Kelet- és Dél-Európában is sokan utasítják el az Oroszország elleni szankciókat.

Különös Európa-térkép, valójában grafikon, sodródott elém az interneten az Átlátszó internetes újság jóvoltából. Azt jeleníti meg,

milyen mértékben támogatja (az ábrán zöld szín), illetve ellenzi (lila) az egyes EU-országok lakossága az Oroszország elleni büntető intézkedéseket.

Most hogy a tizedik – az orosz állami tévéhíradóban már-már gúnyosan, jubileumiként minősített – szankciós csomag lép életbe Moszkva Ukrajna ellen indított háborúja miatt, még aktualitása is van az Eurobarometer által 2022 őszén készült, s az idén januárban közzétett felmérésnek. Az Átlátszó azt emelte ki, hogy ,,a magyarok 59 százaléka valamilyen módon egyetért az EU Ukrajna-politikájával. A megkérdezettek nagyjából harmada nem támogatja az Oroszország elleni uniós lépéseket”.

Kétségtelenül, ez is egy értelmezés, s elnagyoltságában is vélhetően megalapozottabb, mint az úgynevezett nemzeti konzultációban a 97 százalékos ellenzői arányra kihozott eredmény. Engem azonban itt és most nem ez, de még csak nem is a majdnem félig tele van a pohár vagy majdnem üres dilemma foglalkoztat, hanem az Eurobarometer térkép-grafikonjának üzenete.

Számomra az derül ki róla, hogy minél keletebbre, illetve délebbre lévő, tehát kiszolgáltatottabb országról van szó, annál nagyobb az Oroszország elleni szankciókat egészben vagy részben elutasítók aránya. Ebből a mezőnyből Magyarország egyáltalán nem lóg ki, miközben sok hazai médiumból, ellenzéki pártkorifeustól azt hallom, hogy 

az orbáni média az úgymond orosz propagandát terjesztve gátlástalanul mossa át a magyarok agyát – de bezzeg a többi EU-ország szabad sajtója és vezetői nem.

Nekem ez a grafikon-térkép azt mutatja: hiába az Ukrajna melletti, illetve a putyini Oroszország elleni eszeveszett propaganda, más EU-országokban, Németországot is beleértve, szinte mindenütt felszínre tör valamiféle ösztönös bizalmatlanság. Némely szomszédos országban, mint az ott élőktől hallom, nagyban harsogják az Orbánéval ellentétes propagandát, a felmérés eredménye mégis a mienkéhez hasonló. Vagyis nem csak Orbán Viktor miatt olyan, amilyen a háború, a szankciók megítélése Magyarországon, ha egyébként másutt is felemás a közhangulat.

Ezzel, természetesen, nem azt állítom, hogy érteném, miért provokálja szüntelenül a kormányfő a kvázi vagy nem kvázi szövetségeseink vezetőit. Egyszerűen, nincs rá épeszű magyarázatom. Viszont a közvélemény-kutatásban tükröződő, a Moszkva elleni büntetőintézkedésekhez való ellentmondàsos tömegérzület okáról azt gondolom, hogy az egymást következő nemzedékeken átörökítődve épült be a népi tudatba, hogy  

a hasonló nagyhatalmi konfliktusokban a kisemberek, a gazdaságilag gyengébb, kiszolgáltatottabb országok előbb-utóbb a rövidebbet húzzák. 

Bár ezzel a tömeglélektan ingoványos talajára léptünk, de Freud nyomán azért megkockáztathatjuk: ezt az alighanem generációkon át ható zsigeri tudást feltehően nem lehet semmivé tenni nyilvánvalóan bizonyos csoportok anygai érdekét szolgáló, egy-két éves kampányokkal.

Erről ennyit, viszont, ha már szóba kerültek a büntetések, hadd jegyezzem meg: az a benyomásom, mintha alig lenne hatásuk az oroszországi gazdaságra. Legalábbis egyelőre. Minden jel szerint új piacokat találtak az energiahordozóknak. Ezen a téren abból keletkezik némi veszteség, hogy osztozkodni kell a bevételen a közvetítőkkel, a szállítmányok átcímkézésével foglalkozókkal. De, miként a mértékadó szakértő Holoda Attila nyilatkozta a minap, a bevételek így is jóval a kitermelés költségei fölött alakulnak. 

Nyilvánvaló, hogy a nyugati eredetű autók, repülőgépek, berendezések alkatrész-ellátásában vannak zavarok Oroszországban. De a jelek szerint nem akkorák, hogy ettől összeomlott volna a gazdaság és a hétköznapi élet. Miként a Globális Kihívások közreadta: 

a Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése szerint Oroszország GDP-je 2022-ben mindössze 2,2 százalékkal csökkent. A szervezet a mutató 0,3 százalékos növekedését prognosztizálja 2023-ban, a rá következő évben pedig 2,1-et.

Mindez főleg annak tükrében figyelemreméltó, hogy a nyugati szankciók első hullámának tavaly márciusi bevezetésekor az elemzők 30 százalék körüli visszaesést vetítették előre 2022 végéig. Az előjelzésüket folyamatosan mérsékelték, de még ennek tükrében is több mint meghökkentő a ténylegesen várható teljesítmény. A munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony, s az ottani energiafogyasztás folyamatosan növekvő értékei szintén a termelés növekedését jelzik. Vagyis, szó sincs összeomlásról.

Oroszországban élő külföldiek beszámolói szerint a nyugati élelmiszermárkák nem tűntek el az üzletek polcairól. Hogy mást ne mondjak: a McDonald’s oroszosított névvel és strómannal továbbra is működik, a KFC pedig eredeti logója alatt megszakítás nélkül hirdet az állami televízió műsoraiban. Egyre több nyugati cég csendes visszatelepüléséről érkezik hír. Ismét igazolódni látszik a bismarcki tétel: az oroszok sosem olyan erősek, mint azt maguk állítják, de nem is olyan gyengék, mint feltételezik róluk. Vonja le mindebből a következtetést mindenki maga!#

CÍMKÉP: Az Eurobarometer-felmérés eredményei az EU-tagországok lakosságának az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatos támogatásának, illetve elutasításának különböző fokozatairól az Átlátszó térkép-grafikonján — A büntetőintézkedéseknek egyelőre annál is kisebb a hatásuk az oroszországi gazdaságra, mint a mi térségünkben a Moszkva ellenes propagandának (Grafika: Szémann Tamás)