Lopott iratokból hamisított a Bors. Két millióan adják áldásukat a hatalmi gépezet bármilyen becstelenségére.
Ellopták Hadházy Ákos, a korábban Fidesz-tag, ám a párttól megcsömörlött, ma LMP-politikus pilótatáskáját. Egy hónappal később a Bors nevű bulvárlap szemlézte a tartalmát. Ahogyan a politikus írja Facebook-oldalán: a lopott iratokat nem visszajuttatták neki, hanem egészen elképesztő hazugságokkal teli, lejárató cikket írtak belőle.
Az oroszok 44 százaléka az alkoholról is lemondana, hogy a világhálón szörfölhessen.
Az oroszországi lakosság 92 százaléka naponta használja az internetet: 83 százalékuk legalább két órát szörföl – derül ki a Moszkvában is irodát működtető Boston Consulting Group (BCG) közvélemény-kutatásából. A négyezres mintából származó számokat a Kommerszant (Ъ) napilap ismerteti. Ezek összevethetőek az Internetes Kereskedők Egyesülése (Ассоциация компаний интернет-торговли) adataival, amelyek szerint a 16–29 év közötti lakosság 97 százaléka internethasználó, s közülük 70 százalék okostelefonozik. A 30–54 év közötti korcsoportban 82 százalék csatlakozik a hálóhoz, 40 százalékuk okostelefonon is. Az 55+ évesek 28 százaléka internetezik, de csak 5 százalékuk smartphone-nal.
Sebezhetetleneknek mondják az új orosz fegyverrendszereket.
Alapjaikban kérdőjelezték meg Vlagyimir Putyin orosz elnök március 1-jei bejelentései az Amerikai Egyesült Államok közelmúltban nyilvánosságra hozott katonai stratégiai terveinek értelmét. Hozzá nyilvánvaló, hogy a belső hatalmi játszmákkal elfoglalt USA és annak elnöke, valamint hírszerzése a Moszkvában elhangzott éves parlamenti üzenetből értesült arról, hogy valóban léteznek azok az új fegyverrendszerek, amelyekről eddig csak rebesgetni hallottak. Ha nem így lenne, az említett amerikai koncepció bizonyára nem az atomfegyverzet modernizálását, a hagyományos orosz atomfegyverek elleni elhárító rendszerek Kelet-Európába telepítését tűzte volna ki fő célként. De minthogy ezt tűzték ki, meg valami homályos célzással utaltak arra, hogy olyan teljesen új rendszereket kell létrehozni, amelyek gondolatával már „mások” is foglalkoznak, akár a papírkosárba dobhatják a washingtoni kongresszus elé szánt tervezetet. Mert Oroszország államfője többek között a következőket közölte csütörtökön, kivetítőn demonstrálva az elmondottakat:
A volt elnök képét egy fehér gyűlölő rasszista festette.
A hivatalából 2017 januárjában távozott amerikai elnök és felesége portréja is bekerült a National Portrait Gallery-be. A washingtoni nyilvános galéria 1968-as megnyitása óta, azaz éppen 50 éve szisztematikusan gyűjti az Amerikai Egyesült Államok elnökeinek portréit, hogy azokon keresztül a nagyközönségnek is bemutassa azokat, akik jelentős hatással voltak az ország történetére és kultúrájára.
Itthon már minden rendben, a kormányfő az új keresztes háború élére vezényelte önmagát.
Ha a vasárnap délután elhangzott miniszterelnöki évértékelőt – valójában a Fidesz elnökének választási kampányindító beszédét – nézzük, Orbán Viktor szerint Magyarországgal neki már nincs dolga.
Lavrov szerint Oroszország pragmatikus politikát követ a nemzetközi kapcsolatokban, eközben szó sincs arról, hogy az USA visszakozna, amint azt Trump a választási kampányban meglebegtette. (FEJLEMÉNY a cikk után: Az USA-nak nem tetszik az európai haderő megteremtésének gondolata.) A poszthoz kapcsolódó szavazás kérdése: Hasznos lenne-e Európának a moszkvai kapcsolatok újbóli erősítése?
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hosszú interjút adott az Euronews-nak, amit a csatorna rövidített formában magyarul is, az orosz külügyminisztérium teljes terjedelmében oroszul tett közzé február 16-án. Az utóbbi felhasználásával készült az alábbi összefoglaló, amelynek mottója talán az a Lavrov által hangsúlyozott gondolat lehetne, hogy Oroszország bármely esetben, bármely országban kész azzal az elnökkel, azzal a kormánnyal dolgozni, akit, s amelyet az adott állam népe megválaszt. Ez az USA-ra is vonatkozik. Ettől függetlenül, bennem az a korábbi benyomás igazolódott a fordítás és a kivonatolás alatt, hogy – az ókori történetet felidézve – minden eddiginél erősebb küzdelem folyik azért, hogy az USA vagy Oroszország rabolja-e el, vagy legalábbis állítja saját oldalára Európát. A Galina Polanszkaja által készített beszélgetés főbb témái:
A Piketty-vita miatt egy pillanatra a barikád azonos oldalára került az illiberális Orbán Viktor és Matolcsy György, illetve az őket maffiaállam létrehozásával vádoló liberális Magyar Bálint és köre.
A magyar kormány és persze csatolt része Matolcsy György jegybankelnök gyakori állításai közé tartozik, hogy a válságkezeléstől, a költségvetés egyensúlyának megteremtésén és a gazdasági stabilizáció után a növekedési fordulatig szinte minden területen sikert könyvelhetnek el. Matolcsy úr három éve egyenesen azt állította: „Magyarországnak lehetősége van a Kárpát-medencei egységes gazdasági tér megteremtésére”, amit ő a „gazdasági nemzetegyesítés” szókapcsolattal írt le.
Miért mehetnek, ha nem mehetnek?
Az amerikai szenátus demokrata párti vezetője magyarázatot követelt arra, miért látogathatott Washingtonba, az elmúlt héten Szergej Nariskin, az oroszországi Külföldi Hírszerzési Szolgálat igazgatója, ha egyszer vele kapcsolatban - a korábbi szankciók részeként - beutazási tilalom van érvényben.
Azt várják, hogy a választások után a Kreml bekeményít. Az együttműködés feltételéül fogja szabni a NATO-csapatoknak az orosz határoktól való hátrébb vonását.
Sértő! – válaszolta az orosz elnök a kérdésre, miként viszonyul ahhoz, hogy a neve nem szerepel a washingtoni pénzügyminisztérium által szankcionálásra javasoltak kétszáztízes listáján. Az intézkedéscsomagot az amerikai kongresszus által fél évvel ezelőtt, az oroszoknak a választásokba történő állítólagos beavatkozása miatt elfogadott törvény alapján állította össze egy munkacsoport. Ebben a magas rangú pénzügyminisztériumi hivatalnokok és a titkosszolgálatok emberei mellett, az Obama-adminisztrációból megörökölt szakértők és néhány orosz ellenzéki is ténykedett.
A tábornok bojkottálná az olimpiát, s nem támogatná az élsportolókat.
Nem gondolom, hogy megsemmisítő csapást szenvedne el Vlagyimir Putyin annak nyomán, hogy jó ideje, hetente marasztalja el Oroszországot, hol a WADA, a doppingellenes szervezet, hol a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), és annak mindenféle testülete. De hogy csapdába került, az a bizonyos, mert országának lakói megaláztatásként élik meg a helyzetet.
A NOB végrehajtó bizottságának megállapítása szerint a szocsi téli olimpián az orosz állami szervezetek – titkosszolgálati közreműködéssel – szisztematikusan manipulálták a doppingvizsgálatokat. Ami erről egyáltalán tudható, ezt a verdiktet elsősorban a moszkvai doppingellenes laboratórium Nyugatra emigrált vezetője – a korábban két nyugati világcégnél, majd Kanadában, a doppingellenes szervezetnél is dolgozott, jelenleg az USA tanúvédelmi programjába bekapcsolt, Oroszországban doppingolással kapcsolatos preparátumok külföldre juttatása és a nemzetbiztonságot veszélyeztető cselekedetek miatt körözés alatt álló – Grigorij Rodcsenkov állításaira alapozták. A NOB hivatalos közleménye más tanúkról, illetve hónapokon át folyó, megfeszített, körültekintő vizsgálatról is szól. Ennek következtében:
