A szülők többségét nem foglalkoztatja annyira a gyereke sorsa, hogy érdemben  hangot adjon aggodalmának.

Találkoztam ugyan lelkes kommentárral, de lássuk be, hogy mindent egybe vetve az augusztus 31-ei, szombati, budapesti, Kossuth téri diáktüntetés lényegében részvétlenül múlt el. A jóindulatú médiumok szerint is, mindössze „több száz fő vett részt” a köznevelési törvény elleni demonstráción. Ehhez képest, az Emberi Erőforrások Minisztérium azt közölte: 326 ezer óvodás, 727 ezer általános iskolás és 490 ezer középiskolás, vagyis több mint másfél millió diák, és 150 ezer pedagógus kezdi meg a tanévet. Ha a tüntetés iránti érdeklődést tekintem, s ezt összevetem a közoktatásban érintett gyerekek és hozzátartozóik – szüleik, nagyszüleik – öt–hatmilliós számával, azt kell gondolnom: a magyar társadalom nagy része nem érti vagy nem akarja érteni, miért emelték fel a szavukat a diákok. Tételesen az alábbiakért, áttételesen ezeknél is többért:

Válságban a pedagógusképzés / Tiltakoznak az oktatás tönkretétele ellen / Sérülnek a tanuláshoz való alapjogok / A Nemzeti Bank hitelezi Mészárost / Összeroppan a magyar társadalom

VÁLSÁGBAN A PEDAGÓGUSKÉPZÉS – 2020-tól a felsőoktatásba való belépés feltételeként megszabott idegen nyelvvizsga 25 százalékkal csökkenti majd a felvehetők számát – állította Polónyi István oktatáskutató a Klubrádió augusztus 30-i reggeli adásában. Ez főleg a pedagógusképzést sújtja majd, mert a műszaki, informatikai képzésekre jelentkezők esetében viszonylag jó a nyelvvizsga-arány. A kormány szándékaival ellentétben a műszaki területeken 25 százalékkal csökkent a jelentkezők száma. Az informatika iránt viszont nagy az érdeklődés. A humán és a társadalomtudományi szakokon mérséklődik hallgatói létszám, de nem annyira, amennyire a kormány szeretné. A bértábla átalakításáról a szakember azt mondta: nem érti, milyen 280 milliárdról beszél Palkovics miniszter, aki szerint ez az intézmények számláján van. A 4-5 évvel ezelőtti béremelésre sem adtak fedezetet, azt az intézményeknek kellett volna kigazdálkodniuk.

Túl sokba kerül a tévézés / Drágán vesz rakétákat Magyarország / Megfeneklett a gázkonvektor-csere program / Tovább gyengült a forint /

TÚL SOKBA KERÜL A TÉVÉZÉS Több európai, főleg kelet-európai országban sokkalta olcsóbb a kábeltévés előfizetés éves díja, mint Magyarországon. Évente átlagosan 54 ezer forintot kell fizetni a kábeltévé-szolgáltatásért. A  svájci tévé-csekk ennek kétszerese, viszont a franciáknál csaknem tízezer forinttal olcsóbbak az éves tévéműsor-előfizetések. Náluk ugyanis 139 euró (kb. 45 700 forint) az átlagár. Olaszországban még ennél is olcsóbb a szolgáltatás, csupán 90 euró, durván 29 600 forint. A vizsgált országok közül a lengyeleknél a legolcsóbb az előfizetés, nagyjából harmadannyi, mint nálunk. A Pénzcentrum összeállításából kiderül, hogy hazánkban 4 millió háztartásra 3,5 millió előfizetés jut, és a legtöbben a digitális szolgáltatást veszik igénybe.

Csökkennek az egészségügyi állami kiadások / Elment a jól képzettek java / Nem tesznek félre nyugdíjra a fiatalok / Kevesebb a gyerek, de több a házasság

CSÖKKENNEK AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAMI KIADÁSOK Először esett a GDP 7 százaléka alá az egészségügyre fordított állami kiadások aránya. A KSH adatai szerint a 6,9 százalékból is mindössze 4,8 százalékot áll az állam, a többit a betegek fizetik. Fekvőbetegként 10 forintból egyet, járóbetegként négyet, a patikákban pedig hatot a biztosítottak állnak – legtöbbször készpénzben. ♦ A kórházi ágyak 34 százaléka üresen áll. Nincs pénz a beavatkozások elvégzésére. ♦ A várakozás miatt mennek a betegek a magánegészségügybe. Ugyanakkor a privát rendelők és klinikák személyzetének zömét is az állam orvosai és nővérei adják.

Az EU bomlasztása után a katolikus egyház irányzatai közötti feszültségkeltésben is részt vesz a magyar kormányfő.

Bár Orbán Viktor egyelőre nem katolizált, ez nem akadályozta meghívóit abban, hogy lehetővé tegyék számára a Nemzetközi Katolikus Törvényhozók Hálózatának (International Catholic Legislators Network – ICLN) tízéves jubileumi rendezvényén, az első nemzetközi politikus zarándoklaton és családi találkozón való részvételt. Az ultrakatolikus vezetőknek a híres zarándokhelyen, Fátimában megtartott, múlt heti, augusztus 22–25-e közötti eseményéről a hvg.hu adott hírt portugál lapok nyomán. Beszédesebb azonban, hogy sem a magyar sajtópalettát nagyrészt lefedő Orbáni állampárti média, sem a kormányfő honlapjai nem számoltak be róla.

Rezsiutalvány bosszúságokkal / Tanárhiány / Húsár-emelkedés / Elégedetlenek a tűzoltók / Külföldre készülnek a kutatók / Mélyponton a forint / Kevés az óvónő.

REZSIUTALVÁNY BOSSZÚSÁGOKKAL Az önkormányzati választások előtt háromszor 3 ezer forint értékű rezsiutalványt küld a kormány az öregségi nyugdíjban és a nyugdíjszerű ellátásban részesülőknek. A különböző internetes fórumokon és a betelefonálós rádióműsorokban egyre többen adnak hangot értetlenségüknek az eljárás körülményes volta miatt. A posta szeptember 30-ig kézbesíti az utalványokat, de ezt csak egyszer kíséreli meg. Aki nem kapott – mert bármilyen okból nem tartózkodott odahaza –, később az Államkincstártól írásban kérheti a juttatást.

Háttérbe szorítják a pártokhoz nem kötődő bloggereket.

A Fidesz körüli propagandisták alighanem döntő csapást akarnak mérni az interneten terjedő, magyar nyelvű, ellenzéki, sőt független szerzők közéleti témájú, kritikus írásaira. A közpénzből finanszírozott televízió- és rádiócsatornák, a megyei lapok és más újságok tömegeinek állampártosítását követően nyilvánvalóan célba vették a világháló magyarországi felületeit. Zöldi László Médianaplójában – az adatok hitelességével kapcsolatban enyhe távolságtartással tette közzé – a következőket:

Megmutatták a trianoni határokon belül küszködőknek, hogy hol a helyük.

2019. augusztus 20-a legalább egy dologról emlékezetes lesz számomra: különbséget tettek kitüntetett és kitüntetett között. Augusztus 16-án, a budapesti Várkert Bazárban (Micsoda név egy díszünnepséghez!) Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elismerte azok munkáját, akiket a kormány erre méltónak tartott. Ugyanezen a napon, a Pesti Vigadóban népi és nem népi művészeket, illetve hozzá közelállókat díjazott Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Augusztus 19-én Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes viszont nem adta alább az Országháznál.

A piknik évfordulója ürügy ahhoz, hogy a gazdasági világválság előtt elsimíták a német-magyar politikai ellentéteket a német cégek érdekeinek megfelelően. Orbán tevékenységére pedig megadják az áldást. 

Magam is megeresztettem néhány szarkasztikus mondatot a Facebookon arról, hogy Orbán és Merkel a történelem átírásával kísérletezik azzal, hogy közösen ünneplik meg az úgynevezett Páneurópai Piknik, a magyar–osztrák határ, 1989. augusztus 19-i, néhány órás megnyitásának harmincadik évfordulóját, noha ahhoz egyiküknek sem volt köze. Nem is azt a helyszínt jelölték ki a megemlékezésre, ahol több száz keletnémet jutott át Ausztriába, hanem ökumenikus istentiszteletet tartanak a soproni belvárosi evangélikus templomban. Hozzáteszem: a határnyitás, a vasfüggöny már korábban megkezdett lebontásának tettét egyszer már a maga számlájára könyvelte Horn Gyula külügyminiszter, annak ellenére, hogy az MSZMP Politikai Bizottságának 1989. február 28-i döntését követően, március 3-án  Németh Miklós kormányfő már egyeztetett erről Gorbacsov szovjet pártfőtitkárral. De hogy mennyire nem egyedül vagyok azok sorában, akikben felébredt a három évtizeddel ezelőtti esemény újabb kisajátításának gyanúja, azt jelzi drMáriás fentebbi képe. Ennek különös címe:

De akkor miért váltunk a rendszerváltozás-kori éltanulóból sereghajtóvá mára saját országcsoportunkban?

A kelet-európai térségben millióknak lett elegük azokból a politikusokból, akik saját céljaik érdekében táplálják a korrupciót és hajlítják el az igazságosságot. Közülük százezrek felkeltek mindezek ellen – hallom a Klubrádió augusztus 14-i reggeli, nemzetközi lapszemléjében a Financial Times cikkének ismertetését. Kárpáti János összegzése szerint „a legjobb példa Románia, Szlovákia és a Cseh Köztársaság. E három országban a jogállamiság erodálódni kezdett olyan politikusok nyomására, akik populista módszereiket Orbán Viktor magyar, illetve Jaroslaw Kaczynski lengyel vezetőtől vették kölcsön”.