Nincs rossz bőrben az orosz elnök, bennünket viszont megmérgez az ellene szított gyűlölet.

Védi az öreg Ördög! Megelőzésként írtam le ezt a mondatot. Sokaknak arra a feltételezhető vádjára reagálva, hogy

„Már megint Putyint védi ez a Kabai Domokos a Bekiáltásban!”

Pedig most is csupán arról van szó, mint mindig, hogy megpróbálom a helyzetet a másik oldalról is megvilágítani. Mert alkothat-e tárgyszerű véleményt bármiről az, aki csak az egyik fél tényeit, érveit ismeri? Ráadásul, ezúttal okkal gyanakszik az ember, hiszen érzékelhetően krónikus oroszgyűlölet vezérli azokat, akik média-vasfüggönyt eresztettek le a nyugati és a keleti világ közé. A háború ehhez csupán kapóra jött. Ha ugyanis nem a tartós ruszofóbia mozgatná őket, akkor ugyanilyen hevesen reagáltak volna a Nyugat által az elmúlt évtizedekben indított, az ukrajnainál jóval pusztítóbb agressziókra.

Az úgynevezett megelőző csapás ugyanis nem a Kreml találmánya. Washington, London, Párizs, Tel-Aviv (Jeruzsálem) ugyanezzel indokolta az olykor egész országokat letaroló támadásokat, megszállásokat, a vezetők kivégeztetését, meglincseltetését, sőt magas rangú személyek levadászását. Ezekhez képest Putyin érvei inkább – ha megengedő vagyok: legalább ennyire – elgondolkodtatók. A megelőző nyolc évben a nyugatos ukrán értelmiség nácikat megszégyenítő becsmérlésétől tüzelt, a Kijev által a Donyec-medencei oroszokra szabadított banderista-fasiszták rablásai, a több mint tízezer meggyilkolt áldozat, az ukrán tüzérség pusztításai, az Ukrajnában felhalmazott iszonyú mennyiségű nyugati fegyverzet és a keletre telepített lőszerraktárak, az ott több száz kilométer hosszban kiépített lövészárok-, bunker- és katonai vezetési pont-rendszer, az év elején oda felvonultatott, százezres ukrán haderő, Zelenszkij elnök atombombára tartó igényének bejelentése, a minszki megállapodások felrúgása miatt, van abban valami, ha az orosz államfő azzal érvel: nem engedheti meg, hogy megismétlődjék 1941 nyara, amikor a hitleri német haderő és európai szövetségesei rátámadtak a Szovjetunióra.

De most nem a háború igazságos vagy igazságtalan volta a témám. Csupán a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kapcsolatos, gyakran légből kapott kitalációkkal szeretnék foglalkozni Mert minden jel arra mutat, hogy az ebben az első igazán hibrid háborúban a máskor a sajtószabadság, a tényszerű újságírás mellett hevesen kardoskodók egyetértenek abban, hogy a helyzet miatt megengedhető a tömegek hamisságokkal etetése. Ezzel a magatartással azonban az a fő gond, hogy miután a fals állítások belerágták magukat az emberek agyába, lassan és alattomosan eltűnik az igazság és a hazugság közötti határ. Aztán a legtöbben annyira hozzászoknak az uszuláshoz, hogy idővel bárkivel szemben hajlamosak lesznek előítéletesen, agresszívan fellépni. Ily módon a jövőbeni gyűlölködés, a pogromok sárkányfogát veti el a klubrádiós Pálinkás Szűcs Róbert, aki péntekenként, délelőtt 10 óra előtt ezzel köszön el hallgatóságától:

„Putyin, rohadj meg!”

A Facebook szintén megengedi ezt március óta az Ukrajnához közeli országok felhasználóinak, így a magyaroknak is. Felhatalmazták őket arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökre, valamint a belarusz államfőre, Alekszandr Lukasenkára a „Dögölj meg, Putyin!”, „Dögölj meg, Lukasenka!” átkot szórják. Továbbá az orosz katonák halálát is kívánhatják – tudósított róla a Forbes. A Facebook tulajdonosai az engedékenységet azzal magyarázzák, hogy a háborús szorongás leküzdését akarják elősegíteni.

Ehhez képest a fenekedő klubrádiós innovatív módon állt be a kisebbrendűségi komplexustól szenvedők kórusába, amikor csavart egyet az ajánlott szövegen. Ma már ott tartunk ebben az őrületben, hogy a minap az egyik halk szavú ismerősöm oldalán tűnt fel a sokkoló jelszó, akit eddig az intelligens visszafogottság mintaképének tartottam. Terjed és terjesztik a gyűlöletet álhírek tömegével is. Aki manapság a kreált történetek médiabeli megjelenését kutatja, tobzódhat, mert bőven talál elemezni valót.

Ehhez képest én csupán az orosz elnök halálával kapcsolatos jóslások közreadóit, kommentelőit szembesítem azzal a feszített programmal, amit Putyin naponként teljesít. Javíthatatlan idealistaként abban reménykedem, hátha elszégyellik magukat, még ha nincsenek is tisztában a hazugságok terjesztésének a társadalmi érzületet hosszútávon befolyásoló, roncsoló hatásával. Vagyis azzal, miként járul ez is hozzá a fasisztoid, a náci gondolkodásmód beszivárgásához azok tudatába is, akik eddig a Gandhi-féle, erőszakmentes ellenállást ajánlgatták a hatalom túlkapásaival, agressziójával szemben.

Módszerem ugyanaz, mint májusban volt. A „Putyin halálára várnak” című bejegyzésben semmi mást nem tettem, csupán közreadtam Vlagyimir Putyin május 9-e és 26-ka közötti hivatalos programját. Viszont tényleg felvetődhet a kérdés:

ha hónapokkal ezelőtt bírta is a gyűrődést, vajon nem romlott-e az orosz elnök állapota azóta?

Az orvosi vizsgálatok eredményeit én sem láttam. De nézzük, hogy az eltelt egy hétben mivel töltötte napjait az orosz államfő. Már ami a programjából napvilágra került. A napi híreket figyelve, ez sem kevés. Ám egy dolog a benyomás, s megint más az események szisztematikus rögzítése. Az eredményt különösebb fakszni nélkül tárom a nagyérdemű elé, aztán ítélje meg maga, tényleg olyan rossz bőrben van-e az elnök.

Szeptember 1., csütörtök
Putyin Moszkvában kondoleált Mihail Gorbacsov nyitott koporsójánál, majd a Balti-tenger melléki kalinyingrádi enklávéba repült (1080 km), amely bár Oroszországhoz tartozik, de azzal nem határos, s most Litvánia akadályozza az oda irányuló szárazföldi szállításokat. Itt található az ország egyik legjelentősebb és legnyugatibb haditengerészeti és katonai bázisa.
– Online megnyitotta a tádzsikisztáni orosz iskolák tanévet,
– telefonon beszélt a kazah elnökkel,
– több mint egyórás, nyilvános „tanórán” beszélgetett a kulturális, a művészeti, a tudományos és a sport diákolimpiák győzteseivel,
– felszólalt a Gyerekek és Fiatalok Összoroszországi választmányának ülésén,
– megbeszélést folytatott a Kalinyingrádi terület kormányzójával,
– látogatást tett a Nahimov Haditengerészeti Tanintézet kalinyingrádi tagozatánál.

Szeptember 2-a, péntek
Tanácskozás az oroszországi Biztonsági Tanács állandó tagjaival.

Szeptember 3-a, szombat
– Telefon-megbeszélés a török elnökkel.
– Telefon-megbeszélés az azeri elnökkel.

Szeptember 5-e, hétfő
Videó-üzenet a Tigrisek Megóvásának II. Nemzetközi Fóruma résztvevőihez.
Érkezés az ország legtávolabbi keleti részére, Kamcsatkára. (A Moszkva–Petropavlovszk-Kamcsatszkij távolság 6800 km+a kalinyigrádi 1000)
– Találkozás az Ökoszisztéma Természetvédelmi Körzet Ifjúsági Fórumának résztvevőivel.
– Tanácskozás a Petropavlovszk-Kamcsatszkij agglomeráció hosszú távú szociális és gazdasági fejlesztéséről.
– Megbeszélés a Kamcsatkai határterület kormányzójával.
– Érkezés Vlagyivosztokba. (2400 km)

Szeptember 6-a, kedd
– Részvétel a Vosztok-2022 nemzetközi parancsnoki törzsvezetési gyakorlaton. (Szeptember 1. és 7. között, hét gyakorlótéren, illetve a tengeren 50 ezer katona, több mint 5 ezer szárazföldi haditechnikai eszköz, harcjármű, 140 légieszköz és 60 hadihajó vett részt. Közreműködőként, illetve megfigyelőként voltak jelen Azerbajdzsán, Algéria, Örményország, Belarusszia, India, Kazahsztán , Kirgízia, Kína, Laosz, Mongólia, Mianmar, Nicaragua, Szíria Tádzsikisztán katonai vezetői.)
– Üdvözlet a Csecsen Köztársaság létrejöttének 100. évfordulója alkalmából.
– Az Államtanács Elnökségének ülése a turizmus fejlesztéséről.
– Tájékozódás a Távol-Kelet fejlesztésének eredményeiről.
– Megbeszélés a Keleti Gazdasági Fórum kulcsfontosságú üléseinek moderátoraival.
– Egyeztetés a Tengermelléki határterület kormányzójával.

Szeptember 7-e, szerda
– Találkozó Mianmar Állami Adminisztratív Tanácsának elnökével.
– Beszéd a Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén, majd válaszok kérdésekre.
– Találkozó Örményország kormányfőjével.
– Találkozó Mongólia kormányfőjével.
– Találkozó a kínai Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának elnökével.

Szeptember 8-a, csütörtök
– A jekatyerinburgi körgyűrű M-12, M-5 szakaszának on-line átadása.
– Az 1943-ban, a Donyec-medencében, a nácik ellen harcolók emlékét őrző komplexum on-line átadása.

Természetesen, mindebből nem következik, hogy Oroszországnak ne lennének nehézségei. Arra sem lehet következtetni belőle, hogy Putyin tevékenységének mekkora a hatékonysága. Itt csupán azt szerettem volna jelezni: mintha nem lenne hatásuk az átkoknak. Semmi nem utal arra, hogy az orosz elnök a halálán lenne, de még arra sem, hogy nagybeteg. Csupán az a kérdés következik belőle, hogy az úgymond magukat megnevezni nem akaró titkosszolgák, pszichológusok, tenyér- és tekintetjósok, akikre médiumaink és számos blogger hivatkozott az elmúlt időszakban Vlagyimir Putyin közelgő halálhírét keltve, de legalábbis ágynak esését kilátásba helyezve, mikor mondják, hogy „Mea culpa, mea culpa, mea maxima culpa”? Végül is elvárható lenne tőlük, hiszen a kattintás-szám, a nézettség, az olvasottság, a hallgatottság növelése érdekében szisztematikusan átverték közönségüket. S akkor még nem beszéltem a média hitelvesztéséről, az uszító tartalmak társadalmi hatásáról…#

CÍMKÉP: Putyin high five mozdulata a nyilvános tanóra után az egyik diákkal – Akik eddig a Gandhi-féle, erőszakmentes ellenállást ajánlgatták a hatalom túlkapásaival, agressziójával szemben, most a gyűlölködés sárkányfogát vetik el, mikor engednek a Facebook burkolt buzdításának (Fotó forrása: Kreml, elnöki honlap)