Washington minden másban szabad kezet ad Orbán Viktornak, ha elősegíti az amerikai haderő mind Keletebbre nyomulását.

Gondolom, magától értetődő, hogy az USA budapesti nagykövetségének munkatársai továbbra is nagy figyelemmel kísérik azoknak a magyarországi szervezeteknek a tevékenységét, amelyek az enyhén szólva is eléggé képlékeny amerikai értékek képviseletét tűzték és tűzik a zászlajukra. De az USA budapesti nagykövetével, Colleen Bellel készített, december 5-én, az M1-en adásba került interjú azt mutatta, hogy itt és most nem ezeken van a hangsúly.

A Bell előtti időszakban igen zaklatottak voltak a Fidesz-kormány és az amerikai állam Budapestre delegált hivatalnokai közötti kapcsolatok. A mostani nagykövet elődje, Eleni Kounalakis, s főként André Goodfriend, aki majdnem másfél évig irányította ügyvivőként a budapesti amerikai nagykövetséget, talán még úgy gondolta: missziót teljesít, ha a klasszikus liberalizmus jegyében fogant demokratikus elvek alapján próbálja terelgetni a renitens magyarokat, közöttük is első helyen azok miniszterelnökét.

Januárban még magam sem hittem, hogy egy amerikai diplomata ennyire naiv. Ehhez képest Goodfriend nem csak a budapesti liberális ellenzéki társasági élet kedvelt alakjává vált, de idővel a magyar bulvármédia egyik főszereplőjévé is avanzsált. Szórakoztatóan botrányos körülmények között még azt is elérte, hogy megtiltsák néhány közelebbről meg nem nevezett magyar közszereplő USA-ba való beutazását. Talán példát akart statuálni, de mindent egybe vetve nem volt sok foganatja törekvéseinek. Ha csak az nem, hogy miközben lelkesedett érte a liberális értelmiség egy szűk köre, más, ezeknél jóval nagyobb rétegekben Amerika ellenes érzelmek gyúltak. Erre aztán pártunk és kormányunk vezetői ügyesen rájátszottak. Merthogy ütik a magyart, de ők, mint mindig, most is állják a sarat a magyar érdekek védelmében…

Elődjeihez képest Bell asszony egészen más stratégiát követ. Legalábbis kívülről úgy látszik, hogy nem üti bele az orrát minden ügybe. Nekem úgy tűnik fel, hogy az elmúlt időszakban lényegében egyetlen dologra koncentrált: biztosítani akarta, hogy Magyarország szilárd szemmé váljék a NATO-nak a Balti-tengertől a déli tengerekig (Adria, Földközi- és Fekete-tenger) az Oroszország nyugati–délnyugati határaival szemben fél karéjban kiépülő, Montenegró kilátásba helyezett felvételével, immár teljesen zárttá váló láncában.

A nagykövet napirendjében feltűnően gyakran szerepelnek a külsőségekre is hangsúlyt helyező katonai programok. Már-már hazajár a pápai katonai repülőtérre, nem mulaszt el egyetlen hadgyakorlatot, közös magyar-amerikai harcászatot, éleslövészetet sem, tartsák azt Győr közelében, Gyulafirátóton, avagy Szolnokon. Erőfeszítéseinek a nyilvánosság elé került eredményeként Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Washingtonban, az Amerikai Magyar Koalíció december 5-ei mikulás-vacsoráján kijelentette: hazánk a következő hat-hét évben meg fogja kétszerezni védelmi kiadásait.

Mintha csak ezzel a kijelentéssel hangolták volna össze, ugyanennek a napnak az estéjén került adásba a magyar állami tévében a nagykövettel készült interjú. Ebben Colleen Bell többek között azt mondta: Magyarország kiváló szövetséges, és elismerés övezi a magyar katonaság lelkesedését, tehetségét és szakmai színvonalát, amire az ország büszke lehet. Ráadásul a rendvédelmet is dicsérte, mert szerinte a magyarok rendkívül biztonságos környezetet tudnak nyújtani állampolgáraiknak; a fegyverrel elkövetett erőszakos cselekmények száma nagyon alacsony Magyarországon.

Hogy valakinek kétsége se legyen aziránt, hogy mi itt a lényeg, a műsorkészítők egyértelművé tették, hogy a nagykövet a pápai légibázison, egy NATO-gyakorlat alatt adta az interjút. A mögötte lévő ablakon túl három zászlót lengetett a szél. A magyart, az amerikait és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéét. Azokról a témákról, amelyekről az elmúlt hetekben itthon és az Európai Unióban nagy viták folytak, Colleen Bell tartózkodóan nyilvánított véleményt. „Az Egyesült Államok megérti, hogy Magyarországnak szuverén nemzetként joga van megvédeni a saját határait” – mondta. Azt is kijelentette: „Washington nem bírálja az ország döntését és azt, hogy miként igyekszik megoldani a menekültválságot”. Ehhez képest már igazán nem osztott és szorzott, hogy azért arról is beszélt: „A menekültek erőszakos szélsőségesek elől menekültek és nem terroristák”. „Érett, összetett és dinamikusan változó az amerikai-magyar viszony” – hárította el diplomatikusan a riporternek a kapcsolatok mélypontját firtató felvetését.

Nem lennék meglepve, ha az úgynevezett demokratikus ellenzéki körökben csalódást váltottak volna ki ezek a mondatot. Mert az derült ki belőlük, hogy az elmúlt években hiába bírálták oly sokszor a magyar miniszterelnököt az amerikai-magyar kapcsolatoknak a „keleti nyitás” következtében való állítólagos háttérbe szorítása, a demokrácia intézményrendszerének meggyöngítése, a korrupció, s újabban a menekültkérdés kezelése miatt, a nagyköveti interjú után Orbán Viktor elkönyvelheti: a washingtoni kormány szabad kezet ad neki Magyarország-provinciában, ha ő, a helytartó készségesen elősegíti az amerikai haderő mind Keletebbre nyomulását. #

Címkép: A Brave Warrior 2015 hadgyakorlaton magyar katonák által épített pontonhídon kel át Győrnél egy amerikai PSZH, benne Colleen Bell amerikai nagykövettel. (MTI / Krizsán Csaba)