„A mi gyerekeink iskolákba járnak majd, az ő gyerekeik pedig a pincékben fognak ülni” – mondta 2014-ben Porosenko ukrán államfő.

Az ukrajnai háború propagandafrontjának szelektált híreivel a nyugati, benne a magyar sajtó azt a látszatot kelti, mintha a 2014 áprilisában kezdődött polgárháborúban – ami mára nemzetközivé terebélyesedett – csak a kijevi hatalom oldalán álló civilek szenvednének. A jövőben időről-időre jelentkező összeállításomban a mindkét fél lakosságát közvetlenül sújtó esetekből adok közre néhányat, korántsem a teljesség igényével. Továbbra is tartózkodom a kifejezetten katonai műveletek közreadásától, minthogy azok kívülről végképp ellenőrizhetetlenek. Célom mindössze az, hogy

kiegyensúlyozzam a propagandisták nyomán kialakult torzképet, s rádöbbentsem a nagyérdeműt, hogy gyakran kettős mérce szerint ítél.

A polgárháború donyeci oldaláról nyolc év alatt ugyanúgy egyetlen tudósítást sem láthatott a nagy nyugati médiumok közönsége, miként a tíz hónapja zajló háborúnak az orosz oldalán történtekről sem. De hogy hogy nem, ez eddig nem tűnt fel a kiegyensúlyozott tájékoztatásról povedálóknak. Az, hogy az eléje kerülő beszámolókat a nyugati oldalon is a katonai szempontoknak rendelik alá, gyaníthatóan a propaganda alapelveit központilag meghatározott szempontok alapján. Udo Ulfkotte könyvei után lehet abban valami, amit egy németországi újságíró állított a minap, hogy a legnagyobb médiumoknál olyan megbízottak vannak, akik meghatározzák, mit adhat közre a szerkesztőség a háborúról.

Minthogy valójában Ukrajna közbeiktatásával az USA által vezetett NATO, illetve Oroszország között folyik a harc, az összeállításaimban szereplő hírek egyikét sem erősíthetik meg megbízható független források. Azokat sem, amelyeket a sajtónk közöl. A képek is megbízhatatlanok. Nem egyszer tapasztaltam az elmúlt években, hogy a donyeci ukrán pusztítás képeit gyakran használták fel az orosz támadások borzalmainak illusztrálására. Csak újabban fordul elő, hogy az ukrán hadsereg lakóházakra mért csapásairól jelenik meg beszámoló, ám ilyenkor általában elhallgatják, kik lőtték ki a rakétát. Minthogy az átlagembernek fogalma sincs arról, hogy melyik település áll orosz, illetve ukrán ellenőrzés alatt, a közönség nagy része az ilyen eseteket is Moszkvának tulajdonítja. Tehát, csak az a bizonyos, hogy a szenvedés százezrek, milliók része mindkét oldalon.  

MÚLTIDÉZŐ

A donyecki Angyalok sétányának emlékművén az ukrán büntető zászlóaljak és a hadsereg ágyúzása következtében a 2014 és 2015 között meghalt gyermekek neve sorjázik. Eszerint a kijevi hatalom még túl is teljesítette fenyegetését. Ugyanis Petro Porosenko, akit a 2014 februári államcsínyt követő puccsista vezetés után, június 14-én iktattak be az elnöki tisztségbe, néhány hónappal később üzenetet intézett az országon belüli autonómiát követelő, a Donyec-medencében élő több millió ukrajnai állampolgár oroszhoz. Részlet az államfő Odesszában, 2014. október 27-én elmondott beszédéből, a videón 2:32-től a taps után:

„Nekünk lesz munkánk, nekik nem. Nálunk lesznek nyugdíjak, náluk nem. Nálunk kifizetik a gyerektámogatásokat, náluk nem. A mi gyerekeink iskolákba és óvodákba járnak majd, az ő gyerekeik pedig a pincékben fognak ülni. Tehát így és éppen így fogjuk megnyerni ezt a háborút” – fenyegette meg Porosenko országa keleten élő polgárait csaknem nyolc évvel azelőtt, hogy az orosz hadsereg megtámadta Ukrajnát.

Megjegyzem: minden ígérete teljesült, sőt túlteljesült. A tényleges háborúig az ukrán állam fegyveresei tízezernél több embert öltek meg saját országukban, köztük több száz gyereket. A kijevi hatalom csak egyet nem váltott be az ígéretek közül: a háborút nem nyerték meg a polgárháború kezdete óta eltelt nyolc év és nyolc hónap alatt. #

CÍMKÉP: Porosenko államfő 2014 őszén megfenyegette a Donyec-medencében élőket, bár akkor már folytak ellenük a büntető akciók – 2014 tavaszától előbb szélsőjobboldali, fegyveres szabadcsapatokat vetettek be a szakadárok ellen, majd a hadsereg reguláris egységeit, de leginkább a településeket lövő tüzérséget, olykor a légierőt (A kép forrása a beszéd videója – YouTube)