A szabad világ sajtója egyre inkább propagandacélokat szolgál.

A nyugati világban néhány nagy hírügynökség, vezető újság és tévétársaság határozza meg, hogy milyen eseményből lesz hír, s ennek ellenpontjaként, mit borít a feledés homálya. Mindenki másodlagos, harmadlagos felhasználója a világpolitikai, világgazdasági jelentőségű híreknek anélkül, hogy energiája, lehetősége lenne arra, hogy a készen kapott szövegeket górcső alá vegye, más szempontok szerint megvizsgálja.

Hogy miként működik ez a rendszer, arra a Magyar Távirati Iroda (MTI) szolgáltatott példát a minap. A washingtoni tudósító, Járai Judit kihagyta az amerikai elnök január 27-ei, szerdai beszédéből azt a részt, amelyben Barack Obama szót emelt a magyarországi antiszemitizmus ellen Hóman Bálint tervezett szobrának apropóján. Ebből az derült volna ki, hogy a magyar kormány nem saját döntésére fordult el a szoborállítás támogatásától, hanem azért, mert az USA kormányzata fellépett ellene.

Soha nem szűnő, konfliktusokkal terhes erőfeszítésekre kell készülni, ha fenn akar a magyarság maradni.

Ágálhatunk az emigránsok, köztük a kifejezett menekültek, no meg a feltehetően közöttük rejtőzködő radikális iszlám ügynökök ellen, de egy akkora méretű népvándorlást, mint amekkora már ma is zajlik világszerte, ráolvasással aligha lehet kezelni.

Az arabok jönnek, a zsidók mennek, Orbán Viktor futárként, esetleg közvetítőként játszhat szerepet az emigránsügy megoldásában.

Ujjongó hangok kísérik, valahányszor felröppen egy hír Angela Merkel helyzetének gyöngüléséről. Magyarországon is elégedett kommentelők konstatálják, ha valahol megjelenik, hogy csökken a német kancellár népszerűségi mutatója.

A Magyar Nemzetben Lukács Csaba ismerteti, hogy „46-ról 60 százalékra ugrott azoknak az aránya, akik szerint Németország nem tud megbirkózni a menekültáradattal. A kancellár menekültügyi tevékenységével elégedetlenek aránya 56 százalékra emelkedett (decemberben ez még csak 49 százalék volt), és ma már csak a megkérdezettek kevesebb, mint 40 százaléka gondolja azt, hogy a politikus jól végzi a dolgát ebben a vonatkozásban”.

Ukrajna után Csecsenföld lett Oroszország bomlasztásának egyik terepe.

Pontosításra kényszerült Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin orosz elnök egy minapi, félreérthető mondata miatt, amelyben Vlagyimir Iljics Lenin nevével kapcsolta össze a Szovjetunió felbomlását. Az államfő az Elnöki Tudományos és Oktatási Tanács január 21-ei ülésén – egy a gondolatok irányításával kapcsolatos kutatás ismertetéséhez kapcsolódva – kijelentette, hogy a szovjet állam megalapítójának, tehát Leninnek az autonómiáról és más hasonlókról vallott gondolatai egyfajta „atombombát helyeztek el az Oroszország nevű építmény alatt. És a világforradalomra sem volt szükség”.

Gulyás felháborodása félrevezető, mert azt sugallja: van, aki megvédje a polgári értékeket.

Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke január 24-én este ezt tette közzé a Facebookon: „A mi szemünkben nem terméknek minősülő polgári értékek jegyében jelentsük ki nyugodtan, hogy jóízlésű embernek a 888hu-hoz semmi köze nem lehet. Teljes szolidaritásom az MSZP elnökének családjáé.”

Itt is, ott is propaganda célokra használják a Litvinyenko-gyilkossághoz hasonló ügyeket: nem az események elhallgatásával operálnak, hanem az értelmezésükkel.

„Nagy-Britanniában, egy komoly vizsgálóbizottság arra a megállapításra jutott, hogy Vlagyimir Putyin, tulajdonképpen közvetve–közvetlenül, gyilkos. Lehet, hogy leegyszerűsítve mondom a dolgokat – a részleteket Sz. Bíró Zoltántól fogom megkérdezni –, de kérdezem én: A.) Miért nem világbotrány ez már huszonnégy órával azután, hogy kijött ez a hír? B.) Az orosz lakosság tudja-e, hogy miről van szó?”

Megzsarolták Orbánékat, ezért Németország ellen fordulva úgymond megbarátkoztak a szabadkereskedelmi egyezmény gondolatával. 

Még a Népszabadságnál is kiverte a biztosítékot, hogy Colleen Bell, az USA budapesti nagykövete (a címképen jobbra) január 20-án, szerdán, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) rendezvényén azért méltatta Orbán Viktor kormányfőt és Szíjjártó Péter külügyminisztert, mert támogatják az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, jelenleg tárgyalási szakaszban lévő, transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodást.

Az unió esetleges felbomlása után pokollá válik a helyzet az országban. A titkosnak szánt (!) alaptörvény-módosítás immár leplezetlenül mutatja a hatalmon lévők valóságos szándékát.

Kevesebb, mint két hónapunk van arra, hogy irányítás alá vegyük a menekültkérdést, más különben összedől Schengen – mondta január 19-én, az Európai Parlamentben Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Szerinte a 28 tagország vezetőjének március 17-18-ai csúcstalálkozója az utolsó pillanat, amikor még stratégiai döntést lehet hozni.

Nem kell nagy ész hozzá, hogy ha ez elmarad, annak súlyos következményei lesznek még akkor is, ha a függés nem csupán kelet–nyugati irányban, hanem fordítva is jelentős. Csak kapásból:

Magyarország sem boríthatja fel a közép-európai térség törékeny katonai egyensúlyát.

A legtöbb publicista és kommentelő arra a következtetésre jutott, hogy a sorozás meglebegtetése miatt felerősödő elvándorlástól rémült meg Orbán Viktor. Meg hogy szavazatokat vihet el a Fidesz-től a választásokon.

Mostanság jó amerikai és brit hátszelet is kap ehhez.

Esztelen bosszúvágy vezérli Orbán Viktort, amikor módszeresen számolja fel Magyarország jövőjének alapjait. Ennek érdekében kihívóan kollaborál olyanokkal, akiket mesés vagyonokhoz juttat a neki tett szolgálatok fejében. Ezzel magyaráztam előző, Tarlós sem érti Orbánt című posztomban azt a hovatovább irracionális folyamatot, amelynek következményeit szenvedi az ország döntő hányada a cinikusan nemzeti együttműködés rendszerének nevezett kormányzás miatt.