CÍMKÉP: Dmitro Kuleba és Wang Yi Pekingben, 2024. július 24-én – Az ukrán külügyminisztert ezúttal nem az ottaniak bőrére menő háborút több mint egy évtizedes előkészítéssel kiprovokált, majd a Nyugatot annak fenntartására rábírt Washingtonba engedte el valamely nyilvánvalóan befolyásos kijevi, s vélhetően amerikai erőcsoport, hanem Pekingbe (Fotó: Lu Hanxin/XinHua/dpa)

CÍMKÉP: „Színes” életkép a Long Island Rail Road társaság egyik New York-i metróállomásán Böröcz József Facebook-oldaláról. Posztjában az „Amerikáról” szóló előítéletes magyarországi értelmiségi vélekedésekről írt. Egy angliai kommentelő azt tette hozzá: »A magyar értelmiség „demokratikus liberális” önámítók kis csoportja csak azért tud felnézni „a Nyugat”-ra, mert alapból és szinte tudat alatt rasszista«. Én pedig ugyanott a gonosz kisebb-nagyobb köreinek az orosz társadalom egészét sokcsápú tengeri szörnyként behálózó viszonyokról 2014-ben bemutatott Leviatán című film megnézését és az azon való elmélkedést ajánlottam azoknak, akik szerint a világ és Oroszország összes bajának Putyin az oka.

CÍMKÉP: A Szovjetunióban készült Vörösmarty az egykori MAHART-flottából, amelynek a csepeli kikötőig feljövő Duna-tengerjáróit idehaza gyártották – Talán ma nem itt tartanánk, ha a magát baloldalinak mondott értelmiség terméketlen okoskodásával, a nomeklatúra az árulásával nem járul hozzá ahhoz, hogy lehúzzák a wc-n az ,,államszocializmus” értékeit. A Facebookról a szükséges nyelvtani és kisebb stilisztikai változtatásokkal, kiemelésekkel idemásolt csetelés alábbi felidézése a címben feltett kérdés mellett a termelőszövetkezetek szerepét, illetve a Szovjetuniónak a témával összefüggő viszonyait is érinti. A cikk végén pedig fotó a hajó végnapjairól.

CÍMKÉP: Magyar Péter egy adománydobozzal a kezében, kísérőinek társaságában a kijevi kórház romjai előtt – Attól tartok, ebben az ügyben is legfeljebb a háború után derül ki, mi történt. Már ha kiderül. Hiszen az úgynevezett bucsai mészárlásról is vannak a hivatalostól eltérő állítások. (Fotó forrása a politikus Facebook-oldala)

CÍMKÉP: Michelle Obamáról és Kamala Harrisról rebesgetik, hogy az utolsó előtti pillanatban bedobják a nevüket Joe Biden helyett – Ha az ottani kampányguruk Magyar Péter esetéből indulnak ki, van még szűk két hónapjuk arra, hogy egyre erősödő intenzitással képesszék el a Demokrata párti választókat, mennyire alkalmatlan a feladatra a leépülő jelenlegi elnök. A nyugati világban is egyre gyakoribb, hogy a hatalom tényleges birtokosai számára megbízhatónak, kiszámíthatónak számító személyeket juttatnak magas pozícióba kampánytechnikákkal (Képek forrása: M. Obama és Magyar P. Facebook-oldala, illetve New York Times)

CÍMKÉP: Orbán Viktort váratlanul munkalátogatáson fogadta Vlagyimir Putyin. A két vezető tizenegyedik találkozóját a magyar kormányfő az eddigiekhez képest különlegesebbnek nevezte, minthogy úgymond „erőteljesen csökken azoknak az országoknak a száma, amelyek mindkét oldallal beszélő viszonyban vannak". Putyin szerint Zelenszkijnek és körének nem érdeke a hadiállapot megszűnése, mert ebben az esetben új választásokat kellene kiírni, de ezeken nem kapna bizalmat a jelenlegi kijevi vezető.* (Fotó: Valerij Sarifulin, TASZSZ)

CÍMKÉP: Ruszlan Manszurov, az orosz katonai felderítés nyugalmazott ezredese az orosz internetes műsorban – A grafikonok megerősítik az elmúlt félév fronthíreit az orosz katonai fölényről, az ukrán hadsereg létszámgondjairól, a nyugati fegyverszállítások elégtelenségéről, de az oroszországi civil célpontokra irányuló ukrán dróntámadásokról hozzánk alig-alig eljutó jelentéseket is illusztrálják (Fotó forrása: a Szolovjov Live 2024. július 4-ei adásának videófelvétele)

ILLUSZTRÁCIÓ: A fotókiállítás ismertetőjének címképe a múzeum honlapján – „Bár számos magyar születésű fotográfus élt Amerikában, magyar származásuk gyakran nem ismert.”

CÍMKÉP: A kecskeméti médiatanácskozás meghívója a Kecsup Facebook-oldaláról – Hogy mennyire súlyos a helyzet, azt számomra az is jelezte: a jelenlévők, akik a konkrét példa, a Covid-járvány médiabeli megjelenítése miatt akár személyükben is támadottnak érezhették (volna) magukat, némán tűrték a megaláztatást a médiacelebtől.

CÍMKÉP: „Az USA korábban négyszer utasította el a tárgyalásokra vonatkozó ajánlatot, és a neokonok stratégiáját választotta, hogy háború és titkos műveletek révén meggyengítse vagy feldarabolja Oroszországot” – írja az Antiwar.com portálon, június 26-án közzétett cikkében Jeffrey D. Sachs egyetemi tanár, az amerikai Columbia Egyetem Fenntartható Fejlődési Központjának igazgatója, három ENSZ-főtitkár tanácsadója, jelenleg Antonio Guterres főtitkár mellett a fenntartható fejlődési célok szószólója.