Orosz útlevél a szakadároknak

Új erőre kaphat a Putyin elleni nyugati felháborodási hullám. Az orosz elnök az ukrajnai magyarokkal is példálózott.

putyinszentpetervar20190424torvenyhozoktanacsamatvienkovologyin.JPG

Vlagyimir Putyin államfő aláírta azt a rendeletet, amelynek alapján egyszerűsített módon juthatnak oroszországi állampolgársághoz az ukrajnai Donyeck és Luganszk terület lakói. Az orosz állami tévéhíradóban elhangzottak szerint, a megválasztott ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij nyilatkozatai nem arra utalnak, hogy ténylegesen is elő kívánná segíteni az öt éve polgárháborús helyzetben lévő délkelet-ukrajnai országrészben a béke megteremtését. Át akarja értelmezni az erre vonatkozó minszki megállapodást, elutasítja az általános amnesztiát, az egyezmény szerinti fogolycserét, továbbá nemhogy azt az autonómiát, amit az akkor érvényes alkotmány szerint az ott élők követeltek, mielőtt a fegyveres konfliktus elkezdődött, de még azt is, hogy a térség különleges státuszt kapjon Ukrajnán belül. Környezete attól is elzárkózik, hogy az újdonsült elnök leüljön tárgyalni a szakadárok vezetőivel. Ő maga egy interjúban kifejezett ellenségnek nevezte Putyint. Kizárólag információs háború révén gondolja megváltoztatni a körzetben élők véleményét és Kijev oldalára állítani őket.

Formálisan az autonómiakövetelés elutasítása, az orosz nyelv háttérbe szorítása miatt robbant ki a fegyveres konfliktus. Ennek leverésére kezdetben önkéntesekből álló, a központi kormány által is büntető zászlóaljaknak nevezett szabadcsapatokat irányított a térségbe az amerikai tanácsadók által kiválasztott és befolyásolt kijevi vezetés. Később a hadsereg egységei is bekapcsolódtak a harcokba, amelyekben tízezernyi civil vesztette életét, nagyrészt a szeparatisták oldalán. Moszkva soha nem ismerte el, hogy reguláris egységeivel, fegyverekkel, lőszerekkel támogatta volna a donyecieket, viszont azt nem tagadta, hogy oroszországi önkéntesek részt vesznek az állóháborúvá vált konfliktusban. Emellett élelmiszersegélyekkel, gyógyszerekkel, az élet megszervezéséhez szükséges rendszeres támogatással tette lehetővé az ellenállást.

Putyinnak, a Törvényhozók Tanácsában április 24-én, Szentpéterváron elhangzott szavai szerint (a videón 1:15:00-tól):

„Nem áll szándékunkban nehézséget okozni az új ukrán vezetésnek, de minden határon túl van már, ahogyan ennek a területnek a lakosságát megfosztják az alapvető állampolgári, sőt emberi jogoktól. A legelemibb lehetőségektől is megfosztják őket, ezért tisztán humanitárius meggondolásból hoztam meg ezt a döntést.”

Tény, hogy Délkelet-Ukrajna két szóban forgó területén élők öt éve nem jutnak hozzá nyugdíjukhoz, Kijev nem fizet segélyeket a rászorultaknak, az ukrán állam nem ismeri el az iskolai bizonyítványokat, az állami vizsgák eredményeit, az azóta megszerzett jogosítványokat, nem teszi lehetővé a külföldre történő utazást és így tovább. Az orosz elnök tehát erre hivatkozhatott, amikor kézjegyével látta el az ukázt, amely lehetővé teszi a Donyec-medence két megyéjében élő egyes adatok szerint 6-6,5 milliós, más becslések alapján 3 milliós lakosságnak, hogy egyszerűsített eljárási rendben folyamodjék oroszországi állampolgársághoz. (Az átláthatatlan helyzetet jelzi, hogy a szakadár Donyecki, illetve Luganszki Népköztársaság igazolványát körülbelül 400 ezren igényelték, bár egyik adatra sem merné senki letenni az esküt.) A rendeletet már korábban előkészítették, közírók, közszereplők időről-időre követelték nyilvánosan is életbe léptetését. A Kreml azonban kivárt. Megvárta az új elnök első nyilatkozatait. Ezek aztán olyanok, amilyenek. Moszkva úgy döntött nincs tovább. 

Nem nehéz belátni, hogy ennek egyik következménye az lesz, hogy a Krím után újabb nyugati részek kerülnek Moszkva fennhatósága alá az egykor Kis Oroszországnak nevezett ukrajnai területekből. Emiatt bizonyosnak látszik, hogy az orosz állampolgárság várható, tömeges felvétele tovább élezi a két szomszédos ország viszonyát. Három-négy hónap múltán, amikor tömegesen megkapják az orosz állampolgárságot az itt élők, immár ténylegesen is ukrán-orosz összeütközéssé, hogy ne mondjam, háborúvá terebélyesedhet a konfliktus, hiszen Moszkvának immár saját állampolgárait kell megvédenie, ha támadás éri őket.

Újult erőre kaphat a Putyin elleni nyugati felháborodási hullám. Petro Porosenko, a még hivatalban lévő, előző elnök azonnal felhívta a nyugati hatalmakat, hogy keményen torolják meg Moszkva mostani gesztusát. Viszont odahaza éppen ellenkezőleg - újból nőhet az orosz államfő népszerűsége. A helyzetet egyébként bonyolítja, hogy Ukrajna törvényei elvben tiltják a többes állampolgárságot, noha ezt eddig nem feltétlenül firtatták sem a magyar, sem a román, sem a lengyel és más útlevéllel rendelkezők esetében. Mi több, ennek alapján az ország vezetői, oligarchái, üzletemberei, művészei közül szintén sokan minősülhetnének törvényszegőnek. De éppen ezért, az orosz állampolgárság megadása aligha támadható elvszerűen.

Az április 24-ei keltezésű elnöki rendelet részletesen előírja, milyen dokumentumokat kell benyújtani a kérelem mellékleteként az Orosz Föderáció Belügyminisztériuma erre felhatalmazott területi szerveihez. A dokumentumban nincs utalás arra, hogy ezek a szervek pontosan melyek, s hogy milyen székhelyeken működnek. Viszont beszédes, hogy a belügy mellett a külügyminisztériumnak, a szövetségi biztonsági szolgálatnak, a nemzeti gárda szövetségi szolgálatának, a legfelső végrehajtó hatalmi szerveknek kell kidolgozniuk  konkrét intézkedéseket. #

CÍMKÉP: Vlagyimir Putyin (középen) a szentpétervári tanácskozásra érkezik, az orosz törvényhozás két házának elnökével, Vjacseszlav Vologyinnal (baloldalon) és Valentyina Matvijenkoval (jobboldalon), továbbá az Észak-nyugati föderációs körzet különleges jogokkal felruházott elnöki meghatalmazottjával, Alekszandr Gucannal (jobb szélen) – Fotó forrása: az orosz elnök honlapja

FEJLEMÉNY: Az orosz elnök jó fél nappal később már Vlagyivosztokban tartott sajtótájékoztatót, amelyen az észak-koreai vezetővel, Kim Dzsongunnal folytatott tárgyalásáról számolt be. Újságírói kérdésre érintette a Délkelet-Ukrajnában élő oroszoknak adandó állampolgárság kérdését. „Fura, hogy egy ilyen döntés negatív reakciót vált ki. Lengyelország már tíz éve kiadja a lengyel kártyát. Sőt, Magyarország útlevelet is ad, Románia szintén. Mitől rosszabbak az ott élő oroszok az ukrajnai magyaroknál, románoknál, lengyeleknél?” – kérdezett vissza Putyin. Szerinte egyébként is Petro Porosenko elnök – aki vasárnap csúfos vereséget szenvedett az elnökválasztáson az orosz anyanyelvű Volodimir Zelenszkijjel szemben – kudarcos politikája vezetett a jelenlegi helyzethez, például azzal, hogy Kijev úgy döntött, nem folyósítja a béreket, nyugdíjakat, szociális juttatásokat Donyeckbe és Luganszkba – számolt be az Index. Ugyanerről itt ír az oroszországi Komszomolszkaja Pravda.