A NATO-főtitkár végre barátságosabban beszélt Oroszország szerepéről, bár a terroristák elleni érdemi fellépéssel továbbra is adósok a nyugati kormányok.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár beállt az elmúlt héten megszaporodott köpönyegfordítók táborába. Az eddig vehemens, Oroszország ellenes kirohanásairól nevezetes héja, hirtelen pozitív jelzéseket kezdett küldeni Moszkva felé. A Magyar Távirati Iroda híradása szerint:

Az Iszlám Állam szíriai állásai elleni orosz támadásokat szorgalmazta a NATO főtitkára csütörtökön Budapesten az MTI-nek adott interjújában a norvég politikus többek között azt mondta: „Nagy örömmel látnám, hogy Oroszország az Iszlám Államra mér csapásokat. Mostanáig Oroszország főként olyan régiókban támadott célpontokat, amelyek nem az Iszlám Állam ellenőrzése alatt állnak” – közölte a főtitkár, hozzátéve, hogy az orosz utasszállító repülőgép Sínai-félsziget feletti lelövése óta azért már voltak orosz légicsapások a dzsihadista szervezet ellen például Rakkában.

Azért jegyezzük meg azt is: Vlagyimir Putyin elnök hétfői törökországi sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy az amerikai külügy korábban jegyzékben tudatta Moszkvával, hogy elutasítja az Iszlám Állam ellenes együttműködést Oroszországgal. Mi több, miközben bírálják az orosz légierőt, mert az állítólag nem a megfelelő célpontokat támadta, az amerikaiak nem hajlandók megadni a szerintük helyes célpontokat, de azokat sem, amelyek bombázását el kellene kerülni. Az orosz elnök azonban megjegyezte azt is: a helyzet gyorsan változik, az élet gyakran ad fel új leckéket, és érik a felismerés, hogy csak együtt lehet felvenni a harcot a mindannyiunkat érintő fenyegetések ellen.

1.) Miért nem bombázták az USA gépei az iszlamisták üzemanyag-szállító konvojait, kőolajvezetékeit- és tartályait?

2.) Hogyhogy nem zárolták az érintett államok a terrorszervezetek éveken keresztül zajló pénzügyi tranzakcióihoz kapcsolódó számlákat?

3.) Miért nem rendeltek el szankciókat azon államok ellen, amelyek megtűrték, hogy a náluk bejegyzett pénzintézetek részt vegyenek a pénzmosással összekötött ügyletekben?

4.) Miért kószálhatnak akadálytalanul a világban a közel-keleti táborokban kiképzett, s akár a harcokban is részt vett, nyugat-európai országok állampolgáraiból lett banditák?

5.) Kik indítványozták, hogy az idén a korábbinak töredékére csökkentsék az ENSZ menekültügyi alapját? Ennek lehetett az elsődleges szerepe abban, hogy a táborokban végképp kibírhatatlanná lett a háborús térségekből menekültek helyzete, s az embercsempészek segítségével egyszerre százezrek vették az irányt Európa felé. (És akkor még nem beszéltünk a világ más térségeiről.)

6.) Miért utasította vissza az Európai Unió azt a moszkvai ajánlatot, hogy kész együttműködni a török és orosz keresztapák által működtetett, nemzetközi embercsempész-bandák felszámolásában?

7.) A függetlenségükre oly büszke, a magukat a fennkölt eszmék iránti elkötelezettség letéteményeseinek tartó, vezető nyugati médiumok miért nem tették fel nap, mint nap ezeket a kérdéseket? #

UTÓIRAT:

1.) A szánalmas magyarázatok összefoglalása arról, hogy miért nem vetett véget az USA a terroristák olajüzletének a Sorok Között blogban.

2.) A Faebookon szólt hozzá a cikkhez Kemény László professzor. Megjegyzését idemásolom: 

Kedves Lajos! Nagyon igazad van, s jó, hogy bemutattad ezt a "pálfordulást". Kiegészítem azzal, amit Jean-Claude Juncker művelt. A németek tegnap hozták nyilvánosságra, hogy levelet írt Putyinnak, amelyben javasolta az EU és az Eurázsiai Gazdasági Szövetség (EÁGSZ) együttműködésének megújítását. Kis "kátrány" a mézes bödönben, hogy feltételként megemlítette az oroszok feladataként a "Minszk-2" rendezését Ukrajnában. Erre, természetesen megkapta a választ Peskovtól, Putyin sajtótitkárától: nem lehet ilyen feltétel, mert nincs ezeknek az ügyeknek közük egymáshoz. (Юнкер предложил России укрепить торговое сотрудничество с ЕС; Deutsche Welle | вчера, 22:41)