Olvasom az egyik Facebook oldalon egy Tisza-csoport bejegyzését:

„Reggel felrúgták a pultunkat. Délután ugyanúgy kint voltunk a főtéren. Nem fognak minket megállítani, nem fognak minket megfélemlíteni! A közös cél mindennél fontosabb: egy békés, emberséges és működő Magyarország megvalósítása!”

Természetesen, a politikai-közéleti aláírásgyűjtések effajta akadályozása elfogadhatatlan. Már amennyiben érzelmileg, idegileg egészséges személy vetemedik rá. És éppen ez a bökkenő. Ebben a híradásban nincs utóélete a történetnek. A tiszás beszámoló nem szól arról, hogy feltételezték volna: segítségre szoruló emberrel álltak szemben, s ennek megfelelően valamiféle párbeszédet kellett volna kezdeményezni vele.

Persze, nem vagyok naiv. Még ha próbálkoztak volna is, könnyen keveredhettek volna egy eldurvuló vitába, annak akár egészen szélsőséges következményeivel. Kérdés, hogy akik a különböző pártok aktivistáit a közterekre küldik, felkészítik-e agitátoraikat az ilyen helyzetek kezelésére? Merthogy eléggé nyilvánvaló: a politikusok megnyilatkozásai nyomán ismét szélsőségesen ellenséges érzelmek uralnak egész tömegeket. Újból egyfajta dühöngővé vált Magyarország. A tömegközlekedési eszközöktől, az uszodai öltözőkön, az olyan kitelepüléseken át, amilyenről a posztban is szó van, egészen a családokig egymásnak feszülnek az indulatok.

Manapság a frontvonal az Orbán Viktor nevével fémjelzett Fidesz, illetve Magyar Péter Tisza-pártjának tábora között húzódik. Mi sem jelzi ezt jobban, hogy bár az idézett Facebook-bejegyzésben nem szerepel a kormányzó párt neve, a kommentelők eleve adottnak vették, hogy fideszes volt a randalírozó, akivel szemben – tessék csak a sorok között olvasni! – a tiszások hősiesen helyt álltak és helyt állnak:

senkitől nem hagyják magukat elrettenteni; történjék bármi, ebben a már-már háborús helyzetben szilárdan állnak a vártán.

Persze, nem Madrid határán, mint – ahogy az induló mondja – anno a spanyol köztárságért küzdők a tűzözönben, minden poklon át a fasiszta hordák ellenében őrizve Madrid népének álmát. Ezek a mostani idők ugyanis nem ilyenek. Ma elég egy feltehetően mentálisan sérült ember ahhoz, hogy fellobbanjanak az indulatok, s valódi cselekvések helyett terméketlen adok-kapokban adjanak hangot indulataiknak az egymásnak uszulók. 

Jelesül, a tiszások posztjában megfogalmazott nemes cél – egy békés, emberséges és működő Magyarország létrehozása – már az első lépésekben felfuvalkodott politikusok, önfényező agitátorok, s legfőképpen túlfűtött párthívek és szimpatizánsok nem egyszer tragikomikus megnyilatkozásain elbukik. Bizonyság erre, hogy a poszt után, bár az elütések miatt nem mindig érthető a szöveg – főleg az értelemzavaró központozási és helyesírási hibákat korrigálva – ilyen, a tiszások melletti, a fideszesek elleni kommentek tömege sorakozik:

„Ócska fizet fideszes banda!”
„Mit várhatunk az elbutított Fidesz nyaloncoktól, ha Orbán Viktor is egy agresszív háborúpárti bűnöző!?”
„zsolti bácsi gyerekeket erőszakol meg! Fohszh meg saját nevtlányát! Orbáb részegen halálra gázol egy embert! Matolcsy 400 milliárdot lopott! Figkány hazaárulók vagytok!”
„A fideszes végig legényektől nem is vár mást az ember! IQ nulla, marad az erőszak aztán mikor belefutnak egy nagy pofonba, akkor majd menni fog az ájvékolás.”
„Takarodjon, aki felrúgta!”
„Inkább titeket rúgtak volna fel!”
„Vedd a fáradságot és menj már el egy M.P. beszédére, hogy halld saját füleddel, amit az M1 elváltoztatva hazudik azoknak, akiknek pont úgy betudja mesélni a hazugságait, mint neked.” Válasz: „megtettem. GYALÁZATOS!”
„Köszönet a bátor kitartásotokért! Fidesz a múltunk szégyene, Tisza a jövőnk reménye!”
„Igazi fideSS kulturális szint, büszke lehetsz magadra!!!!”
„Ébresztő!!!! Mássz vissza a fideSS seggébe, ott jobban fogod érezni magad, mint itt...”
„Ez az agresszivitás (értsd: a pult felrúgása – KDL) a fidesz jellemzője! Egy ’kényelmes’ hely várja majd ilyen embereket Orbánnal együtt!”
„na ezek vagytok ti! Alkesz pedo fideszesek!”
„Menj a mocskos pedofil imádó rohadt narancsos szektádba te agyhalott!”

Bár ezen a felületen kisebb az indulatos fideszes megszólalások aránya, amelyekben főleg a randalírozót éltetik, de ezek idézésével nem szaporítom a szót, mert itt és most a tiszásokra fókuszálok. Merthogy ők kampányolnak a változás ígéretével. Ehhez képest jegyzem meg: a fizikai erőszak igencsak rokonságban van a verbálissal. Ha úgy tetszik, a verbális erőszak könnyen átfordulhat fizikaiba. És ha az idézett kommentekben megjelenő brutalitást, meg alpáriságot tekintem, Magyar Péter támogatói sem hoznak új hangot, s magatartást a közéletbe. Ez azért (is) kétségbeejtő, mert a politikus végsősoron a választói elvárásoknak kell megfeleljen. Az ugyanis csupán álságos takarózás, amivel az említett poszt után magyarázkodott valaki: 

„Ha csak negyed annyi lenne az IQ-szinted mint nekem, akkor nem kéne lealacsonyodni a te szintedre, mert veletek csak így lehet beszélni. Az észérveket ti nem ismeritek; amúgy pont látszik az írásodon, hogy egyszerű vagy mint a faék.”

Ha ez a felfogása a tiszás szavazók jelentékeny részének, akkor sok jóra a jövőben sem számíthatunk – a forma, a stílus, a tartalom egységének törvényszerűségéből következően. Végtére, valahol Orbán Viktor és köre is a néplélek, sőt a népakarat kifejezéseként uralkodhatott annyi éven át, s lehet, hogy még újabb esztendők során teheti ezt oly módon, ami most sokaknak okkal nem tetszik, sőt felháborodásukat váltja ki. Ezzel szemben az a helyzet, amire az e cikk írásáig 187 hozzászóló közül csupán egy-két kommentelő világított rá:

„A tisza egyes prominensei, támogatói simán uszítanak nyilvánosan, megtorlást ígérnek, burkoltan erőszakra szólítanak fel. A szimpatizánsok például itt, ezen a platformon rendszeresen teszik ugyanezt. Pont, mint a fideszesek. Nincs túl nagy különbség.” / „Érdemes olvasni a kommenteket (oldaltól függetlenül) pontosan ugyanaz a szint. Sok trágár, erőszakos ember. Férfiak, nők, fideszesek, tisztások vegyesen, nincs különbség sajnos…”

Tudom, hogy falra hányt borsót, de mi mást tehetnék. Leírom, hogy ideje lenne ezzel (is) szembenézni. Kinek-kinek a saját értékrendjét górcső alá venni. Azzal a tudattal, hogy ezek az értékrendek adódtak össze, s fejeződtek ki abban, miként gyakorolták és gyakorolhatják a jövőben is a hatalmat a helyi és az országos politika formálói. Egészen addig, míg újból el nem kezdünk felfelé mutogatni anélkül, hogy belátnánk: azok ott a magasban, annak érdekében, hogy megtartsák kiváltságos helyzetüket, valójában a mi, lentről feléjük sugárzó tulajdonságainkból, felfogásunkból következő elvárásoknak akarnak megfelelni. Persze, ez nem menti a gazemberségeiket, de hogy nekünk ne lenne közünk mindahhoz, ami ebben a magyarországi dühöngőben zajlik, azzal senki ne áltassa magát!#

Kabai Domokos Lajos