CÍMKÉP: Miközben a BBC és a CNN tudósítója nem élt a lehetőséggel, Tokió pedig megtiltotta újságíróinak részvételét a bejáráson, 19 ország több mint ötven tudósítója győződhet meg a helyszínen a luganszki pedagógiai egyetem sztarobelszki épületét és kollégiumát ért ukrajnai támadás következményeiről. Egymásnak ellentmondó orosz és ukrán hivatalos nyilatkozatok a másnap történtekről is. (Képernyőkép)

Erről már az Euronews sem hallgathatott. Igaz, csak a No Comment rovatban, vagyis kísérőhang nélkül, csupán egypercnyi képsort – amiből az illusztrációként használt képernyőkép is származik – közölt a romokról, azzal összefüggésben, hogy a 2026. május 22-re virradó éjszaka három hullámban mért csapást az ukrán hadsereg az Ukrajnából 2022-ben kivált oroszországi Luganszki Népköztársaság Sztarobelszkben lévő pedagógiai egyetemi részlegének kollégiumára. A képernyő felső részén húzódó, orosz nyelvű felirat azonban a többségnek semmit nem mond, így

Címkép: Dosztojevszkijnek A Karamazov testvérek című regényéhez készült egyik mű Borisz Grigorjeva alkotása a Szentpétervári Fabergé Múzeum idei márciusi kiállításán – „Valójában a nyájnak jóval kisebb szüksége van a pásztorokra, mint a pásztoroknak a nyájra.”

 Szentpéteri ugyan fanyalgott a Klubrádió adásában, de összességében mentegette a visszamenőleges hatályú, a parlamenti demokrácia elveivel ellentétes, a szavazók jogát korlátozó, az ország kormányozhatatlanságához vezethető tizenhatodik módosítást. A jegyzet végén Schiffer András szakmai indoklása. (Fotó forrása: Klubrádió) 

CÍMKÉP: Egyre több orosz dróntámadás éri a kárpátaljai energetikai, szállítási infrastruktúrát, a hadiüzemeket és raktárakat (Az illusztráció forrása: Vitalij Hlahola ungvári képviselő Telegram-oldala) ZÁRÓKÉP: Halál a magyarokra! felirat a Vereckei-hágónál lévő honfoglalási emlékművön, 2012-ben (Saját fotó) – Az új kormány máris használja a kárpátaljai magyar kártyát a hazai propagandában, holott Munkácson, Ungváron már hírmondónak is alig maradt az egyébként ott mindig is kisebbségben lévő magyar etnikum. Minden jel szerint ez a hatalom is „meg akarja kímélni” a magyarországi lakosságot attól, hogy megértse mennyi történelmi, demográfiai, illetve mai geopolitikai összetevője van a kialakult helyzetnek. 

CÍMKÉP: „Így néz ki az a szakmai csapat, amely az országunk működéséért fog felelni. Különböző történetek, közös felelősség, valódi tettek” (Forrás: TISZA párt Facebook-oldala, 2026. 05. 01.) – A Magyar Péter miniszterelnök beiktatási beszédében elhangzott ígérettömeg esetleg akkor válhatna valóra, ha a magántőkére alapozott mai társadalmi-gazdasági formációt, ahol a piaci folyamatokat végsősoron az egyenlőtlenségek mozgatják, az újbóli tömeges államosítás révén úgy alakítanák át, hogy az állam által központosított javakból mindenki többé-kevésbé, de csak többé kevésbé egyformán részesülhetne a szociális-jóléti, az egészségügyi intézményekben, s juthatna színvonalas közoktatáshoz. Vagyis, ha tényleges rendszerváltás következne be... 

CÍMKÉP: Egy évvel az orosz támadás előtt, 2021 februárjában és márciusában, az ukrajnai Odessza kikötőjében nagy helyi hírverés közepette rakodták ki az amerikai páncélozott katonai járműveket, amelyeket már nem lett volna értelme visszaszállítani az USA-ba a Közel-Keletről. Ehhez hasonlóan, selejtezésre várt katonai őrnaszádokat szintén kapott az ukrán flotta az Egyesült Államok kormányától. (Fotó forrása: Facebook, USA kijevi nagykövetsége)

CÍMKÉP: Ruff Bálint a Soros-birodalomhoz kötődő Partizánban volt Magyar Péter kampányát kiszolgáló műsorvezető, s feltehetően miniszterelnökséget vezető miniszter lesz. Kapitány István a gazdasági és energetikai tárca várományosa sokféle nemzetközi tevékenysége között hosszabb ideig volt a Shell brit-holland multinacionális olaj- és energiaipari vállalat, a világ egyik legnagyobb energetikai cégének globális alelnöke. Orbán Anita miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter-jelöltnek szintén van multinacionális vállalati előélete – Nehéz róluk elképzelni, hogy ország-szuverenitás- és kizsákmányolt-pártiak lennének, pedig a proletárok helyett a tőkések internacionáléjának időszakában velük kellene megküzdeni a kapitalizmuskritikus szervezeteknek.#

CÍMKÉP: Jómagam moderátor-szerepben, Böröcz József világrendszer-elemző történelmi-szociológus az amerikai Rutgers egyetem professzor emeritusa a Hát ez ilyen könyv szerzője és Barabás András, az eredetileg angolul írt szöveg magyarra fordítója a Balmix gyűjtőportál szervezésében, április 11-én, Budapesten tartott háttérbeszélgetésen – Az akkor készült, a YouTube-on most közzétett felvételen azt járjuk körbe, hogy a Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttesének 1956 őszi, három és félhónapos, kínai vendégszerepléséről és annak utóéletéről készült „dokumentum-trauma regény” szemléletmódja eltér a „lázadás–felkelés–forradalom– ellenforradalom, sőt szocialista táboron belüli első háború” szokásos feldolgozásától, az ennek nyomán a számos családban máig ható megrázkódtatások, illetve az önös érdekeiket követő helyi kisbasák hitványságainak bemutatásától. (Felvétel forrása: Balmix, Róna Péter - képernyőkép)