hangolás

karomkodnitilos142x142.bmp
 A VÉLEMÉNY SZABAD, A GOROMBA, A TRÁGÁR, AZ USZÍTÓ, A KIREKESZTŐ ÉS MEGBÉLYEGZŐ, SZEMÉLYESKEDŐ BESZÉDMÓD TILOS!
Mindez a nick névre is vonatkozik, mert ne itt élje ki beteges hajlamait! Ha pedig azt hiszi, hogy ez a szólásszabadság korlátozása - téved. Egyetlen újság, egyetlen műsor, egyetlen blog sem kötelezhető arra, hogy a tartalomért felelős szerkesztők ellenében bárki bármit közölhessen abban a médiumban. Indítson saját blogot, s ott azt csinál, amit akar, amíg teheti az első bírósági tárgyalásig, ahol a névtelen kommentelők vétkéért is Önre szabják ki a büntetést!

#

Az Esztergomi Járásbíróság 800 ezer forintra (400 nap fogházra) ítélt egy kommmentelőt holokauszttagadásért

2016. január 4-én.

#

Az Alkotmánybíróság 2014. 05.28-i állásfoglalása szerint a honlapok felelőssé tehetők a rajtuk lévő kommentekért. Ezért külön figyelmeztetés nélkül törlöm az ordenáré, a nyíltan uszító, vagy a szótagösszevonással alkotott morfémákba rejtett, mások megbélyegzésére alkalmas üzeneteket.

#

1. Köszönöm, ha jelzi a szövegem hibáit!

>> 2. Ne szemetelje tele a hazát trágársággal!

3. A stílus maga az ember.

#

LASZ AZ ISMERETLEN KOMMENTELŐNEK: Karel Čapek nyomán átgondolva, azt hiszem, én vagyok az az ember, akit az egymással szemben álló táborok, mindkét felet bíráló magatartása miatt, először ütnek agyon, mielőtt végképp egymásnak esnek.

#

a bekiáltás

Ne valamilyen párt, vagy személy iránti kritikátlan rajongás, vagy ellenszenv mozgasson, hanem a világ megismerésének vágya!

a bekiáltó

DLPortre122x123.jpg

Kabai Domokos Lajos

(1951)

Saját könyvek

Press - A nyomtatott és az elektronikus újságírás elmélete, gyakorlata, Press & pr - A médiatevékenység, a szervezeti és az üzleti kommunikáció alapjai, A lovaglás alapjai

Gyakorlat

Nyomtatott és televíziós újságírás; szerkesztőségek, pr-szervezetek, kisvállalkozások irányítása; politikai és üzleti kommunikációs tanácsadás; ismeretterjesztő, pr- és természetfilmek készítése; mindezek oktatása

Pályaív

Hajdú-bihari Napló (újságíró)

Magyar Televízió Híradó (szerkesztő-riporter, adásszerkesztő, műsorvezető)

Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (sajtófőnök)

Heti Budapest (főszerkesztő)

Üzlet (vezető szerkesztő)

Vasutas Hírlap (főszerkesztő)

MÁV Rt. (kommunikációs igazgató)

Oktatás

Teleschola Televíziós Iskola (alapító ügyvezető, médiaismeret, televíziós dramaturgia, szerkesztői gyakorlat vezetőtanár); Corvinus Egyetem, Debreceni Egyetem, Budapesti Gazdasági Főiskola, felső fokú OKJ-s képzések (médiaismeret, pr-gyakorlat oktató); orosz nyelvoktatás

Közösségi tevékenység

Magyar Lovas Kör (alapító elnök); Nemzeti Média Kerekasztal (ügyvivő); Magyar PR Szövetség (etikai bizottság elnöke); társasházi közösségi munka

Nyelvismeret

orosz, francia, angol

oroszul velem

TANULJ VELEM OROSZUL!
> Központban a beszédkészség, kezdőknél is

> Tankönyvvel való rendszerezés

> Az életeddel kapcsolatos gyakorlatok

> Biflázás nélküli nyelvtantanulás
#
Küldj telefonszámot a
domokospr@chello.hu
címre!
Visszahívlak: Kabai Domokos Lajos,
aki az orosz-ukrán témában
a legtöbbet posztolók között volt 2014-ben.

top 20

  1. Orbánt sarokba szorították 2014. november 28. 10:04
  2. Győzött a Fidesz, vesztett a haza 2018. április 09. 03:29
  3. Kezdődik Orbán Canossa-járása 2018. május 01. 15:12
  4. Pokolra kerül-e Kálmán Olga? 2016. szeptember 08. 20:48
  5. Az Orbán-Lévay örökség 2014. november 26. 10:58
  6. Sarka Kata meséi 2017. január 13. 14:19
  7. Már Orbánt is égeti Kiss László 2016. január 11. 16:32
  8. Bűzlik ez a kölni balhé 2016. január 06. 06:07
  9. Orbán, a kártékony 2018. március 16. 23:40
  10. Orbán félelembeszéde 2017. június 28. 12:49
  11. A halálba küldött hadsereg 2017. november 18. 07:00
  12. A Jakupcsek-ügy is Simicska-ügy 2015. december 24. 14:41
  13. Pávatánc idehaza is 2017. november 01. 01:07
  14. Katinka Urambátyámországban 2016. január 09. 02:02
  15. Kiss László nem érti Katinkát 2016. január 10. 02:32
  16. Orbán Viktor borzasztó magánya 2015. november 07. 13:57
  17. Orbán, Katinka, meg a NAV-elnök 2017. november 17. 02:19
  18. Bayer még mindig nem érti 2016. szeptember 10. 12:30

címkék < 10

öt legfrissebb

1917 - Áttörnék a hallgatás falát

2018.01.17. 00:43 | Kabai Domokos Lajos | 5 komment

Címkék: puccs forradalom propaganda baloldal 1917 Lenin Oroszország Parvusz

A múlt kibeszélésének elmaradása 1867 óta része a magyar történelemnek, s ez újból és újból deformálja a lelkeket.

roszta-plakatverju_sotuju_vstretimgodovscsinureszlet.jpg

1917-ről magyarul jelentetett meg a Le Monde diplomatique egy kisebb tanulmánykötetet. A könyvet január 15-én mutatták be a Magyar Újságírók Szövetségének székházában. Legalább két ok miatt is jelentős a vállalkozás. Az egyik, hogy Magyarországon, majd három évtizede lényegében a hallgatás fala veszi körül a nagy orosz forradalom témakörét. Néhány szűk, tudományos körben persze napirendre tűzték az értékelését a századik évfordulón. Az a kevés cikk viszont, amely a Rubicon történelmi magazinon, a HVG-n, a Heti Válaszon, a Magyar Időkön keresztül eljutott a nagyközönséghez enyhén szólva is leegyszerűsítő, esetenként kifejezetten hamis tálalásban foglalkozott az eseményekkel.

KUDARC VOLT-E? Ezek alapján akár azt is gondolhatnánk, hogy nem teljesült a kiadvány hátsó borítóján látható 1920-as Roszta-plakáton olvasható, egy erőtől duzzadó, elszántságot megtestesítő munkás és egy paraszt alakját keretező kijelentés: „Hiszek abban, hogy megünnepeljük a századik évfordulót”. De – amint több szerző is utal rá –, minthogy a nagy forradalomhoz való viszonyulás ma is megkerülhetetlen, s mert közvetett hatásai ma is érzékelhetőek, aztán meg mert ott van Kína, Vietnam, a dél-amerikaiak, talán legyünk óvatosak, mielőtt elhamarkodott kijelentést tennénk a kudarcot illetően.

ÁLBALOLDALIAK A kötet értékének másik tényezője: belőle végre olyan európai – francia, cseh, német, svájci, magyar – szerzők lényegre törő értékelésével ismerkedhet meg az olvasó, akik az elmúlt évtizedekben sem függesztették fel a forradalom eseményeiről, máig tartó hatásáról való gondolkodást. Ennek következtében a jelenlegi világfolyamatok részeként képesek a tanulságok megfogalmazására. Többek között szembesítenek annak a magát baloldalinak nevező, az elmúlt három évtizedben, a nemzetközi intézményekben – s persze a magyar országgyűlésben is – jelenlévő elitnek a tarthatatlan magatartásával, amely valójában a neoliberalizmus törekvéseihez, közte a jóléti állam lebontásához nyújt segédkezet. Annak a jóléti államnak a megsemmisítéséhez, amely – amint azt a kötet lényegre törően bemutatja – aligha jött volna létre a létezett szocializmus kihívásai nélkül.

FORRADALOM VAGY PUCCS Népes szerzőgárda adott cikket a tanulmánykötetbe. Mindegyikük szembe megy a közvéleményben a forradalomról meggyökeresedett ténybeli tévedésekkel, előítéletekkel. Például érvekkel alátámasztva utasítják el azt az újabb keletű csúsztatást – ami a mai kapitalista Oroszországban is egyre nagyobb teret kap – miszerint nem forradalom volt az 1917-es, hanem puccs. Ez is a leértékelés egyfajta módja, amint az a létezett szocializmusban oly gyakran sulykolt, s ma más célból, de újból felkapott nézet, hogy a forradalom Lenin, esetleg Parvusz találmánya volt. Több szerző is érvel amellett, hogy mennyire nem felel meg ez a megközelítés a valóságnak.

LENIN HEZITÁLT A szerzők közül néhányan visszautalnak a szovjeteket első ízben megteremtő 1905-os forradalom népi kezdeményezéséire, vagyis cáfolják azt a közkeletű vélekedést, hogy a szovjetek (a paraszt-, a munkás-, a katonatanácsok) a bolsevikok találmányai lettek volna. Bemutatják, hogy a közvélekedéssel ellentétben a cári rendszert még a februári polgári forradalom söpörte el, s hogy az események a bolsevikok nélkül is haladtak a maguk útján. Lenin végül környezetének unszolására hozta meg a döntést: a bolsevikok nem halogathatják tovább a folyamatokba való bekapcsolódást. Ha nem ezt teszik, a féktelen szélsőjobb nyer teret – hangzott el a könyvbemutatón -, akkor talán ma a fasizmus, a nácizmus helyett, valamilyen orosz szóval illetné a világ az ezekkel a kifejezésekkel leírt rémtetteket.

1917 HOZTA EL AZ I. VILÁGHÁBORÚ VÉGÉT Amint győzött a forradalom, felbomlottak az Európát átszövő frontok is – olvasható az egyik tanulmányban. A nemzetközi életben a népek egyenlőségének és önrendelkezési jogának elismerését, a gyarmatosítás elvetését, a nemzeti felszabadító mozgalmak megerősödését számolhatjuk innen. Nem hallgatható el, hogy a vargabetűkkel is terhelt folyamatoknak – a tőkehiányos országban a nyugati államok külső fegyveres agressziói által kiváltott kényszerhelyzet miatti erőltetett fejlesztések érdekében – kísérője volt az erőszak. Ugyanakkor a kötetből arról is képet kapunk, miként folyt a népesség 75 százalékát jellemző írástudatlanság felszámolása, az egészségügyi ellátás megteremtése, és változtatták meg a nők társadalmi szerepével kapcsolatos beidegződéseket Szovjet-Oroszországban. Sokak számára hathat újdonságként, hogy az új hatalom kezdetben toleranciát hirdetett a vallásgyakorlással kapcsolatban, s azt magánügynek tekintette. Azt talán általában tudják, hogy a szovjet hatalom elsősorban az alsóbb néprétegek képviselőit juttatta hatalmi pozícióba. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy az addigi, e tekintetben elitista gondolkodásnak a nyugati országokban való meghaladását a forradalmi Oroszország példája is erősítette. Mint az egyik szerző rámutat, ma ezeknek az alsóbb rétegekből származó embereknek az utódai határozzák meg a legtöbb országban a politikai, a gazdasági, a társadalmi, a művészeti életet, jóllehet ezt sokan kendőzik el szívesen.

KIMARADT A FILMMŰVÉSZET Beleértve a diplomácia, a tudomány és a képzőművészet – benne a világszerte nagyra értékelt orosz-szovjet avantgárd – eredményeinek áttekintését is, alig van az életnek olyan zuga, amellyel kapcsolatban ne kapnánk statisztikákkal, korabeli nagyköveti, újságírói naplórészletekkel tűzdelt, friss hangvételű áttekintést az adott területen az elmúlt száz évben végbement változásokról, azokról a hatásokról, amelyeket 1917 indított el a világban. A példásan szerkesztett, A/5-ös formátumú, 250 oldalas kötetet az orosz valóságot bemutató korabeli archív fényképek, a ROSZTA, a oroszországi hírügynökség által kiadott, művészek által készített plakátjai, az orosz-szovjet avantgárd festők alkotásai illusztrálják. Ha hiányérzetünk támad, akkor az egyedül amiatt van, hogy kimaradt az összeállításból a szovjet filmművészetnek a világ mozgóképgyártására való hatásának bemutatása. Felvethető lenne az is, hogy miért nincs orosz a szerzők között. Ám ezzel kapcsolatban alighanem el kell fogadjuk a szerkesztők meggondolását: az 1917-hez való viszonyról Oroszországban is sokan, sokféleképpen vélekednek. Az eltérő  nézeteket csak úgy lehetne bemutatni hitelesen, ha a különféle ideológiai felfogások legmarkánsabb képviselőinek adnának teret. Márpedig ez, alighanem egy önálló kötetet igényelne.     

AZ AMNÉZIA DEFORMÁLJA A LELKEKET A kiadvány végén, e sorok írójának tollából olvashatnak az 1917-et övező mai magyarországi amnéziának a közgondolkodást negatívan befolyásoló hatásáról. Mint a kötet bemutatóján is módomban állt elmondani, egyrészt azzal összefüggésben, hogy a múlt kibeszélésének elmaradása 1867 óta része a magyar történelemnek, s ez újból és újból deformálja a lelkeket. Másrészt nyilvánvalónak kellene lennie, hogy ebben a geopolitikai térben nem lehet sikeres egy olyan ország, amelynek vezetői és közvélemény-formáló értelmisége nem tesz erőfeszítéseket azért, hogy megismerje a mindenkori moszkvai vezetés indítékait a washingtoniaké, a brüsszelieké, a berlinieké, a párizsiaké – no és a szomszédoké – mellett. Szintén a záró részben kapunk képet arról, hogy a mai oroszországi fősodorbeli médiában sem problémátlan 1917 keletkezésének és hatásának megközelítése.#

DOKUMENTUMOK: Oroszországi társadalomszerkezet az 1897-es népszámlálási adatok alapján. Kortársak naplóbejegyzései, korabeli tudósításai: Maurice Paléologue, Franciaország nagykövete a cári Szentpéterváron, Albert Londres, az Exelsior riportere 1920-ban, Louis de Robien, nagykövetségi attasé a cári Oroszországban, Magyar Figyelő - 1917, Népszava - 1917, Lenin beszédrészlet - 1917. október 26., Részlet Sinkó Ervin 1920-as emlékiratából emigrációs élményeiről, a megmozdulásokban résztvevő pártok jellemzői, Kronológia februártól Lenin haláláig.

A SZERZŐK LISTÁJA a kötetben szereplő cikkek sorrendje szerint: Serge Halimi, a Le Monde diplomatique igazgatóságának elnöke, a szerkesztőbizottság igazgatója, Bruno Drweski történész-politológus, Nicolas Werth történész, Korine Amacher történész (Genfi Egyetem), Éric Aunoble történész (Grenoble-i Egyetem), Hegyi Gyula újságíró, az MSZP Baloldali Tömörülés elnöke, Gabriel Gorodetsky történész (Oxfordi Egyetem), Nicolas Fornet újságíró, Le Monde diplomatique, Hélène Richard újságíró, Le Monde diplomatique, Hrabák András, biokémikus, Michale Wengraf publicista (Ausztria), Evelyne Pieiller újságíró, Le Monde diplomatique, Jan Maas politológus, publicista (Németország), Samir Amin egyiptomi-francia közgazdász, Veronika Sušová-Salminen cseh történész, politikai elemző, Kabai Domokos Lajos újságíró-blogger.

CÍMKÉP: Jurij Bondi 1920-as plakátjának részlete: ВЕРЮ, СОТУЮ ВСТРЕТИМ ГОДОВЩИНУ (Hiszek abban, hogy megünnepeljük a századik évfordulót)

 A könyv megrendelhető a Közép-Európai Fejlesztési Egyesület MagNetBanknál vezetett 16200106-11605434 számú számlájára elküldött 1250 Ft befizetésével (a könyv ára és a postaköltség). A közleményben tüntessék fel a postázási címet! E-mailben az info@magyardiplo.hu címen lehet érdeklődni. 

A bejegyzés trackback címe:

http://bekialtas.blog.hu/api/trackback/id/tr6413581355

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

David Bowman 2018.01.17. 16:53:51

Má ne emlékezzünk meg a tatárjárásról is?

Kabai Domokos Lajos · www.bekialtas.blogspot.hu 2018.01.17. 19:50:01

@David Bowman: Annak is vannak máig érvényes tanulságai. És bizony a boldogkői várban ott van maketten az egész Muhi csata. #

Aurelius Respectus 2018.01.17. 21:34:38

Voltak / vannak akik a 150 éves török megszállást is pozitívan értékelték / értékelik, hiszen ott vannak a törököktől átvett virágok és a török fürdők, meg milyen gonoszak voltak a Habsburgok.
A kommunizmus semmilyen pozitív eredménye nem feledtetheti az általuk meggyilkolt százmillió embert és megnyomorított társadalmakat, ha nincs a szovjet megszállás, a magyarok például már úgy élhetnének mint a spanyolok vagy a portugálok.

tiszafa 2018.01.20. 16:01:09

Kina csak névleg kommunista ,Vietnam nem tudom milyen.
A délamerikai " kommunista államok" csődben vannak ,ez kudarc.
Akkor mit beszél Kabai?

Kabai Domokos Lajos · www.bekialtas.blogspot.hu 2018.01.20. 16:12:21

@tiszafa: Nézze a folyamatokat Dél-Amerikában történelmi léptékekben! Akkor talán másként fogja látni. És eljön az az idő is, persze nem feltétlenül az én életemben, amikor a CIA kénytelen lesz visszavonulni abból a térségből (is). Na, akkor nézze meg, mi történik, ha elég fiatal hozzá! Aztán mi az, hogy névleg kommunista Kína? Egyrészt persze, hogy államkapitalizmus van ott is. De nyilván fogalma sincs a hatalmas szociális programjaikról, az alsóbb néprétegek iskoláztatásáról, meg újabban a környezet védelme érdekében hozott döntésekről. Bolsevikok az irányítási rendszert illetően. (Lásd még demokratikus centralizmus.) Baloldaliak a szociális programjaik alapján stb. Kösz, de nekem ennyi elég volt. Nincs ennyi időm... #