időszerű témákról: a polgárháború kimenetele, esetleges rendkívüli állapot, hamis hírek, nyílt orosz beavatkozás, újságírók akadályozása, világgazdasági  válság.

Media - Play.jpgAzt írja Szúnyog a Kegyeletsértő rajzverseny című posztomhoz írt egyik kommentjében, hogy tudósítsak többet az ukrajnai eseményekről, ha már egyszer képes vagyok megérteni az orosz nyelvű médiát. Aztán hozzátette: „tudom, a kimerítő tudósítás nagy hírportáljaink feladata lenne, de ők valamiért nem...”

Igaza van Szúnyognak. A rendszerváltás egyik beteljesületlen reménye volt, hogy ezután kiegyensúlyozottan, több forrásból tájékozódhatunk. Egy évtized múltán aztán kiderült, hogy ez is olyan mese volt, mint csaknem minden más. Ezért magad uram, ha szolgád nincs alapon, mindig is igyekeztem különféle médiumokból követni az engem különösen érdeklő eseményeket.

Januárban, amikor a Bekiáltás-blogot indítottam, azt érzékeltem, hogy az Ukrajnában történtekkel foglalkozó hazai hírek és az orosz médiában elhangzottak között óriási a szakadék. A tájékoztatást a propagandának rendelik alá. Ezért elsősorban önmagam számára, mindenekelőtt saját tájékozottságom érdekében kezdtem összevetni a hallottakat, amit aztán megosztottam másokkal.

Sajnos, tényleg nem pótolhat egy ember egy komplett szerkesztőséget, ezért csak akkor hozom nyilvánosságra, amit megtudtam, ha egy-egy témával kapcsolatban elég időm marad a három-négy forrásból menet közben hallottak, olvasottak összevetésére – főleg az éjszakai órákban. Az ukrajnai ügyekkel összefüggésben is igyekszem szem előtt tartani, hogy minden fél elfogult. Az orosz állami médiumok a putyini hatalom szempontjai szerint tálalják az eseményeket, ezért szinte mindig figyelmeztetek arra, hogy az olvasó fenntartással kezelje az általam ebből a forrásból közölt információkat, s vesse össze őket a nyugati média közléseivel.

Semmit nem szabad kritikátlanul elfogadni, jóllehet azt tapasztalom, hogy a sokak által lesajnált, holott rendkívül magas szakmai nívót képviselő orosz médiában messze több forrást használnak ugyanannak a témának a megvilágítására, mint nálunk. Például nem csak az orosz párti szakadár felkelők oldaláról mutatják be az eseményeket, de naponta tudósítanak az ukrán parlament és kormány lépéseiről. Helyszínre küldött tudósítóik részletesen beszámolnak az ENSZ-ben történtekről, a washingtoni sajtótájékoztatókról, az Európai Unió, az angol, a francia, a német stb. kormány döntéseiről. (Ugyanez nem csak az ukrajnai ügyekről mondható el. Mostanság például minden nap helyszíni riportot sugároz az orosz állami tévé híradója a gázai helyzetről, bemutatva a front mindkét oldalát.) Azt tapasztalom, hogy a tények tekintetében korrektek, az értékrend a kommentárokban, a válogatásban jelenik meg, ami elfogadható.

Az orosz-ukrán-USA-EU témakörben most legalább féltucatnyi témát kellene tanulmányozni. De itt csak vázlatosan jelezhetem őket. Szerintem még így is sokat mondók:

1.) Donyeck köré szorulnak a felkelők, de mintha egyre hatékonyabbak lennének a válaszcsapásokban. Ezzel párhuzamosan naponta százak dezertálnak az ukrán hadseregből. A nyugati városokban időről időre ukrán nők tömegei tiltakoznak a férjeik, a fiaik katonai behívása ellen. Mindennek azonban nem látom az eredőjét, az okát, az irányát annyira, hogy felelősen posztot tudnék írni a témáról. De figyelek, gyűjtöm az információkat.

2.) Az ukrán miniszterelnök, Jacenyuk lemondása, az ukrán parlament, a rada kilátásba helyezett feloszlása, a koalíció felbomlása előrehozott választásokat feltételez, esetleg rendkívüli állapot kihirdetését alapozza meg. Vajon mi lehet erről a CIA forgatókönyveiben? Nem hiszem, hogy váratlanul érte őket ez a fordulat.

3.) Minden napra esik egy hamisítás. Meghökkentő, hogy a nyugati média akkor is napirenden tartja az összemontírozott, hamis szereplőkkel, azonosíthatóan nem a mondott helyszínen készült híradásokat, ha ezeket már többször cáfolták az oroszok. Még csak nem is jelzik, hogy létezik más álláspont. Például csütörtökön a donyecki felkelők Kelet nevű zászlóaljának parancsnoka tagadta, hogy előző nap azt állította volna: a felkelők birtokában lévő BUK-rakétakomplexum használatát az ukrán fél kiprovokálta a maláj gép ellen. Az orosz tévé riportja szerint a Reuters tudósítója az ezzel kapcsolatos latolgatás hanganyagát úgy vágta meg, hogy abból hamis állítások keletkeztek a maláj gép lelövésével kapcsolatban. A nyugati média a BBC-től az Euronews-on át a magyar Hír TV-ig az állítólag fals szöveget sugározta, s nem figyelt fel arra, hogy bár az interjút videó-kamerával rögzítették, csak a hanganyagot tették közzé. Az orosz tévé állítása szerint azért, mert a képanyagban azonnal nyilvánvaló lenne, hogy vágások vannak benne. De természetesen az orosz állításokat is tartózkodással kell fogadnom. Csak akkor lesz poszt belőle, ha más állításokkal együtt, pro és kontra továbbmutat önmagánál.

4.) Az újságírók őrizetbe vétele, szabadon engedése, esetenként halála, megkínzása, munkájának gátolása érthetetlenül kis teret kap. Például az este CNN csupán annak az újságírónak az eltűnéséről számolt be, akit a felkelők tartóztattak le, de nem számolt be az ukrán hadsereg mellett harcoló banderista Nemzeti Gárda (magyar analógiára: egyfajta rongyosgárda) által őrizetbe vett, a Russia Today-nek dolgozó angol újságíróról. Ahhoz azonban, hogy erről írjak, visszamenőleg is rengeteg kutatást kellene végeznem.

5.) Oroszország nyíltan belép-e a háborúba? Folytonosan foglalkoztat, hogy a nyugati hatalmak mikor juttatják el Oroszországot, egyáltalán eljuttathatják-e oda, hogy a szankciók miatt – immár minden mindegy alapon – nyíltan vállalja, hogy fegyveresen avatkozik be az eseményekbe az orosz nyelvű és identitású lakosság védelmében, és/vagy azért, hogy biztosítsa a szárazföldi összeköttetést Oroszország, a Krím félsziget, továbbá a katonai ellenőrzése alatt álló Gagauzia, a Dnyeszteren túli köztársaság között? Egy lehetséges orosz katonai lépés a Porosenko által már lényegében Ujkrajnába behívott amerikai csapatok távolságtartását is célozhatja.

6.) Mi lesz egy esetleges eszkalálódás gazdasági következménye? Vannak előjelei a gazdasági kapcsolatok esetleges átrendeződésének, ami elsősorban az USA érdekeit szolgálhatja. Az orosz állami bankok nyugati kirendeltségei egy ideje jelentős összegeket utalnak vissza Oroszországba, az Oroszországban lévő külföldi bankok leányvállalatai szintén haza menekítik a pénzüket. Megmozdultak a Londonban – és nyilván a más nyugati fővárosokban – élő orosz oligarchák bankszámláin lévő összegek is. Ugyanakkor mindenekelőtt a nyugat-európai cégek sokat veszíthetnek egy konfliktusban az orosz piac, az oroszországi befektetések akárcsak átmeneti korlátozásával. Külön csörte zajlik a brit és a francia kormány között a mindkét helyen jelentős orosz hadiipari megrendelések esetleges felfüggesztésével kapcsolatban. Mindenekelőtt a francia hadiiparban dolgozók foglalkoztatottsága, a kötbérek miatti várható pénzügyi veszteségek okozhatnak fejfájást. De a briteknek is van veszíteni valójuk, hogy Németországról már ne is tegyünk említést!

#