Megvan a megállapodás Erdogannal, de az orosz védelmi miniszter szerint a neheze még hátra van.

Miután október 9-én török csapatok vonultak be Szíriába, október 22-én, az oroszországi Szocsiban megállapodás jött létre az Oroszországi Föderáció és a Török Köztársaság között a helyzet kezeléséről. Ezzel Moszkva újabb kockázatot vállalt a térségben, ahol a nagyrészt az USA által felfegyverzett és kiképzett, katonailag többféle módon támogatott gerillák, radikális iszlamisták, különféle nemzetiségi és vallási csoportok, törzsek 2011-ben indítottak felkeléseket Bassár el-Aszad elnök megbuktatására. Eközben az ország romhalmazzá vált, százezrek lelték halálukat, és több millióan menekültek el.

2015. szeptember 30-án Putyin elnök, a parlament felső házától felhatalmazást kapott az orosz fegyveres erők szíriai bevetésére, a törvényes szíriai elnök kérésére. Általában a világban, és Magyarországon sem értik, hogy a Kreml vezetőit nem csupán az orosz haditengerészet Földközi-tengeri manővereinek biztosítása késztette a beavatkozásra, hanem legalább ilyen mértékben az, hogy innen rajzottak és rajzanak ki a radikális iszlamisták a Kaukázusba, illetve az Oroszországgal határos közép-ázsiai államokba. Emellett harcosokat verbuválnak a muszlim népesség körében Oroszországban, terrortámadásokat készítettek elő és hajtottak végre ottani célpontok ellen. Az ellenük való orosz fellépésben Szíriának, mint ütközőzónának, fontos szerepe volt, van és lesz a jövőben is.

A török hadműveletek megkezdése óta a nemzetközi viták kereszttüzébe került Ankara, amelynek katonai fellépése veszélybe sodorhatja az oroszok eddigi eredményeit. Ezért kezdeményezett tárgyalást Szocsiban Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin, miután egyeztetett a német kancellárral, illetve a francia elnökkel. Az orosz államfő és Recep Tayyip Erdoğan hat és fél órán át tárgyalt. A nyilvánosságra került képek szerint kemény alkudozás folyhatott a színfalak mögött, mert egyik fél sem mutatta magát maradéktalanul boldognak. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter jelezte is a sajtónak, hogy a neheze még hátra van. Mindenesetre megszületett a megállapodás.

Feltűnő, hogy a szír fél közvetlen részvétele nélkül jött létre, s hogy – nyilván Erdogan kívánságának megfelelően – a szír kormányerők szerepéről nincs benne szó. Eközben az orosz haditudósítók orosz–szír katonai együttműködésről beszélnek, ezt illusztráló képeket mutatnak, sőt Aszad elnök a műveleti terület közelében tartott szemlét. Az egyezményt nyilvánvalóan ki-ki érdekeinek megfelelően értékeli majd. De itt a teljes, magyarra fordított, általam megjegyzésekkel kiegészített, tíz pontból álló szöveg, amit az orosz elnök honlapjáról, angol és orosz nyelven is ellenőrizhet az érdeklődő.

1.) Mindkét fél kifejezi elkötelezettségét Szíria területi és politikai egységének, s egyúttal Törökország nemzeti biztonságának megőrzésével kapcsolatban. (Megjegyzés: Kimondva, kimondatlanul arról van itt szó, hogy sem a kurdok, sem Törökország nem támaszthat igényt Szíriából kiszakított területre. Közvetve intés ez akár a Golán-fennsík egy részét megszállt Izrael, illetve az USA felé is. Utóbbi szintén állomásoztat csapatokat Szíriában, eredetileg a törvényes kormány megbuktatásának szándékával, most elsősorban a nyugati cégek önkényes olajkitermelésének biztosítása érdekében.)

2.) Hangsúlyozzák a terrorizmus minden formája és megnyilvánulása elleni küzdelem iránti eltökéltségüket, és ellenzik a szíriai területen megnyilvánuló szeparatista törekvéseket. (Megjegyzés: elsősorban a kurd erőkről van itt szó, de léteznek más szeparatista törekvések is. Nem beszélve arról, hogy az Iszlám Állam nevű szervezet szintén Szíriából kiindulva akart terjeszkedni, s elszórtan még ma is vannak fegyveresei az országban.)

3.) Ebben az összefüggésben a jelenlegi status quo fennmarad a „Béke forrása” elnevezésű művelet jelenlegi térségében Tel-Abyad és Ras-Al-Ain között, 32 km mélységben. (Megjegyzés: e fedőnév alatt Törökország a 450 kilométeres török–szír határ mentén, 30 kilométeres mélységben indított katonai műveleteket hivatalosan azzal a céllal, hogy a Törökországban élő kb. 3 millió szíriai menekült visszatérhessen. Ankara célja volt továbbá, hogy a szerinte terrorista szervezetként működő kurd ellenállókra csapást mérjen, mert attól tartott, hogy az USA által támogatott egységek sikerei nyomán a törökországi kurdok is lázadásba kezdenek. Az Európai Unió a magyar kormány aggályainak figyelembevétele nélkül, hivatalos határozatban ítélte el a katonai akciót. Az Arab Liga is hasonló hangnemben reagált, míg az alakulatai kivonásával a törökök számára lehetőséget teremtő Washington kétértelmű üzeneteket fogalmazott meg.)

4.) Mindkét fél megerősíti az Adanai megállapodás jelentőségét; az Oroszországi Föderáció közreműködni fog az Adanai megállapodás mai körülmények közepette való végrehajtásában. (Megjegyzés: 1998 szeptemberében, a törökországi Adanában török–szíriai egyezményt írtak alá arról, hogy Szíria beszünteti a Kurdisztáni Munkáspártnak nyújtott támogatást és kiutasítja területéről annak vezetőjét.)

5.) 2019. október 23-án 12 órától a szíriai–török határ szíriai oldalán, a „Béke forrása” elnevezésű műveleti zónán kívülre az orosz katonai rendőrség és a szíriai határőrség alegységei vonulnak be. Ezek közreműködnek a Kurd Népvédelmi Egységek alakulatainak és fegyverzetüknek a szíriai–török határtól 30 kilométerre való kivonásában, amit a 2019. október 23-án 12 órától számított 150 óra alatt kell végrehajtani. Ettől a pillanattól közös orosz–török járőrszolgálatot vezetnek be a határtól számított 10 kilométeres mélységben a „Béke forrása” elnevezésű művelet körzetétől nyugatra és keletre, kivéve Kamisli városát. (Lásd az alábbi térképet! RÓZSASZÍN - a szír kormányerők által ellenőrzött terület, SÁRGA - kurdok, ZÖLD - törökbarát erők, VÖRÖS KÖR félholddal - török város, NARANCS színű kör - szír város, LÁNGOK - harci cselekmények, AMERIKAI zászló - USA-katonai bázis, illetve kőolaj és földgázlelőhelyek, SZAGGATOTT és folyamatos vonal közötti terület - hadműveleti sáv)

6.) A Kurd Népvédelmi Egységek valamennyi alakulatát és fegyverzetét kivonják Manbijból és Tal-Rifaatból.

7.) Mindkét fél megteszi a szükséges intézkedéseket a terrorista elemek beszivárgásának megakadályozására.

8.) Közös erőfeszítéseket tesznek a menekültek biztonságos és önkéntes visszatérésének megkönnyítésére.

9.) Közös nyomon követési és ellenőrzési mechanizmust hoznak létre e memorandum végrehajtásának figyelemmel kísérésére és összehangolására.

10.) Mindkét fél az „Asztanai mechanizmus” keretében folytatja a szíriai konfliktus politikai megoldásának kidolgozását, és támogatni fogja az Alkotmányozó Bizottság tevékenységét. (Megjegyzés: A kazahsztáni Asztanában – ma: Nur-Szultan – 2017-ben, Oroszország, Irán, Törökország felelősségvállalása mellett arról állapodtak meg, hogy a szíriai belső erők közötti konfliktusokat tárgyalásos úton, új alkotmány kidolgozásával oldják meg.) #

CÍMKÉP: Vlagyimir Putyin rezzenéstelen arccal figyeli Erdogan török elnököt a megbeszélésen (A fotó forrása az orosz elnök honlapja)