Akkor változik meg az állatokhoz való viszonyunk, amikor képesek leszünk megjavítani az emberi kapcsolatokat.

Szomorúan konstatáltam, hogy az állatkínzás elleni február 20-ai, szombati tüntetés tábláin a feliratok többsége ugyanolyan vérszomjas indulatoknak adott hangot, mint amilyenek ellen a demonstrációt szervezték. A legtöbben a „Börtönt az állatkínzóknak!” transzparenst emelték magasba. De volt, aki „A szemet szemért, fogat fogért!” – már az Újszövetségben is meghaladott, a Jézus Krisztus által elvetett elvének érvényesítését követelte.

Újhelyi képviselő félti Magyarországot a kétsebességes Európától.

Egy boldog embert láttam az ATV február 8-ai, hétfő esti adásában. Újhelyi István úgy csillogtatta leleményét, a szellemi inkubátorház kifejezést az előbb ámuló tekintetű, később finoman ironikus műsorvezetőnek, Kálmán Olgának, mint lelkes gyerek az új játékát a betoppanó idegen előtt.

Propaganda hadjárattal vádolták egymást az úgymond beteges orosz mentalitás és a kíméletlen amerikai önzés szószólói.

A NATO-katona saját árnyékát meglátva kiáltja a Ria Novosztyi oroszországi hírügynökség karikatúráján, hogy „Elkaplak!” Vitalij Povickij rajza pontosan kifejezi, hogyan viszonyulnak Moszkvában a nyugati médiumokban hetek óta zajló, Oroszország elleni hangulatkeltéshez.

Egyesek szerint az összeomlás előtt álló Oroszországgal akarja a fél világot térdre kényszeríteni Vlagyimir Putyin.

Oroszország invázióra készül, ezért félkatonai alakulatot hoz létre a lengyel kormány és a hadsereg – hallgatom a Hír TV február 3-ai, szerdai, a lengyel védelmi miniszterre hivatkozó beszámolóját. A tervet a lengyel nemzetbiztonsági hivatal volt vezetőjének mondatával nyomatékosítják, amely szerint Oroszország bármikor villámháborút indíthat az EU ellen.

A szabad világ sajtója egyre inkább propagandacélokat szolgál.

A nyugati világban néhány nagy hírügynökség, vezető újság és tévétársaság határozza meg, hogy milyen eseményből lesz hír, s ennek ellenpontjaként, mit borít a feledés homálya. Mindenki másodlagos, harmadlagos felhasználója a világpolitikai, világgazdasági jelentőségű híreknek anélkül, hogy energiája, lehetősége lenne arra, hogy a készen kapott szövegeket górcső alá vegye, más szempontok szerint megvizsgálja.

Hogy miként működik ez a rendszer, arra a Magyar Távirati Iroda (MTI) szolgáltatott példát a minap. A washingtoni tudósító, Járai Judit kihagyta az amerikai elnök január 27-ei, szerdai beszédéből azt a részt, amelyben Barack Obama szót emelt a magyarországi antiszemitizmus ellen Hóman Bálint tervezett szobrának apropóján. Ebből az derült volna ki, hogy a magyar kormány nem saját döntésére fordult el a szoborállítás támogatásától, hanem azért, mert az USA kormányzata fellépett ellene.

Soha nem szűnő, konfliktusokkal terhes erőfeszítésekre kell készülni, ha fenn akar a magyarság maradni.

Ágálhatunk az emigránsok, köztük a kifejezett menekültek, no meg a feltehetően közöttük rejtőzködő radikális iszlám ügynökök ellen, de egy akkora méretű népvándorlást, mint amekkora már ma is zajlik világszerte, ráolvasással aligha lehet kezelni.

Az arabok jönnek, a zsidók mennek, Orbán Viktor futárként, esetleg közvetítőként játszhat szerepet az emigránsügy megoldásában.

Ujjongó hangok kísérik, valahányszor felröppen egy hír Angela Merkel helyzetének gyöngüléséről. Magyarországon is elégedett kommentelők konstatálják, ha valahol megjelenik, hogy csökken a német kancellár népszerűségi mutatója.

A Magyar Nemzetben Lukács Csaba ismerteti, hogy „46-ról 60 százalékra ugrott azoknak az aránya, akik szerint Németország nem tud megbirkózni a menekültáradattal. A kancellár menekültügyi tevékenységével elégedetlenek aránya 56 százalékra emelkedett (decemberben ez még csak 49 százalék volt), és ma már csak a megkérdezettek kevesebb, mint 40 százaléka gondolja azt, hogy a politikus jól végzi a dolgát ebben a vonatkozásban”.

Ukrajna után Csecsenföld lett Oroszország bomlasztásának egyik terepe.

Pontosításra kényszerült Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin orosz elnök egy minapi, félreérthető mondata miatt, amelyben Vlagyimir Iljics Lenin nevével kapcsolta össze a Szovjetunió felbomlását. Az államfő az Elnöki Tudományos és Oktatási Tanács január 21-ei ülésén – egy a gondolatok irányításával kapcsolatos kutatás ismertetéséhez kapcsolódva – kijelentette, hogy a szovjet állam megalapítójának, tehát Leninnek az autonómiáról és más hasonlókról vallott gondolatai egyfajta „atombombát helyeztek el az Oroszország nevű építmény alatt. És a világforradalomra sem volt szükség”.

Gulyás felháborodása félrevezető, mert azt sugallja: van, aki megvédje a polgári értékeket.

Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke január 24-én este ezt tette közzé a Facebookon: „A mi szemünkben nem terméknek minősülő polgári értékek jegyében jelentsük ki nyugodtan, hogy jóízlésű embernek a 888hu-hoz semmi köze nem lehet. Teljes szolidaritásom az MSZP elnökének családjáé.”

Itt is, ott is propaganda célokra használják a Litvinyenko-gyilkossághoz hasonló ügyeket: nem az események elhallgatásával operálnak, hanem az értelmezésükkel.

„Nagy-Britanniában, egy komoly vizsgálóbizottság arra a megállapításra jutott, hogy Vlagyimir Putyin, tulajdonképpen közvetve–közvetlenül, gyilkos. Lehet, hogy leegyszerűsítve mondom a dolgokat – a részleteket Sz. Bíró Zoltántól fogom megkérdezni –, de kérdezem én: A.) Miért nem világbotrány ez már huszonnégy órával azután, hogy kijött ez a hír? B.) Az orosz lakosság tudja-e, hogy miről van szó?”