931. BEKIÁLTÁS: Ki áll pirosban Márki-Zay mögött?

A kapcsolati háló révén óhatatlanul a nemzetközi nagytőke érdekeit is szem előtt tartja tanácsadói ténykedése során.

elovalasztas2021-10-08mzpkiralyjuliaatv.jpg

Mindig elcsodálkozom azon, hogy a hivatásos és nem hivatásos elemzők minden politikusi döntést egy személyre vezetnek vissza itthoni és például amerikai, berlini, moszkvai eseményekkel összefüggésben. Nem veszik figyelembe, hogy valójában érdekcsoportok állnak az előretolt szereplők mögött legyen szó, mondjuk Obamáról. Trumpról, Bidenről, Merkelről, s bármilyen elképzelhetetlen, Orbánról vagy Putyinról. Ez az angolszász sajtó, újságíró iskolákban tanított eljárásából (is) következik, aminek az a lényege: bármiről van szó, azt mindig egy személyhez kell kapcsolni, akit szerethet vagy gyűlölhet a közönség, mert ez az érzelmi azonosulás növeli a példányszámot, a hallgatottságot, a nézettséget, vagyis a profitot. Ennek hatásaként a magyarországi közéleti műsorokat, cikkeket, nemkülönben a népi internetet ma már szintén átszövi ez a szemléletmód, ami az ellenzéki előválasztással összefüggésben ilyen mondatokban érhető tetten:

„Karácsony felismerte, hogy miféle országnép az, amelyre nem támaszkodhatik, így visszalépett.” „Igazi politikusi teljesítmény és siker, hogy az immár sok helyen Messiásként megszólított Márki-Zay Péter maga mögé tudta állítani Karácsony Gergelyt.”

Ezekhez az egyént, az egyén kezdeményezését kizárólagosnak tekintő megközelítésekhez képest szeretnék emlékeztetni arra, hogy nemrégiben – már benne az előválasztási kampányban – Csányi Sándor és Hernádi Zsolt társaságában fényképezték Karácsony Gergelyt. (Lásd a felvételt a cikk végén!) Az esemény, amire a fotózás alkalmat teremtett, a Budapest Global igazgatóságának szeptember 20-i alakuló ülése volt. Erről többek között ez olvasható a főpolgármester honlapján:

„a Budapest Global, amely egy politikailag független szakmai szervezet, a köz- és magánszféra szereplőit tömörítő platform, ami elősegíti a hosszú távú, intézményesített együttműködést Budapest Főváros Önkormányzata és a Budapesten működő vállalatok és tudásközpontok között. (…) Már az induláskor olyan fontos szervezetek csatlakoztak, mint például a Budapest Airport, az ELTE, a Graphisoft, az IKEA, a MOL, a Prezi, a Vodafone vagy az OTP.”

Talán nem érdektelen az időzítés. S bár nemzetközi cégek is szerepelnek a felsorolásban – mint egy korábbi írásomban már megemlítettem –, azzal, hogy Csányi Sándor, a legbefolyásosabb magyar bankár és Hernádi Zsolt, a legnagyobb magyar energetikai cég elnök-vezérigazgatója – akik régóta szoros kapcsolatban állnak Orbán Viktorral – Karácsony Gergellyel együtt fotóztatta magát, annak kettős üzenete van. Egyrészt az, hogy a Közép-Európában is terjeszkedő, a nemzetközi pénzvilághoz ezer szállal kötődő magyar tőkés körök szintén a változás, a váltás pártján állnak. Másrészt az, hogy minimum nem lett volna ellenükre, hogy a főpolgármester legyen a kormányfő. Ha ezt ab ovo ellenezték volna, nyilvánvalóan tettek volna azért, hogy a Budapest Global ülését ne a kampány időszakában rendezzék, illetve könnyűszerrel kimentették volna magukat a fotózásról.

Igen ám, de közben más erők is mozognak. Az október 2-i, már akkor kérdőjellel ellátott, „Jön a Karácsony–Márki-Zay páros?” című cikkemben többek között arra hívtam fel a figyelmet, hogy a több mint ezer év alatt, I. Istvánt is beleértve, alig vezette olyan személy az országot, aki ne élvezte volna külföldi erők támogatását, mi több, eleve ilyen erők juttatták hatalomra. Ezért többek rosszallásától kísérve – „Ne konteózzak már én is!” – elmélkedtem arról, hogy külföldi erőknek szintén érdekében állhat, hogy végre kiegyensúlyozott viszonyok jöjjenek létre Magyarországon, amelynek kormánya ráadásul kisebb zendülést szervez Közép-Európában, sőt – mint a múlt héten nyilvánosságra került – az USA ultrakonzervatív erőinek is jelentékeny támogatást nyújt.

És láss csodát! Akár létezik effajta külföldi befolyás, akár nem, Európában sorra elvéreznek azok a politikusok, akikre Orbán Viktor nagyratörő nemzetközi terveket alapozott. Természetesen, nem állítom, hogy a félig-meddig tudatos népakaratnak ne lenne szerepe a korrupciós ügyekbe keveredetett, a hatalmukkal visszaélt politikusok eltávolításában, de – hogy visszakanyarodjak a kiindulóponthoz – ettől még az is tény, hogy

október 8-án, a budapesti Duna-parton, amikor hivatalosan is bejelentették, hogy Karácsony Gergely visszalép a miniszterelnök-jelölti előválasztási küzdelemtől, Márki-Zay Péter mögött Király Júlia állt feltűnően piros kabátban. Egy párkányra fellépve, így a tömegből kiemelkedve, az innen elérhető videó elején is láthatóan lelkesen megtapsolta a főpolgármesternek azt a felhívását, hogy Márki-Zay Péterre szavazzanak. A felvétel végén az is érzékelhető, hogy milyen erős, helyeslő gesztusokkal kísérte MZP szövegét, amit aztán nagy tapssal ünnepelt.

Hogy kicsoda Király Júlia? A magyar Wikipédia szerint a Magyar Tudományos Akadémián kandidátusi fokozatot szerzett közgazdász, aki az államszocializmus időszakában a Központi Statisztikai Hivatalban, majd az Országos Tervhivatalban dolgozott. 1989-ben került a Nemzetközi Bankárképző Központba, ahol előbb témavezető, később oktatási igazgató, vezérigazgató-helyettes, majd vezérigazgató lett. Miközben több helyen oktatott, 1990 és 1991 között Surányi Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank akkori elnökének tanácsadója, illetve az akkor még neoliberális Fidesz gazdaságpolitikai szakértője volt.

A továbbiakban igazgatósági tag volt a Magyar Hitel Bankban, az Eximbankban, a K&H-ban. 2020 és 2003 között pedig a Postabank és Takarékpénztár elnökeként vezényelte le a Postabank privatizációját. Pályája során tanácsadóként dolgozott az Állami Pénztárfelügyeletnél, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél. 2007. július 3-án nevezték ki a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásért felelős alelnökének, egyben a Monetáris Tanács tagjának. Az MNB-ben töltött hat éve a globális pénzügyi válság magyarországi hatásainak kezelésével telt. Erről „A tornádó oldalszele” címmel írt könyvet, melynek átdolgozott, angol nyelvű kiadása a Springer-Verlagnál jelent meg 2020-ban. 2013. július 4-én járt volna le mandátuma a jegybankban, ám 2013. április 8-án benyújtotta felmondását a köztársasági elnökhöz, mivel véleménye szerint

„a Matolcsy György MNB-elnök által kialakított új irányítási rend veszélyeztetheti az MNB hosszú évek alatt megszerzett hazai és nemzetközi presztízsét”.

Király Júlia 2013 novemberétől a K&H belga tulajdonosának, a brüsszeli székhelyű KBC Group igazgatóságának tagja. 2016 és 2020 között az Európai Bizottság megbízásából a Görög Stabilitási Alap (HFSF) Selection Panel tagjaként vett részt az ottani válság kezelésében.

Egy nyilvánvalóan nagy tudású személyiségről van szó, akinek szerteágazó és mély kapcsolatai vannak a nemzetközi pénzvilágban. De hogy piros kabátjában véletlenül álldogált volna október 8-án a szeles Duna-parton? Kötve hiszem. Persze, nem azt akarom állítani, hogy valamilyen rejtélyes háttérhatalom képviseletében teljesített megbízást. Mi több, nem zárom ki, hogy ha részt vett vagy a jövőben részt vesz MZP megválasztásának előkészítésében, azt abból a meggyőződésből tette és teszi, hogy ezzel Magyarországot szolgálja. Viszont talán az sem egészen alaptalan feltételezés, hogy a kapcsolati háló révén, így vagy úgy, a nemzetközi nagytőke érdekeit is szem előtt tartja tanácsadói ténykedése során. Ha másért nem, mert ő sem bújhat ki a saját bőréből, nem tekintheti semmisnek eddigi viszonyrendszerét.

Ez rendjén is van. Személyesen nincs vele dolgom. Közíróként azonban rá kell mutatnom – miként ezt fentebb és cikkemnek ebben az utolsó harmadában is tettem –, hogy ne tekintsük nem létezőknek az efféle szempontokat. Vagyis ne gondoljuk, hogy a politikai játszmák előtérbe tolt szereplői mögött nem érdekcsoportok állnak ennek összes következményével. Végső soron pedig azt, hogy lehetséges Orbán távozása a hatalomból, de maga a rendszer, azaz a kapitalizmus a maga kibékíthetetlen ellentmondásaival együtt – marad. Legfeljebb lenyesegetik róla az önkénynek azokat az orbáni megnyilvánulásait, amelyek már a hazai és/vagy a nemzetközi tőkét is zavarhatják. Kár, hogy a Városházán ugyanúgy elmulasztották megkérdezni ezekről a személyekben is megtestesülő összefüggésekről Csányi Sándort és Hernádi Zsoltot a hivatásos újságírók, mint ahogy Király Júliát sem faggatták a Márki-Zay Péter mögötti  szerepéről a Duna-parton és azon túl. Ráadásul, tudtommal, eddig sem kerített erre sort egyik szerkesztőség sem...#

UTÓIRAT: Két órával e posztnak az internetre kerülése után Király Júlia fellépett Márki-Zay Péter kampányrendezvényén. Mint mondta: életében először szónokol politikai nagygyűlésen, s annak ellenére hívott fel a hódmezővásárhelyi polgármester, az ellenzék egyik miniszterelnök-jelöltvárományosának támogatására, hogy értelmiségi barátai bolondnak nevezték emiatt. De a politikus nyilatkozatait követve „láttam egy embert, aki pontosan tudja, hogy milyen országban élünk, és hogy milyen országban élhetnénk. Nem mindenben értünk egyet, sok a vitánk. Igen, felszisszenünk Péter egy-egy nyilatkozatán, de vele lehet vitatkozni”.    

CÍMKÉP: Október 8-án Márki-Zay Péter mögött Király Júlia állt feltűnően piros kabátban. Egy párkányra fellépve, így a tömegből kiemelkedve, erős, helyeslő gesztusokkal kísérte MZP szövegét, amit aztán nagy tapssal ünnepelt. (Képernyőkép az ATV felvételéről) 

ZÁRÓKÉP: A Budapest Global igazgatóságának szeptember 20-i alakuló ülése utáni csoportkép a Városháza udvarán. Középen Karácsony Gergely főpolgármester, jobbján Hernádi Zsolt, a MOL, balján Csányi Sándor az OTP Bank első embere (Kép forrása a főpolgármester Facebook-oldala)

budapestglobal2021-09-20x.jpg