Az Ukrajna, s immár az Oroszország területén folyó háborúról korábban szövegelőket mostanában Washingtonból szembesítik mindazzal, amiről hamisan tudósítottak, szakértettek. De itt az újabb kihívás: Trumpnak – az őt a választási kampányban támogató Fox News csatorna „Mindenki számára tisztességes üzletet akarunk kínálni” kiemelésével ellentétben – világot lerohanni akaró akciói mögött fel kellene mutatni a kapitalizmus lényegéből következő valódi szándékot. 

CÍMKÉP: II. Musztafa követelését figyelembe véve, 1698 őszén, a Pétervárad és Belgrád között félúton fekvő Karlócán kezdődtek meg a tárgyalások. A háború alatt porrá égett falucska körzetében sátorvárosok épültek, melyek közül egyet a törökök, egyet a Szent Liga tagjai, egyet pedig a felek közt közvetítő „tengeri hatalmak” kaptak meg (Forrás: Rubicon Online) – Az internet segítségével minden eddiginél könnyebb ide-odarángatni a tömegeket. (Zárókép: a cikkben említett, szentesi, 1956-os emléktábla – a hétvégén készült fotóm.)  

CÍMKÉP: Vlagyimir Putyin és Donald Trump – Az amerikai elnök két nappal a megválasztása után megüzente: mindig jó kapcsolata volt az orosz államfővel, de nem kertelve adta értésére, ha nem áll kötélnek, ő is megkísérli romba dönteni Oroszországot. Ám Putyin mozgásterét ugyanúgy korlátozzák országának érdekei, mint Trumpét az a cél, hogy akár mások rovására tegye naggyá az USA-t. 

CÍMKÉP: Donald Trump 2025. január 16-ai, illetve 2018-as hivatalos fotója – Tel-Avivtól, Moszkván, Teheránon, Jerevánon, Londonon, Kijeven, Pekingen, Tajpejen át Budapestig az elmúlt napokban úgy cselekedett, úgy szólalt meg a politikusok többsége, hogy a hétfőn beiktatandó amerikai elnöknek is üzenjen vele. Az összeállításban szereplők közül azonban csupán Orbán Viktor ragadtatta el magát annyira, hogy azt vizionálja: „a háború hároméves rombolása után most újra az építkezés korszaka jö(jjö)n el, ezért mondhatjuk, hogy új korszak veszi kezdetét hétfőtől”. Mindenki más mintha abból indulna ki, hogy régebbi és újabb véres konfliktusokra kell készülni. A társadalmi-gazdasági mozgások törvényszerűségei is inkább az utóbbit valószínűsítik – (Képek forrása: donaldjtrump.com/news, illetve Wikipedia)

Vlagyimir Putyin és Donald Trump a G20-csúcson, Hamburgban, 2017. július 7-én – Az amerikai elnöknek olyan ajánlattal kell előállnia, amivel úgy biztosíthatja az erőgyűjtést a világcsendőri szerepet túlvállalt USA számára, hogy kihívói – Moszkva és Peking – nem okoznak neki gondot a belátható jövőben. A cikk többek között egy olyan koncepciót, egy elképzelhető Trump-i mestertervet vázol fel, amelyben Ukrajna, Szíria, Palesztina, Tajvan, akár Nyugat-Európa mellékes tétel. Mögötte azonban nem is egy kérdőjel… (Kép forrása: Szabad Európa – AP/Evan Vucci)

CÍMKÉP: A január 10-én megvásárolt két kötet, s a blokk, amelyen egy felkavaró felirat tudatta velem, miként működik a rablóállam-kapitalizmus – Elsősorban az váltott ki indulatot belőlem, hogy a már így is megtépázott művelődés esélye szűkül tovább (Fotó: KDL)

CÍMKÉP: A Musikverein Aranyterme a Bécsi Filharmonikusok 2025-ös újévi koncertjén – Miközben a karmester Riccardo Muti anyanyelvén, olaszul – nem németül, s még véletlenül sem angolul – kívánt békét, testvériséget és szeretet az egész világnak, az jutott eszembe: egyre kevésbé létezik az az Európa, amelyre az osztrák főváros most Johann Strauss születésének 200. évfordulóján emlékezik és szeretne emlékeztetni. Mi több, még ha az amerikai külpolitika ciklikus változásai szerint az idén az Egyesült Államok esetleg fel is ad valamennyit a már több is mint kétszáz éves Monroe-elv kontinensünkkel szembeni érvényesítéséből, az eddigi trend szerint Washingtonnak nem érdeke, hogy tartósan fellélegezzen, s ezzel versenytársává váljék egy Oroszországgal együttműködő Nyugat-Európa (Fotó: APA / Dieter Nagl)

CÍMKÉP: Angela Merkel memoárjának holland kiadásával a kezében – Prőhle Gergely esszéjéből kiindulva érvelek amellett, hogy a biblikus alapokon álló politika kapitalizmuskritika nélkül csak tüneti kezelésre alkalmas. A német kancellár 16 éves regnálása mutatja, hogy az adott társadalmi-gazdasági viszonyok között sem az Ukrajna és Oroszország területén folyó háborúnak, sem a gazdasági válságnak, sem az etnikai-vallási feszültségeknek nem lehetett elejét venni. Mi több a feszültségek azóta is minden területen növekszenek, és nem csak Németországban # (Fotó: Robin van Lonkhuijsen / ANP MAG / ANP via AFP / valaszonline.hu )

CÍMKÉP: Igor Kirillov altábornagy és Ilja Polikarpov őrnagy a december 17-ei moszkvai merénylet áldozatai – Az utóbbi évtizedekben megfosztották a közönséget attól, hogy folyamatokban érzékelhesse a világot. Napi szenzációkat tálal fel neki a tőkés üzleti érdekeknek alávetett média, amelyeket aztán a következő napon már ejt is egy újabb botrányos eset tálalásával. Mert csak ismétlődő sokkokkal lehet fenntartani a nézettséget, a hallgatottságot, a kattintásszámot, ami alapján a hirdetők fizetnek a médiavállalatnak. Erre használják a mostani terrorakciót is, ahelyett, hogy riadóztatnának a következmények miatt, amelyek akár az új amerikai kormány mozgásterének szűkítésében is szerepet játszhatnak, és egy általánosabb háború felé sodorhatják a világot (A montázs forrása: bloknot.ru)

CÍMKÉP: Még meg sem melegedett Kaja Kallas, az Európai Unió új kül- és biztonságpolitikai főképviselője alatt a szék, máris meg kellett szólalnia a szírai fordulat ügyében – Életszerűtlen, kettős mércét tükröző felhívása legfeljebb a tömegek megtévesztésére alkalmas, jóllehet, ha komolyan kellene venni, Washingtonban, Ankarában, Jeruzsálemben és Moszkvában is összerezzenhetnének tőle. A térségben állandósuló konfliktus hátterének áttekintése (Kép forrása: Multimedia Centre Európai Parlament – videókép)