BEKIÁLTÁS: Aki szegény, ne legyen beteg!

Bár az orvosi kamara vezetői aggódnak, a nyárspolgárok most is lelkesek.

06-20191201riporthajlektalanok2.jpg

A szegények, az elesettek, az akár önhibájukon kívül pórul jártak sürgősségi betegellátásának már-már nagyszerű, de legalábbis humánus voltát bizonygatják többen is a közösségi hálón. Merthogy a sürgősségi ellátás ezután is ingyenes lesz és mindenkit megillet – írja valaki azzal összefüggésben, hogy a héten elfogadott jogszabály értelmében, aki nem fizeti meg az egészségügyi szolgáltatási járulékát, vagy aki úgy tudja, hogy munkaadója befizette, valójában azonban elsikkasztotta, három hónap után elesik az egészségügyi ellátás térítésmentes igénybevételének lehetőségétől. Csakhogy visszakérdezek:

– Mi történik másnap, amikor újra kell kötözni a sürgősen ellátott sebet?
– Mi történik harmadnap, amikor már teljes áron kell kifizetni a gyógyszert, az esetleges gyógyászati segédeszközöket?
– Mi történik azzal, akinek s
zemmel látható sérülése nincs, de mondjuk tartósan fáj a feje, s ki kellene vizsgálni, mi ennek az oka?

A polémia alapja, hogy december 11-én újraszabályozta az Országgyűlés a társadalombiztosítási (tb) ellátások összes rendelkezését. A nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék 2020. július 1-jétől egységes társadalombiztosítási járulékként jelenik meg. Ennek mértéke megegyezik majd a négy járulékfajta jelenlegi együttes nagyságával, tehát a bruttó kereset 18,5 százaléka lesz.

Ezen belül a törvény 7 ezer 710 forintban határozza meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét azok számára, akik ily módon kívánják és tudják biztosítani, hogy orvosi ellátásban részesüljenek. Ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezettek nem fizetnek, és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja a háromhavit, a TAJ-számuk (társadalombiztosítási azonosító jel) érvénytelen lesz. Az egészségügyi szolgáltatást nem vehetik igénybe térítésmentesen, amíg a tartozást nem egyenlítik ki.

Igaz, a Pénzügyminisztérium korábbi közlése szerint ez a szabály nem érinti a sürgősségi ellátást. Csakhogy a nyárspolgár lelkiismeretének megnyugtatására, az embertelenség elleplezésére szolgáló magyarázkodás ez, amit a kormány propagandistái dobtak be, hogy elaltassák a magyar társadalomban még itt-ott pislákoló lelkiismeretet. És jól számítottak. Most ezt emlegetik, akik azt bizonygatják: nem kell nyugtalankodni, hiszen pártunk és kormányunk most sem hagy senkit az út szélén, amint azt oly sok évvel ezelőtt maga Orbán Viktor ígérte meg.

Csakhogy én inkább a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökségének aggályait osztom. A szervezet  közleményt tett közzé december 12-én az államilag finanszírozott egészségügyi ellátásra való jogosultság esetleges megszűnésével kapcsolatban. Ebben többek között az áll, hogy a kamara nem kapta meg véleményezésre törvénytervezetet. Azzal ugyan egyetértenek, hogy javítani kell a járulékfizetési fegyelmet, de ez nem okozhatja:

– a szükséges ellátás megtagadását fizetőképtelenség esetén sem,
– az érintettek további egészségkárosodását,
– az orvos-beteg bizalmi viszony aláásását, a gyógyítás folyamatosságának veszélyeztetését,
– a köztartozás szankcionálásának az egészségügyben dolgozókra testálását,
– kiszolgáltatott személyek akár sok milliós tartozás felhalmozását egy alig több mint 23 ezer forintos fizetési kötelezettség elmaradása miatt.

Olvastam már olyan véleményt is az interneten, hogy néhány tízezer, legföljebb néhány százezer olyan személyről lehet szó, akit hátrányosan érint a szigor. Vagyis fölösleges pánikolni, a párt és kormány tekintélyét kétségbe vonni, hiszen a nagy többséget nem fenyegeti veszély. Ezzel szemben engem újból és újból álmélkodásra késztet a bigott hit effajta, sajnos visszatérő megnyilvánulása. Fel nem foghatom, miért nem gondol arra valaki, hogy a kormány számos önkényes döntésének előbb-utóbb ő maga, vagy valamely hozzátartozója is kárvallottja lehet. Ezért, bár kéretlenül, az érdekükben is azt tartom észszerűnek, hogy legalább a végrehajtási rendeletek megalkotásába vonják be a Magyar Orvosi Kamarát.

Ennek elnöksége – a közleményt jegyző Dr. Álmos Péter, Dr. Hegedűs Zsolt, Dr. Kanka Andor, Dr. Kárász Anikó, Dr. Kincses Gyula, Dr. Lénárd Rita, Dr. Máté-Horváth Nóra, Dr. Meglécz Katalin, Dr. Nagy Ákos, Dr. Nagy Marcell, Dr. Svéd Tamás, Dr. Tóth Ildikó – maga is ezt javasolja. Azért, hogy menteni lehessen, ami menthető, ha már belátható ideig semmi esély sincs azoknak az alapvető társadalmi-gazdasági ellentmondásoknak a feloldására, amelyek révén eleve elkerülhető lenne az olyan, sem keresztényi, sem szociális érzékenységet nem tükröző rendelkezés elfogadása, mint ez a mostani.

Ez ugyanis úgy helyezi kilátásba a legelesettebbek, a legkiszolgáltatottabbak gyógykezelésének megvonását, hogy az elmaradó bevételek, s a rájuk fordítandó néhány milliárdos kiadások sem nem osztanak, sem nem szoroznak az országos költségvetés számaihoz képest. Nyilvánvaló persze, hogy abban az országban, ahol szemrebbenés nélkül növelik háromszorosára és négyszeresére az eleve százmilliárdokra rúgó presztízsberuházások költségeit, nem pénzügyi meggondolás áll egy ilyen döntés mögött. Inkább az, hogy érzékeltessék a hatalom birtokosai és a rendszer kiváltságosai a páriákkal, hol is az ő valódi helyük. A lelkes nyárspolgárok pedig úgy tapsikolnak hozzá, mintha velük sosem történhetne baj. #

CÍMKÉP: Hajléktalanok kalyibái Budapesten, a Rákos-patak völgyében, 2019 decemberében (Fotó: KDL)