Oroszország nélkül egyetlen nemzetközi problémát sem lehet békés úton rendezni.

Enyhén szólva is nemtetszését fejezte ki az egykori amerikai külügyminiszter a jelenlegi washingtoni adminisztráció Oroszország-politikája miatt. Henry Kissinger (1923) a legnagyobb példányszámú német gazdasági és tőzsdei újságnak, a Handelsblattnak adott interjút. A frankfurti és a düsseldorfi tőzsde köteles lapjának december 30-ai számában megjelent beszélgetés ukrajnai és oroszországi vonatkozásait a Ruposters tette hozzáférhetővé.

Eszerint az amerikai hatalmi körök meg akarták leckéztetni Oroszországot mielőtt megállapodtak volna Ukrajna kérdésében. Jóllehet a német kancellár, Angela Merkel központi és nagyon fontos szerepet játszott az ukrán válság megoldásában, de az USA inkább azt szorgalmazta, hogy előbb Vlagyimir Putyint tegyék helyre, s csak ezt követően egyezkedjenek vele.

A magyarországi témákat Orbán Viktor uralta. Az információs űrt kitöltendő próbáltam bemutatni a moszkvai vezetők és szakértők álláspontját, de igyekeztem elkerülni, hogy kizárólagos igazságként jelenítsem meg a véleményüket.

Objektív újságírás márpedig nincs. Senkit nem ámítok azzal, hogy a világ olyan, amilyennek a szövegeim, mutatják. Mert amiként a média minden része, a Bekiáltás is szűrőként működik. Egyes témákat felkarol, másokat figyelemre sem méltat. Amit górcső alá vesz, azt is csak a szerző pillanatnyi ismeretein, hangulatán keresztül láttatja. Mi több a cikkek összessége is csupán a blogger személyiségének egy kis részére enged rálátást, hiszen annak élete jóval több, gazdagabb annál, mint amit ezen a helyen megmutat, megmutathat belőle.

Nyilvánvaló, hogy a Kelet-Európába telepítendő amerikai nehézfegyverzet-raktárak nem növelik a háborús veszélyt.

Éreztem, hogy baj lesz belőle, ha utat engedek Maria Zaharovának. Még el sem tűnt az Internet-tengerben az a beszámolóm, hogy a Kreml elragadó cégére – ahogyan őt a német Stern aposztrofálta – miként osztotta ki a brit Reuters hírügynökség moszkvai tudósítóit, már megint itt terjeszti nekünk a putyini propagandát. Most azonban felhívok mindenkit, hogy tegyen eleget észak-atlanti szövetségesi kötelességének és a poszt utáni kérdőíven is tiltakozzék az oroszországi külügyminisztériumi szóvivő újabb provokációja ellen.

Nem a korrekt tájékoztatás a cél, hanem az aktuális nyugati propaganda-doktrína érvényre juttatása.

Rápirított a Reuters hírügynökség ötven (!) moszkvai tudósítójára az Oroszországi Föderáció Külügyminisztériumának szóvivője Maria Zaharova. Egy közelmúltbeli sajtóértekezleten csodálkozásának adott hangot amiatt, hogy a brit hírügynökség moszkvai irodájának egyik újságírója sem próbálkozott meg azzal, hogy egy a Reuters által feltételezett, Szíriával kapcsolatos, állítólag minden alapot nélkülöző hírt az orosz fél szemszögéből is megvilágítson.

„Ha Önök nem dolgoznak, és nem dolgozzák fel a moszkvai értelmezést, és ha Önök helyett mindent Londonban szövegeznek meg, akkor mit csinálnak ekkora létszámban itt Moszkvában?” – kérdezte a határozott fogalmazásmódjáról ismert hölgy, akinek szavait a britek felett kárörvendő berlini Stern publikálta, s amiről én az orosz nyelvű Szövetségi Hírügynökség révén értesültem. A német lap szerint a szexi, okos, magabiztos szőke szépség, aki „a Kreml elragadó cégére” nevetségessé téve osztotta ki a konkurens újságírókat.

Mit sem tudva az elődökről lengetik a szociáldemokrácia zászlaját a 21. század Magyarországán.

Van abban valami jelképszerű, hogy épp Göncz Árpád halálának évében fogalmazott internetes nekrológot a Pallas Páholy fejfájára Zöldi László. Ugyanis annak idején az egykori köztársasági elnök avatta a budapesti Alkotmány utca–Hold utca sarkán lévő pincehelyiségben létrehozott klubot, amelynek egyik 2012-es rendezvényén készült a címkép.

A két évtizeden keresztül dr. Gáspár István által működtetett rendezvényközpont félszáz szakmai szervezetében cserélt eszmét egymással, továbbá főleg a szocialista párt, de olykor a szabaddemokraták vezetőivel is, számos baloldali, liberális, sőt jobboldali-konzervatív értelmiségi. Olyan személyiségek, tudósok, egyetemi tanárok, újságírók, művészek, vállalkozók, közéleti szereplők, akiknek többsége nem lépett be a rendszerváltás utáni pártok egyikébe sem, de gondolataival, kezdeményezéseivel kész volt, vagy kész lett volna a baloldali értékek hordozóit támogatni az ország egészének érdekét szem előtt tartva.

Ha megtervezték volna, akkor sem lehetett volna jobban elterelni a figyelmet arról, mi is állhat a háttérben.

A maga módján Simicska-történet ez is. Mert aligha tévedek nagyot, amikor azt gondolom, hogy a hisztérikus őrület, amit az elmúlt napokban Jakupcsek művésznő szabadított a magyar sajtóra, végső soron a Fidesz pártfinanszírozási zavaraiból eredeztethető.

A Magyar Nemzet közlése nyomán december 21-én, hétfőn futótűzként terjedt el, hogy kirúgták Jakupcsek Gabriellát a közmédiától. Bár az újság már ekkor közölte, hogy január elsejével úgy százharminc ember munkájára nem számítanak, s hogy Jakupcseket csupán a belső munkatársi állományból veszik ki, a média csaknem egésze attól volt hangos, milyen méltánytalanság érte a műsorvezetőt.

1. Köszönöm, ha 2016-ban is jelzed a szövegem hibáit!

>> 2. Itt 2016-ban sem lesz helye náci beszédmódnak!

3. Én 2016-ban is hiszem, hogy a stílus maga az ember.

>> 4. 2016-ban se szemeteljük tele a hazát trágársággal! Legalább mi ne! #

A „Védjük meg az országot!” jelszó jól jöhet a nyugdíjcsökkentéshez, az új adók kivetéséhez, a katonai szolgálatra kötelezéshez.

A ravasz jelszó – „Védjük meg az országot!” – jegyében zajlott december 13-án, vasárnap a Fidesz tisztújító kongresszusa: Pontosabban még ezen is csavartak egy kicsit. Ahogyan a párt honlapján is olvasható: „Védjük meg Európát, védjük meg értékeinket, védjük meg határainkat!”

Önmagában is sokat mondó, hogy Szergej Sojgu oroszországi védelmi miniszter az egyik legtöbbet szereplő személlyé vált az orosz médiában.

Az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériuma Kollégiumának december 11-ei, pénteki, kibővített ülésén erős üzeneteket fogalmazott meg Vlagyimir Putyin államfő, aki összesen tizenöt éve – ebből négyben miniszterelnökként – uralja az országot. A beszéd hangvétele eltökélt volt, de a nyomatékot az egyébként tuvai nemzetiségű Szergej Sojgu védelmi miniszter helyzetértékelése adta meg hozzá, aki az utóbbi másfél-két évben – Putyin elnök és Medvegyev kormányfőt követően – a legtöbbet szereplő tényezővé vált orosz állami médiában. (A linkkel elérhető helyen, közvetlenül a Putyin-beszéd után oroszul olvasható a katonapolitikus szövege, s viszonylag részletes, bár terjedelmi okokból messze nem teljes ismertetőt ad róla az Index.)

Washington minden másban szabad kezet ad Orbán Viktornak, ha elősegíti az amerikai haderő mind Keletebbre nyomulását.

Gondolom, magától értetődő, hogy az USA budapesti nagykövetségének munkatársai továbbra is nagy figyelemmel kísérik azoknak a magyarországi szervezeteknek a tevékenységét, amelyek az enyhén szólva is eléggé képlékeny amerikai értékek képviseletét tűzték és tűzik a zászlajukra. De az USA budapesti nagykövetével, Colleen Bellel készített, december 5-én, az M1-en adásba került interjú azt mutatta, hogy itt és most nem ezeken van a hangsúly.