874. BEKIÁLTÁS: Moszkvát provokálta Biden

A légicsapás szinte megoldhatatlan helyzet elé állítja az orosz vezetést.

biden2021-02-28sziriaibombazasbbcfeliratos_117307923_gettyimages-1231330823-1.jpg

Nem minden célzatosság nélkül osztottam meg a múlt héten a BBC hírét a Facebook-oldalmom arról, hogy

„harminchat nappal hivatalba lépése után Joe Biden amerikai elnök kiadta első parancsát egy szíriai légibombázásra.”

A Bekiáltásban azért nem foglalkoztam vele, mert ide csak akkor kerül egy hír, ha valami lényegeset is hozzátehetek. Azzal nem lett volna érdemes előjönni, hogy az amerikai csapatok a szuverén Szíria területén jogtalanul tartózkodnak, s hogy leginkább a szíriai olajkincs amerikai cégek által történő kitermelését biztosítják. És persze ott a mindenkori világcsendőri szerep a másutt létrejött értékek amerikai begyűjtésének biztosítására.

A február 15-én végrehajtott – csak napokkal később nyilvánosságra került –  úgymond ,,megelőző célú'' támadásra a szíriai-iraki határ közelében egy Irán által támogatott siíta csoport felszámolása szolgáltatott okot. Az amerikaiak 4-5 perccel az akció előtt értesítették szándékukról az orosz légierőt. Különböző források 17-22-re tették az áldozatok számát. Erről azonban minden valamire való médium beszámolt (már ha igen), s azt gondoltam, fölösleges a Bekiáltást terhelni alaphírekkel, mindenki által közismert tények ismétlésével.

Viszont a Facebook-oldalam komment szekciójában személyeskedésektől sem mentes vita alakult ki. Ebben többek között arra apelláltam, hogy az alapításától kezdve mindmáig faji szegregációra, agresszív és cinikus hazudozásra építő, akár a nyíltan fasiszta erőkkel is összefogó USA által indított háborúkban

csak az utóbbi három évtizedben körülbelül 2-3 millió ember vált áldozattá.”

A vitában részt vevő, az egyik amerikai egyetemen is tanító Böröcz József ottani forrásból származó grafikont csatolt a 2009–2018 közötti légitámadások összesen 2402 civil halottjáról és 2023 sebesültjéről. Az adatok persze nyilvánvalóan erősen kozmetikázottak. Ráadásul ki képes elkülöníteni a civileket a reguláris erők, a gerilla- és lázadócsoportok tagjaitól? Ki számít a légitámadás, s ki az ugyanakkor a földön zajló harcok áldozatának? Az adatsorból csupán azt az érdemi következtetést vontam le, hogy Barack Obama elnök és alelnöktársa Joe Biden ideje alatt még saját statisztikájuk szerint is nőtt az általuk szentesített légitámadások vétlen áldozatainak száma.

Az ENSZ-jelentések és más kimutatások ezeknél jóval nagyobb értékeket közölnek. Több forrás alapján a világban zajló számtalan fegyveres konfliktus közül azokat néztem át, amelyek a nyugati államok kifejezett beavatkozásai következtében keletkeztek, vagy idővel ezekben meghatározó módon – légicsapásokkal, csapatok odaküldésével – vettek részt bennük a NATO-országok. Azt találtam, hogy 1991-től napjainkig 1,5 millió és 2,1 millió közé teszik az ilyen háborúkban meghaltak számát. (Lásd a táblázatot a cikk végén!) Meg kell azonban jegyeznem, hogy egyes források csak az iraki fegyveres összecsapások áldozatait 1,2 millió fölöttire becsülik. Az említett Facebook-vitában azt is hozzátettem ehhez:

Ne feledjük a szétrombolt otthonokat, a földönfutóvá tett tömegeket, a menekülés közben elpusztultakat, a táborokban, az úton betegségekben meghaltakat, a rabszolgává, adott esetben szexrabszolgává tetteket, a szervkereskedők kezébe kerülteket!

Azon túl, hogy minderre újból és újból figyelmeztetni kell a világot, be kell látnom, hogy ezekben az információkban sincs sok új az eddig hallottakhoz, olvasottakhoz képest. Ami miatt mégis számítógép elé ültem most: február 28-án, vasárnap este az orosz állami tévé Vecser sz Vlagyimirom Szolovjovim című műsorában a nyugalmazott vezérkari tábornok, több szovjet/orosz–amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalás résztvevője, mai egyetemi tanár, Jevgenyij Buzsinszkij arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz katonai és politikai vezetést akarták provokálni az amerikaiak, amikor mindössze 4-5 perccel korábban értesítették a Szíriában lévő orosz parancsnokságot a támadási szándékukról.

Mint mondta: az a szabályrendszer, amit az USA és Oroszország Szíriára kidolgozott, a még létező utolsó mechanizmusok egyike, amelyekkel a két haderő beláthatatlan következményekkel járó konfliktusa elkerülhető. Ezek a szabályzatok részletesen előírják a teendőket. De arról szó sincs bennük, hogy akkor lehet értesíteni a másik felet egy tervezett légicsapás előtt, mikor már a gépek a levegőben vannak. Ha Oroszország ugyanilyen szellemben hajtana végre támadást vagy támadásokat, amire természetesen képes lenne, a helyzet rendkívül kiéleződne. Ha viszont elmarad az orosz reagálás, azt az amerikai fél a gyengeség jelenként fogja értékelni. Vagyis a február 26-i, szíriai légicsapás valódi célja az volt, hogy

„szinte megoldhatatlan helyzet elé állítsák a moszkvai katonai és politikai irányítást”.

Talán a Biden-kormányzat lelkes magyar barátai is érzékelik ebből, mitől tartott a világ józanabbik fele, amikor nem igazán volt boldog attól, hogy a más tekintetben kiszámíthatatlan Donald Trump után egy háborús héja került az amerikai elnöki székbe. Mert amíg a 45. elnök gazdasági „Húzd meg, ereszd meg!” politikát folytatott, addig sokan attól tartottak, hogy a 46. szó szerint tűzön-vízen át érvényesíti Trump jelszavát, miszerint „Amerika az első!” Egyelőre még ott tartunk „csak”, hogy az erejét fitogtatja, s a világ idegeivel játszik az új adminisztráció vérmes társasága. Máskülönben pedig, minden jel szerint, ott folytatják, ahol a Nobel Béke-díjas Obama és társa Biden jó négy évvel ezelőtt abbahagyta. #

CÍMKÉP: Joe Biden ott folytatja, ahol a Nobel Béke-díjas Obamával abbahagyta – Közös kormányzásuk időszakában, saját adatiak szerint is meredeken nőtt az amerikaiak által a világ más országaiban elpusztított civilek száma 

haborukaldozatai1990-2020szines.jpg