CÍMKÉP: Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó Dzsiddában, a 2025. március 11-én, az ukrajnai delegációval folytatott tárgyalás után – Előtte minden addiginál nagyobb dróntámadás érte Oroszországot. Ez, szakértők szerint csak brit vagy francia közreműködéssel volt kivitelezhető. Azon túl, hogy ezzel az európaiak kesztyűt dobtak Trump arcába – nélkülük nincs tárgyalás és egyezség –, a Kremlben azt érzékelik: az amerikai elnök mozgástere korlátozott. És ez csak az egyike a lehetséges akadályoknak (Fotó AFP)

CÍMKÉP: Mészáros István (1930–2017), akinek monumentális, előbb Londonban, New Yorkban angolul és – sokáig a magyar kivételével – számos más nyelven is megjelent, A tőkén túl című kötetére utalnak a március 8-án létrehozott szerveződés Túl a Tőkén mozgalom nevével az alapítók. Mészáros nem pusztán a kapitalizmust, hanem a tőkeviszonyt kutatta. Ily módon a tőke–munka–állam hármasában vizsgálta a szovjet típusú szocializmus társadalmait is, melyeket, genezisükre utalva, posztkapitalistának nevezett. A most alakult kapitalizmuskritikus mozgalom névválasztása tehát a múltunkra, s a feltételezhető jövőre egyaránt tekint. (Portré: bulevoador / Új Egyenlőség, montázs: Bekiáltás)

CÍMKÉP: A karkeresztezéssel elutasítást kifejező Volodimir Zelenszkij ukrán vezető, illetve Donald Trump amerikai elnök és alelnöke, JD Vance az ovális irodában, a média nyilvánossága előtt csapott össze 2025. február 28-án – Nálunk sokan azt gondolják: ők ebből kimaradhatnak, hiszen a háború a két szláv nép irtásában merül csak ki. Miként azt anno bizonyos Adolf Hitler oly jól megtervezte, hogy a nemes angolok 1938-ban áldásukat is adták a kelet felé terjeszkedésre, s ott a zsidók gyors elpusztítása után, a szlávok agyondolgoztatásra épített lassú kiirtására felhatalmazva a nácikat. Moszkva szemében ez is beárnyékolhatja, hogy most London próbálkozik egy Ukrajna biztonságát szavatoló koalíció összetákolásával, s eközben meg sem fordul a fejekben Oroszország védelmi igénye. Márpedig ennek figyelembevétele nélkül nem fog menni… (Kép forrása: Wikipedia)

CÍMKÉP: Melegh Attila szociológus, Kőszeghy Ferenc, a Mérce munkatársa, Gagyi Ágnes szociológus, a szerző Szalai Erzsébet szociológus, Marosán Bence filozófus a Mi a munka és mi a kapitalizmus? című esszékötet nyilvános bemutatóján – Akárhogy keresem: a kapitalizmus egyik fázisában, a jólétiben sem látom a keresztényi szeretet megnyilvánulását. Különösen nem a mai digitális világban. Ellenkezőleg. Miként a bemutatón Szalai Erzsébet említette: a ’90-es években készült újabb dokumentumfilmek láttán megdöbbentette, hogy eltűnt belőlük a munkás, egyáltalán a dolgozó ember. (Azóta sem tért vissza, humán erőforrás lett belőle.) Mindenesetre, aki gondolkodó embernek tartja magát, annak legalábbis küzdenie kellene azért, hogy elemzéssel váltsa fel a propaganda által vezérelt érzelmi reakcióit (Fotó: KDL)

CÍMKÉP: Nehéz napjai vannak Volodimir Zelenszkijnek. Nem csupán Donald Trump beszél vele félvállról, de országa parlamentjében is kétszer kellett szavazni ahhoz, hogy jogszerűvé tegyék államfői megbízatását – Nekem egyre inkább úgy tűnik fel, hogy Ukrajna egésze már a békében sem lehet nyertes. És nem csak a milliónyi halott és rokkant miatt, hanem azért is, mert nyilvánvalóan a kirablására – ha nem területének szétosztására – készülnek azok is, akik eddig megmentőjének szerepében tetszelegtek. (Fotó: Andrii Nesterenko / Reuters)

CÍMKÉP: Trump és Zelenszkij adok-kapokjára, nemkülönben Trump és Putyin lassan körvonalazódó, a kapitalizmus globális folyamatainak alávetett ügyletére az ukrán elnökéhez hasonló, tanácstalansággal vegyes dühhel reagálnak a magyarországi ellenzéki közvélemény-formálók és követőik. Egyrészt érthető a magatartásuk, hiszen az ukrajnai háborúról elhallgatásokkal, csúsztatásokkal, hazugságokkal szóltak eddig, hogy megfeleljenek a nekik pénzt osztó centrumok feltételeinek, s ezt nem lehet könnyű bevallani. Másrészt érthető az ösztönös félelem is: amíg kapitalizmus van, addig mindig fennáll a veszély, hogy a gazdasági válságokat diktatórikus kormányzással küzdje le a rendszer. (Montázs forrása: Magyar Nemzet/ AFP)

CÍMKÉP: A február 12-én, a Fehér Ház ovális irodájába betoppanó Elon Musk vállán négyéves fiával, miközben Donald Trump sokadik rendeletének újságírók jelenlétében történő aláírására készült – A jóléti kapitalizmus jótéteményeitől elkábult értelmiségiek közül egyre többen sopánkodnak a fasizmusnak a nyugati világban, benne az USA-ban való térnyerése miatt, holott legalább nekik kellene tudniuk, hogy a nemzetközi tőkés rendszer válságaiból ez törvényszerűen következik. (Kép forrása: abc tévécsatorna  tudósítása)

CÍMKÉP: Trump és Putyin választások utáni első, másfél órás telefonbeszélgetése – Miközben a Washington vazallusává lett EU, Brüsszel, Párizs vagy Berlin neve nem szerepel a világszerte nagy érdeklődéssel várt kapcsolatfelvételről kiadott közleményben, a szankcióknak évtizeden át sikeresen ellenállt, a harctereken a NATO katonai képességei és a fegyverzetei ellen, hadiállapot kihirdetése és katonai mozgósítás nélkül is eredményesen küzdő, tavaly gazdasági teljesítményét 4,1 százalékkal növelt Moszkva érdekeit immár nem lehet figyelmen kívül hagyni. Zelenszkij fejvesztetten, Brüsszel tanácstalanul reagál a fejleményekre…  

Az Ukrajna, s immár az Oroszország területén folyó háborúról korábban szövegelőket mostanában Washingtonból szembesítik mindazzal, amiről hamisan tudósítottak, szakértettek. De itt az újabb kihívás: Trumpnak – az őt a választási kampányban támogató Fox News csatorna „Mindenki számára tisztességes üzletet akarunk kínálni” kiemelésével ellentétben – világot lerohanni akaró akciói mögött fel kellene mutatni a kapitalizmus lényegéből következő valódi szándékot. 

CÍMKÉP: II. Musztafa követelését figyelembe véve, 1698 őszén, a Pétervárad és Belgrád között félúton fekvő Karlócán kezdődtek meg a tárgyalások. A háború alatt porrá égett falucska körzetében sátorvárosok épültek, melyek közül egyet a törökök, egyet a Szent Liga tagjai, egyet pedig a felek közt közvetítő „tengeri hatalmak” kaptak meg (Forrás: Rubicon Online) – Az internet segítségével minden eddiginél könnyebb ide-odarángatni a tömegeket. (Zárókép: a cikkben említett, szentesi, 1956-os emléktábla – a hétvégén készült fotóm.)