Napirenden az orosz-német közeledés?

Lehet, hogy Merkelt támogatja a Kreml

Az információs háború része lehet az orosz fiatalember felszólalása a Bundestag emlékülésén.

2017-11-20bundestag-beszedoroszfiux.jpg

A Szovjetunióban fogságba esett náci német hadsereg katonáinak nehéz sorsáról beszélt egy orosz, gimnazista korú fiú a német parlamentben, november 20-án. Az Urálon túli tundraövezetben található, a kiterjedt földgázmezőiről ismert Jamali Nyenyecföldről, Novij Urengojból Berlinbe utaztatott Nyikolaj Gyeszjatnyicsenko a német nemzeti megemlékezés napján, öt oroszországi tinédzser társaságában kapott szót a Bundestagban. Az eredeti terv szerinti nyolc helyett, mindössze két percet kapott, mégis azonnal szenvedélyes viták bontakoztak ki róla az oroszországi közéletben és a médiában.

A fiatalember többek között egy Sztálingrád alatt fogságba esett Wehrmacht-katona, bizonyos Johan George Rau sorsára hivatkozott, aki a II. világháború során a Sztálingrád körüli katlanban, a szovjet hadsereg gyűrűjében rekedt. Fogságba került, majd 1943. március 17-én a fogság kibírhatatlan körülményei közepette halálozott el. „Mindez mély bánattal töltött el, amikor megláttam az ártatlanul elpusztult emberek sírját. Közöttük sokan békében szerettek volna élni, és nem akartak harcolni, a háború időszakában mégis hihetetlen megpróbáltatásokon mentek keresztül” – mondta az orosz gimnazista.

A beszéd nyomán Oroszországban kirobbant vitában azonnal elemezni kezdték a fölöttébb összeszedett, szakkifejezéseket is tartalmazó, papírról felolvasott szöveget, rámutatva, hogy ezek nem lehetnek az ő szavai. Mások védelmükbe vették a fiút, mondván, hogy érzelmei, gondolatai érzékenységről árulkodnak. Hiba lenne, ha valaki mindebből a fasizmushoz való viszonyára következtetne. Voltak, akik arra emlékeztettek, hogy a hitleri táborokban, különösen a háború elején, százezer szám végeztek a szovjet foglyokkal, illetve a Mein Kampfban foglaltaknak megfelelően tudatosan halálra dolgoztatták a szláv és a zsidó származásúakat.

Az sem mellékes, hogy a háború alatti és utáni Szovjetunióban esetenként a polgári lakosságnak még annyi élelem sem jutott, mint a foglyoknak. (Magyar hadifoglyok több ízben beszámoltak visszaemlékezéseikben arról, hogy egy-egy nagyváros közelében lévő tábort az élelem miatt  civilektől kellett védenie az őrségnek, nem a foglyok szökésétől tartva – K.D.L.) A vitázók másik része az oktatás hiányosságainak és az amerikai filmeken keresztül is terjedő propagandának tudja be, hogy az oroszországi fiatalok körülbelül egynegyede már azt gondolja, hogy az amerikaiak szenvedték el a legnagyobb veszteséget, ők viselték a náci Németország elleni háború legnagyobb terhét, s hogy ők foglalták el Berlint.

Megjegyzem: az orosz fiúnak a Bundestagban elhangzott beszéde kapcsán az érzelmek tombolása csúcsra járt az állami tévé hétfő esti Vecser Vlagyimir Szolovjovval című vitaműsor harmadik részében, amelyben orosz, izraeli, németországi, litvániai, ukrajnai közéleti szereplők, újságírók csaptak össze. (A linkkel elérhető videón 1:43-tól.) Egyebek mellett szó volt arról, hogy a II. világháború után nem léptek fel a győztesek kellő eréllyel a nácizmus gyökeres kiirtása érdekében, hogy nyugaton és a kelet-európai térségben megannyi jele van a nácizmus újraéledésének, hogy a történelemtanítást mindenütt a propagandának rendelik alá és így tovább. Csak egyetlen eshetőségről nem volt szó ebben a vitában sem. Arról, hogy ha a putyini Oroszországban tényleg olyan diktatúra van, mint amiként azt nyugaton, s benne Magyarországon állítják, akkor ez az eset nem történhetett meg a Kreml tudta, sőt jóváhagyása nélkül.

Az oroszországi – bizonyos értelemben a felvilágosult abszolutizmust idéző, de diktatórikusnak semmiképpen nem nevezhető – viszonyokról, ismereteim alapján, én visszafogottabban gondolkodom, ezzel együtt nem tartom kizártnak, hogy a fiatalember szerepeltetése a moszkvai vezetés tudtával, akár helyeslésével történt. Ha ebből indulunk ki, akkor akár azt is feltételezhetjük, hogy az Urálon túli tundraövezetben található, a kiterjedt földgázmezőiről ismert Jamali Nyenyecföldről, Novij Urengojból Berlinbe utaztatott Nyikolaj Gyeszjatnyicsenko beszéde esetleg az elmúlt három-négy évben amerikai befolyásra enyhén szólva hűvössé vált német–orosz kapcsolatok  felmelegítésének nyitánya. Ennek részeként járhatott nemrégiben Moszkvában Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök, akinek hétfői sajtótájékoztatója többeket meglepett.

Az eddig sikertelen kormányalakítási tárgyalásokra utalva Steinmeier azt mondta: valahogy fel kell állnia egy kormánynak; a kormányalakítás mindig is nehéz feladat volt, azonban ezt a feladatot nem lehet visszaadni, az felelőtlenség lenne. Az államfő tehát egyelőre óvott az új választások kiírásától, amire Merkel már-már hajlandónak mutatkozott – bár lehetséges, hogy ez taktikai húzás is a részéről. Akár így, akár úgy, mindent egybevetve ebbe a játszmába az is beleférhet, hogy a Kreml továbbra is Angela Merkelt látná szívesen a kancellári székben. És ez a lehetőség az Elba és a Rajna vidékén bizonyára sokakat elgondolkoztathat. Köztük a német üzleti körök legbefolyásosabbjait, akiknek részben ahhoz a régióhoz fűződnek legvérmesebb reményeik, ahonnan egészen Berlinig reptették az őszinte hangú, a Bundestagban felszólalt fiút.#

CÍMKÉP: Nyikolaj Gyeszjatnyicsenko - Történelmet ír, vagy írattak vele, esetleg az információs hidegháború áldozata lesz

FEJLEMÉNY: Védelmébe vette a Bundestagban felszólalt tinédzsert az orosz államfő sajtótitkára, Dmitrij Peszkov. Mint mondta, méltatlannak tartja, hogy az iskolást a nácizmus propagandistája váddal illetik. Teljességgel érthetetlen az az egzaltált hajtóvadászat, ami kialakulni látszik vele szemben. (A fiú szülei közzétették, hogy több fenyegetést kaptak a gyerek beszéde miatt.)