846. BEKIÁLTÁS: Már az orosz ügynökök sem a régiek?
A mérgezési ügy felmelegítésének hátterében az információs háború mögött álló USA gondjai sejlenek fel.
A német Der Spiegel csemegével kedveskedett Joe Bidennek, az új amerikai elnöknek végleges megválasztása alkalmából. December 14-én, hétfőn jelentette meg honlapján, hogy az amerikai liberális hírcsatornával, a Bident támogató (egyébként ugyebár pártatlan) CNN-nel, a Bellingcat nemzetközi oknyomozó újságírói hálózattal, továbbá a szintén tényfeltárásra szakosodott, orosz (!) The Insiderrel kiderítették, kik kíséreltek meg sikertelen merényletet az ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij, illetve mint most megtudtuk, felesége ellen. Hogy az érintettek miért hallgattak eddig a feleség ügyéről, rejtély. De van itt más talány is.
Naná, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) került a célkeresztbe. S annak nyolc (!) ügynökből álló különítménye, akik az újságírók (?) és Navalnij szerint egyenesen Vlagyimir Putyin rendelkezését (?) hajtották végre. Ám annak ellenére pancser módra, hogy – ha hihetünk a pénzt és fáradságot nem kímélő úgymond oknyomozásnak – a csoportban három orvos, továbbá két biológiai és vegyifegyver-szakértő is helyet kapott. Nem szívesen lennék most a helyükben, hiszen három kísérletre sem sikerült végrehajtaniuk a parancsot, amihez – állítja a két nyugati médium – a hírhedt novicsokot, azt az idegmérget használták, aminek állítólag egy milligrammja is halálos.
Bizony mondom, nevetségessé vált a szovjet KGB-től megörökölt és annak alapjaira épülő mai ügynökszervezet.
Csakhogy számomra továbbra is nehezen hihető mindez. Szó se róla, a Kreml vezetésének nem éppen szíve csücske Alekszej Navalnij, aki 2013-ban a moszkvai polgármesteri címért küzdött. A fővárosban tett szert bizonyos támogatottságra a putyini garnitúra korrupciós ügyleteinek leleplezésével kampányolva. Hogy ennek lettek-e következményei az ellene indított perek, amelyek miatt nem szállhatott ringbe a 2018-as államfőválasztáson? Kétségtelenül erős gyanú ébred az emberben. Még akkor is, ha tudja, hogy esélye sem volt Vlagyimir Putyin megszorítására.
Aztán jött 2019. A hatóságok megakadályozták, hogy a Navalnij által vezetett Korrupció Elleni Küzdelem Alapítvány párttá alakuljon. A cél ismét a moszkvai városi vezetésbe való bekerülés lett volna. A Reuters brit hírügynökség összefoglalója szerint a szeptember 8-án rendezett voksolás napján zajlott „tüntetések részvevői ellen a karhatalom keményen lépett fel. Összesen több mint 1700 embert állítottak elő.” Mint akkor írtam: „A sors fintora, hogy a kommunista párt profitált a Nyugat által támogatott ellenzék akcióiból.”
De ez most mellékszál. Viszont ismét eltelt egy év, mikor felröppent a hír, hogy 2020. augusztus 20-án, a szibériai Tomszkban mérget csempésztek Navalnij teájába, miközben a repülőre várt. Azt szinte senki nem firtatta, előzőleg miként hagyhatta el a Moszkvát, miközben büntető eljárás alatt állt. Mi több, az oknyomozó újságírók (?) állításaiból az következik: házi őrizete alatt általában is keresztül-kasul röpködött az országban. De hát, különös világ az orosz. A távolból a legtöbben úgy képzelik: ott minden megtörténhet…
A lényeg, hogy az állítólag azonnal ölő idegméreg nem igazán hatott. Csupán rosszul lett tőle az orosz ellenzéki politikus. (Kis csavar az elbeszélésben: később módosult a teás sztori. Egy Tomszkban feltűnt, rejtélyes nő, aki a szállodában Navalnij mellett vett ki szobát, később oda visszatért, összegyűjtött egy s mást a politikus korábbi lakrészében, majd maga is Németországba utazott, azt állította hogy a hotelszobában lévő palackokban / palackokon helyezték el az idegmérget. Hogy hogynem, sem ő, sem a személyzet nem halt tőle meg...) Navalnij viszont tényleg elvesztette eszméletét a gépen.
A repülő azonban megszakította útját Omszkban, ahol az orvosok megmentették a politikus életét. Szerintük nem mérgezés állt a háttérben.
A család azt kérte, hogy Németországban is vizsgálhassák ki Navalnijt. Ehhez Vlagyimir Putyin személyesen járult hozzá miután beszélt Angela Merkellel. Óvatosan támadták is ezért az elnököt az orosz állami médiában és a közéletben. Főleg azt követően, hogy Navalnij megérkezett Berlinbe és hermetikusan elzárták az orosz hatóságok és orvosok elől. Leleteit is titkosították arra hivatkozással, hogy a kivizsgálások a német hadsereg kórházában zajlottak. A Navalnij-saga további régebbi és újabb részleteinek taglalásától hadd kíméljem meg magunkat. Foglalkoztam ezekkel többször is. Aki ezekre kíváncsi, üsse be a „Navalnij” kifejezést a Bekiáltás blog keresőjébe! Most csupán azt kérdezem:
(1) Immár olyan szerencsétlenek dolgoznának az orosz titkosszolgálatoknál, hogy háromszor is meg akarnak mérgezni valakit, s ez mégsem sikerül?
(2) Miként van az, hogy valahogy mégiscsak, aztán életben marad az illető?
(3) Hova tegyük a rettegett Putyint, aki egyszer állítólag parancsot ad valakinek a likvidálására, majd engedélyt ad egy ellentétes érdekű országba szállítására?
(4) Miként lehetséges, hogy a halálos méreg ellenére egy hónap múlva úgy felépül az illető, hogy saját lábán hagyja el a kórházat?
(5) Miért nem vetik fel a vezető nyugati médiumok sem Navalnij, sem a hasonló, 2018-as ügy szereplője, Szergej Szkripal esetében, hogy az úgynevezett novicsok gyakorlatilag az összes nyugati titkosszolgálat rendelkezésére áll? Egyik létrehozója ugyanis a kilencvenes évek elején átadta a teljes dokumentációját az amerikaiaknak, akik ezért egyetemi katedrához juttatták az USA-ban. Azóta többek között Prágában és minő véletlen, a Szkripal ügy helyszíne, az angliai Salisbury közelében lévő katonai laboratóriumban is kísérleteznek vele.
Túl sok itt az ellentmondás, ezért az ember kombinál. Jobb híján arra gondolok, amivel kezdtem ezt a cikket: közvetlenül Joe Biden elnökké nyilvánítása előtt felújítottak egy befulladni látszó támadást az új erőre kapó információs háborúban, aminek célja, hogy eltereljék a figyelmet az ilyen és ehhez hasonló kérdésekről:
♦ Miért nem akar újabb korlátozó egyezményt kötni Washington az Európában elhelyezendő támadó rakétákról, illetve meghosszabbítani a lejárt megállapodást az új egyezség tető alá hozásáig?
♦ A washingtoni vezetés miért nem akar tárgyalni Moszkvával a számítógépes rendszerek elleni hekkertámadásokról Putyin indítványára, miközben a nyugati sajtó tele van az ebből fakadó rémisztő veszélyek ecsetelésével?
♦ Az amerikai fél miért akadályozza minden eszközzel a Nyugat-Európát olcsó gázzal ellátó Északi Áramlat-2 vezeték befejezését?
A Navalnij-ügy a figyelemelterelés és Moszkva lejáratásának része. Legalább két évszázada – a sztálini időszak egy viszonylag rövid szakaszától eltekintve – sok más mellett ebben is összehasonlíthatatlanul jobban teljesít a Nyugat, mint fordítva. Mert ki a frászt érdekelnek a bonyolult dolgok, amíg az orosz titkosszolgálatok rémtetteivel, a rettenthetetlen orosz vezető ördögi figurájával, kérlelhetetlenségével lehet borzongatni a tömegeket?
Az eszközök szűkössége, a nyelvbe való bezártságból kitörés képességének hiánya, nem utolsó sorban az orosz mindennapi életnek a nyugatitól eltérő, sokak számára kevésbé vonzó, sőt esetenként riasztó volta miatt az információs háború újabb szakaszában az orosz vezetés elsősorban abban reménykedhet, hogy Joe Bidennek mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államok belső társadalmi, gazdasági és szociális feszültségeivel kell megküzdenie. Csak nehogy azt találja ki végül ennek kezelésére, amit már többen megtettek előtte, hogy a külső ellenség képének felnagyításával, vagyis populista módon kezeli a helyzetet. Nem mernék fogadni rá, hogy ez annyira elképzelhetetlen, mint amennyire most sokan reménykednek benne…#
FEJLEMÉNY 1: Vlagyimir Putyin a december 17-én tartott, éves sajtótájékoztatóján az amerikai titkosszolgálati anyagok legalizálásának nevezte azt a nemzetközi újságírói oknyomozásként megjelenített tevékenységet, amelynek keretében arra az eredményre jutottak, hogy Alekszej Navalnij ellenzéki politikust az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei mérgezték meg. Azt mondta: a publikáció azt jelenti, hogy a „berlini klinika páciense” élvezi a külföldi szakszolgálatok támogatását. Minek megmérgezni, kinek kell ő? – mondta Putyin, hozzátéve: ha ezt akarták volna elérni, be is végezték volna az ügyet. Emlékeztetett rá, hogy Navalnijt a felesége első kérésére kiengedte az országból. Bevált politikai trükknek nevezte, hogy valaki az első számú vezetőt vádolva az ő szintjére próbálja felemelni saját jelentőségét.
FEJLEMÉNY 2: Mindenkit megfigyelnek az orosz biztonsági szolgálatok, aki más országok szakszolgálataival lép kapcsolatba, vagy a hatalom erőszakos megdöntésére szólít fel – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Visszautasította Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azokat a vádakat, amelyek szerint az orosz KGB utódja, az FSZB próbálta volna meggyilkolni Alekszej Navalnij ellenzéki vezetőt.
FEJLEMÉNY 3: Állítása szerint Alekszej Navalnij rászedte az ellene gyilkosságot megkísérlő csoport egyik tagját, bizonyos Konsztantyin Kudrjavcevet egy telefonbeszélgetésben, amelynek leiratát a Bellingcat közölte. Navalnij az Orosz Biztonsági Tanács elnöke segédjének adta ki magát, és arról érdeklődött, hogy egészen pontosan miért hiúsult meg a merénylet. A beszélgetésben olyan részletek hallhatók, amelyekből akár arra is lehet következtetni, hogy a mérgezési kísérlet valóban lezajlott. Az FSZB szerint a Navalnij által az interneten közreadott állítólagos oknyomozás kitervelt provokáció, amely a biztonsági szolgálat és munkatársainak lejáratását célozta, és nem valósulhatott volna meg külföldi titkosszolgálatok szervezési és technikai támogatása nélkül. A Navalnij által közzétett, az egyik munkatársukkal készült videofelvétel hamisítvány, olyan titkosszolgálati fogás, amelyet korábban is alkalmaztak oroszellenes akciókban, és amely kizárja, hogy meg lehessen állapítani a beszélgetés valódi résztvevőinek kilétét.
CÍMKÉP: Alekszej Navalnij és családtagjai egy professzionális fotón – szimpátiát keltő, felső kameraállással fényképezve, amelyen még arra is ügyeltek, hogy ne takarják el maszkkal a két, a politikai játszmákban részt vevő szereplő arcát – Berlinben, a Charité kórházban, 2020. szeptemberében. – Kiválóan alkalmas a figyelem elterelésére. Csak az a kérdés miről? (Fotó forrása: Navalnij Instagram-oldala)