Miközben az emberiség a piac uralmának minden eddiginél szörnyűbb ökológiai és társadalmi következményeinek elszenvedője, az esedékes, magyarországi parlamenti szavazás előtt emlékeztetnem kell arra, hogy a neoliberalizmus propagandájával fedezett, a fegyverkezésben, a háborúk indításában Nyugaton is tetten érhető központosítási törekvések ugyanúgy a demokratikus döntéshozatali mechanizmusok kiiktatásával jutnak érvényre, amiként az adott körülmények között a nemzetállami szuverenisták kormányoz(hat)nak. Ez is, az is a fasizálódás irányába mutathathat – miként az Polányi Károly (1886–1964) A nagy átalakítás című, először 1944-ben, New Yorkban megjelent, a piacgazdaság kialakulásával és annak kritikájával foglalkozó művéből levezethető.
Bár Magyarországon jórészt csak egyetemi körökben ismerik a nevét és munkásságát, a minap épp Budapesten említette Karl Marxszal együtt Nancy Fraser amerikai vezető kritikai teoretikus filozófus. Annak ellenére, hogy Polányi – minden tisztelete mellett – vitatja Marxnak a történelem egészének osztályharcok küzdelmekénti, gazdasági determináltságkénti felfogását, szimpátiája egyértelműen a dolgozóké, s általában az EMBERÉ. Mindenesetre, Marx mellett – Lukács Györggyel, Mészáros Istvánnal, Rozsnyai Ervinnel, s persze a kapitalizmus mai, jelentős hazai és külföldi kritikusaival együtt – Polányi megkerülhetetlen azok számára, akik a piacgazdaság kialakulásának, illetve a fasizmusba torkollható következményeinek okait szeretnék feltérképezni, és cselekvési alternatívát találni.
Újszerűnek ható kijelentések bőven akadtak a Politikatörténeti Alapítvány Társadalomelméleti Műhelye, a Polányi Károly Globális Társadalmi Tanulmányok Kutatóközpontja és a Napvilág Kiadó által szervezett április 1-jei, a gazdasági antropológia megalapítójának tekintett Polányi születésének 140. évfordulóján, Budapesten rendezett konferencián. Ezek egy része azért érhette meglepetésként egyik-másik hallgatót, mert nálunk a múltban nem, vagy alig juthattak el az akadémiai-egyetemi körökön kívüliekhez a gazdaságtörténész-szociálfilozófus korszakos művei, esetleg nem eléggé figyelmesen tanulmányozták, tanulmányoztuk azokat.
Én szerencsésnek érezhetem magam, mert Polányi 1976-ban magyarul megjelent Az archaikus társadalom és a gazdasági szemlélet című tanulmánykötetére újságíró iskolai filozófiatanárom, Fehér Márta hívta fel a figyelmemet. Az általam azóta is többször forgatott művet az ő biztatására láthattam el lázas széljegyzeteimmel már a '70-es években. Ehhez képest meghökkenve kellett konstatálnom, hogy még az ezen a rendezvényen megjelent, mondhatni bennfentes körben is volt, aki annak a reményének adott hangot, miszerint
