Önmagában is sokat mondó, hogy Szergej Sojgu oroszországi védelmi miniszter az egyik legtöbbet szereplő személlyé vált az orosz médiában.

Az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériuma Kollégiumának december 11-ei, pénteki, kibővített ülésén erős üzeneteket fogalmazott meg Vlagyimir Putyin államfő, aki összesen tizenöt éve – ebből négyben miniszterelnökként – uralja az országot. A beszéd hangvétele eltökélt volt, de a nyomatékot az egyébként tuvai nemzetiségű Szergej Sojgu védelmi miniszter helyzetértékelése adta meg hozzá, aki az utóbbi másfél-két évben – Putyin elnök és Medvegyev kormányfőt követően – a legtöbbet szereplő tényezővé vált orosz állami médiában. (A linkkel elérhető helyen, közvetlenül a Putyin-beszéd után oroszul olvasható a katonapolitikus szövege, s viszonylag részletes, bár terjedelmi okokból messze nem teljes ismertetőt ad róla az Index.)

Washington minden másban szabad kezet ad Orbán Viktornak, ha elősegíti az amerikai haderő mind Keletebbre nyomulását.

Gondolom, magától értetődő, hogy az USA budapesti nagykövetségének munkatársai továbbra is nagy figyelemmel kísérik azoknak a magyarországi szervezeteknek a tevékenységét, amelyek az enyhén szólva is eléggé képlékeny amerikai értékek képviseletét tűzték és tűzik a zászlajukra. De az USA budapesti nagykövetével, Colleen Bellel készített, december 5-én, az M1-en adásba került interjú azt mutatta, hogy itt és most nem ezeken van a hangsúly.

Az elmúlt évben csak eljátszották a politikusok, hogy megoldást akarnak találni a menekültkérdésre.

A menekültekkel kapcsolatos cinikus, képmutató, pótcselekvésekkel, tehetetlenséggel párosuló európai politikusi magatartás lepleződött le Angela Merkel német kancellárnak a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott nyilatkozatában:

Egyelőre nagyobb a füstje, mint a lángja a Törökország elleni korlátozásokkal kapcsolatos szombati orosz elnöki ukáznak, mert a kormány feladata lesz a részletek kidolgozása.

Bár az orosz bombázó november 4-ei, Szíria fölötti lelövése miatt már aláírta Vlagyimir Putyin orosz államfő a Törökország elleni szankciókra vonatkozó rendeletet, ez még számos kérdést nyitva hagy. A november 28-án napvilágot látott ukáz az Orosz Föderáció kormányának adja feladatként, hogy határozza meg a korlátozások konkrét mértékét.

Egyelőre tehát inkább nyomásgyakorlásról van szó, aminek nagyobb lehet a füstje, mint a lángja, hiszen egy igazán jelentős szankciósor az orosz vállalatokat is nagyban sújtaná. Ugyanakkor a gyors lépés az orosz közvéleményben tovább erősítheti az erős elnök imázsát. Ezt szolgálta már az elmúlt napokban is, hogy az Oroszországba bárhonnan belépni akaró török kamionokat a szokásosnál tüzetesebb vám- és biztonsági ellenőrzéseknek vetették alá, továbbá kiutasítottak olyan török üzletembereket, akik turistavízummal érkeztek egy mezőgazdasági kiállításra.

A francia elnök missziója után is az USA kizárólagos birodalmi érdekeit szolgálva működik tovább a világ.

Most, hogy Francois Hollande francia elnök lefényképeztette magát Washingtonban és Moszkvában is, honfitársai vélhetően megnyugszanak: országuk vezetője időt és fáradtságot nem kímélve vette nyakába a világot a párizsi merényletek után, hogy tető alá hozza a magát Iszlám Államnak nevező terroristaszervezet elleni valódi szövetséget.

Hollande bizonyára a gyönyörű francia szavak minden zamatát kiélvezve számol be otthon erőfeszítéseinek heroikus voltáról. Ez persze nem feledtetheti velünk, hogy lényegében semmit nem intézett. Terrorista fenyegetés ide, vagy oda, az USA nem hajlandó szövetséget kötni Oroszországgal a náci Németország, a fasiszta Olaszország és Japán elleni II. világháborús koalíció mintájára. Még annak is örülni kell, ha fennmarad közöttük a szíriai hadműveletekkel kapcsolatos eddigi tájékoztatási gyakorlat.

Össze akarják ugrasztani egymással a lassan egymásra találó moszkvai vezetőket a nyugati államok irányítóival.

Recep Tayyip Erdoğant, Törökország köztársasági elnökét vették célba az orosz állami tévében megszólalt szakértők a november 24-ei, kedd esti rendkívüli hír- és vitaműsorokban. Az előzményt már mindenki ismeri: egy török felségjelű F-16-os vadászbombázó lelőtte az oroszországi légierő SZU-24-es vadászbombázóját a szíriai légtérben. A törökök azt állítják: előzőleg az orosz gép megsértette a légterüket. Az oroszok szerint ez nem igaz. Egyes nyugati szakértők szerint, ha igaz is, legföljebb néhány másodpercről lehetett szó.

A szankciók nélkül már teljesen a Nyugattól függő, félgyarmati ország lennénk – állítja egy orosz közéleti szereplő.

Rosszul megy Oroszországnak. Ez derül ki a magyar sajtó igen jelentékeny részének közléseiből. Sőt, még annál is rosszabbul! Olyan rosszul megy neki, hogy a turistákat szállító orosz repülőgép elleni, a Sínai-félsziget fölötti merényletet követően 80 ezer (!) embert kellett hazaszállítani az egyiptomi  Sarm el-Sejkből. Ugyanis csak egyetlen turnusban az oroszországi középosztály ennyi tagjai üdült ott, így október-november táján. Meg is eresztett néhány gyomorforgató rajzot a híres-nevezetes Charlie Hebdo a halottak rovására… És – Ha, ha, ha! – már megint sikerült borsot törni Moszkva orra alá! Főhet a fejük a Kreml vezetőinek, miként oldják meg az anyaországhoz pártolt Krím-félsziget áramellátását.

A NATO-főtitkár végre barátságosabban beszélt Oroszország szerepéről, bár a terroristák elleni érdemi fellépéssel továbbra is adósok a nyugati kormányok.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár beállt az elmúlt héten megszaporodott köpönyegfordítók táborába. Az eddig vehemens, Oroszország ellenes kirohanásairól nevezetes héja, hirtelen pozitív jelzéseket kezdett küldeni Moszkva felé. A Magyar Távirati Iroda híradása szerint:

Még mindig nincs hír a terroristák finanszírozásában szerepet játszó számlák zárolásáról, a pénzmosást lehetővé tett országok elleni szankciókról.

Az iszlámállamista szervezet 500 benzinszállító kamionját semmisítették meg az orosz bombázók november 18-án. Az oldalon, ahonnan az illusztráló - mint utóbb kiderült, másutt készült - fotó származik, mozgókép is elérhető a terroristák kőolajtartályainak szerdai bombázásáról. A katonai akció nem érhette váratlanul a világot, hiszen Vlagyimir Putyin orosz államfő november 16-án, hétfőn a világ legfejlettebb húsz országa, a G20-csoport törökországi tanácskozása végén megtartott sajtótájékoztatón többek között bejelentette: negyven állam érintett a radikális iszlamistákkal folytatott illegális olaj- és műkincs-értékesítés szervezésében.

Már Obama is elképzelhetőnek tart bizonyos együttműködést Oroszországgal. Negyven ország érintett az Iszlám Állammal folytatott illegális olaj- és műkincs-értékesítés szervezésében.

Egyre inkább kiverekszi magát az elszigeteltségből Oroszország. Ez szűrhető le az általam átnézett, a G20, azaz a legfejlettebb húsz országot tömörítő csoportosulás vezetőinek a törökországi Antalyában zajlott tanácskozásával foglalkozó híradásokból. Ugyanezt angolul beütve a Google keresőjébe (End isolation of Russia) nyilvánvaló, hogy az elmúlt időszakban sokan jutottak ehhez hasonló következtetésre, esetleg írták, mondták azt, hogy helyes lenne, ha véget érne Oroszországnak a nemzetközi porondról kiszorítására irányuló törekvés. Természetesen jócskán vannak ellendrukkerek is, jóllehet a találkozó végén megtartott sajtótájékoztatón maga Vlagyimir Putyin fogalmazott így: a megelőző, ausztráliai csúcstalálkozón a mostaninál feszültebb volt köztünk a viszony.