CÍMKÉP: Sura Burtina 11-részből álló, eredetileg a Reportagen című svájci lap számára készült írásának egyik illusztrációjaként egy orosz lövészárokról készült drónfelvételt szerkesztett a Putyin-barátsággal aligha vádolható Meduza. A szétrombolt állásokban katonák tetemei. A kép is figyelmeztessen arra, hogy bár a riport a háborútól, ezen belül a háborúzást megváltoztatott drónoktól rettegő ukrajnai frontkatonákkal, sebesültekkel, egészségügyisekkel, sőt dezertőrökkel – kivétel nélkül hétköznapi emberekkel – folytatott beszélgetéseken, a közöttük és velük átélt élményeken alapul, még ha eltérő hangsúlyokkal is, de hasonló érzésekről szóló beszámoló a másik oldalon is készülhetne! Ám nem ezért – az igaz, vagy nem igaz – tanulságért ismertetem bő idézetekkel, s ajánlom az itt elérhető link segítségével, akár gépi – bár a szlengek tömege miatt ily módon nehézkes – olvasásra a maga nemében páratlan riportot, a háborús újságírás ritka teljesítményét. Azt szeretném elérni, hogy az olvasó borzadjon el attól, ami esetleg őt is lázban tartja bármelyik oldal mellett: érezze át, milyen, eddig nem tapasztalt szenvedésekkel jár a ma háborúja! Ehhez az eredeti szöveg 7. fejezetéből bő részleteket adok, a 11-ik megrendítő sorait pedig teljesen lefordítottam, s teszem közzé ennek az ismertetőnek a végén. S persze, ezúttal is rá lehet nézni a teljes cikk után az algoritmus által a korábbi írásokból kiválogatott négy ajánlásra (Fotó: Kostya Liberov / Libkos / Getty Images / Meduza – Hely és időpont: Donyeck elővárosa, Avgyijevka 2023. december 23.)

CÍMKÉP: Volodimir Zelenszkij ukrajnai vezető, Keir Starmer brit kormányfő, Emmanuel Macron francia államfő 2025. február 26-án, Párizsban – Arcátlan, a csúsztatásoktól, a valótlan állításoktól sem tartózkodó médiaszerepléseivel, a formaságokat megvető, a szövetségeseket is szidalmazni kész magatartásával, az állhatatos pénzszerző körútjaival valósággal hipnotizálja a nyugati partnereket, akik egyelőre a Nyugat igazságos harcának szimbólumát látják benne. Fejében mintha meg sem fordulna, hogy a tűzzel játszik, no meg emberek százezreinek, millióinak életével… (Kép forrása: Getty Images / Daily Mail)

CÍMKÉP: Itt az újabb politikus, akivel elterelhető a figyelem arról, hogy a kapitalizmusban a kapitalizmus törvényszerűségei okozzák a kibékíthetetlen ellentéteket, az adott keretek között feloldhatatlan ellentmondásokat – Putyin, Merkel, Trump, Hszi Csin-ping, Orbán Viktor, Magyar Péter után az újabb mumus Friedrich Merz. A német kancellár-várományosról máris megszületett az ítélet: „elment az esze”. Nem vagyok abban a helyzetben, hogy vitatkozzam ezzel. Mi több magam is szívesen engednék a kísértésnek, s hajlanék a felül lévők gyarlóságainak taglalására. Ezzel együtt, már azzal is többet mondanának az elemzők, ha rámutatnának: Merz a világ legnagyobb befektető cége, a New York-i székhelyű BlackRock egyik vezetője és lobbystája volt mielőtt igazán belevágott a politikába – (Kép forrása: AP Photo/Ebrahim Noroozi / Euronews)

CÍMKÉP: Emmanuel Macron francia elnök vadászpilóták gyűrűjében hívott fel intenzív fegyverkezésre, mert szerinte ez a béke leghatásosabb biztosítéka. Zelenszkij szintén megmutatta, hogy bármikor kész dacolni az Egyesült Államok elnökével – Bár a Putyin–Trump-telefontárgyalás higgadt légkörben zajlott, Európa meghatározó vezetői továbbra is azon ügyködnek, hogy Ukrajna további felhasználásával tartósítsák az Oroszországra nehezedő nyomást. Az egyeztetés előtt Putyin az oroszországi iparosok és a vállalkozók figyelmét arra hívta fel: bár megkezdhető a nyugati cégek egy részének feltételekhez kötött visszaengedése, de mindig készen kell állni arra, hogy a több mint 28 ezer szankciót újabbak fogják követni (Érdemes megnézni, milyen írásokat rendelt ennek a cikknek a végéhez az algoritmus! Kép forrása: Ludovic MARIN/POOL/AFP/Les Echos )

CÍMKÉP: Szálasi Ferenc, amikor 1946-ban szembesítették a lerombolt Budapest látványával – A nyilas pártvezér poloskázása volt az orbáni kijelentés előzménye, amit a tömeg 2025-ben ugyanolyan tetszéssel fogadott, miként azt 1942-ben tette. A fasiszta eszmék világszerte előre törnek, bennünket azonban az ukrajnai helyzet kettős mércén alapuló megítélése is próbára tesz. Mindebben a közvélemény-formálóinknak, a politikusoknak, a szakértőknek, az újságíróknak nem kevés a felelőssége. (Érdemes megnézni, milyen írásokat rendelt ennek a cikknek a végéhez az algoritmus! Fotó: Reismann Marian, akit a MAFIRT fotóriportereként azzal bíztak meg, hogy felvételeket készítsen a háborús bűnösökről)

CÍMKÉP: Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó Dzsiddában, a 2025. március 11-én, az ukrajnai delegációval folytatott tárgyalás után – Előtte minden addiginál nagyobb dróntámadás érte Oroszországot. Ez, szakértők szerint csak brit vagy francia közreműködéssel volt kivitelezhető. Azon túl, hogy ezzel az európaiak kesztyűt dobtak Trump arcába – nélkülük nincs tárgyalás és egyezség –, a Kremlben azt érzékelik: az amerikai elnök mozgástere korlátozott. És ez csak az egyike a lehetséges akadályoknak (Fotó AFP)

CÍMKÉP: Mészáros István (1930–2017), akinek monumentális, előbb Londonban, New Yorkban angolul és – sokáig a magyar kivételével – számos más nyelven is megjelent, A tőkén túl című kötetére utalnak a március 8-án létrehozott szerveződés Túl a Tőkén mozgalom nevével az alapítók. Mészáros nem pusztán a kapitalizmust, hanem a tőkeviszonyt kutatta. Ily módon a tőke–munka–állam hármasában vizsgálta a szovjet típusú szocializmus társadalmait is, melyeket, genezisükre utalva, posztkapitalistának nevezett. A most alakult kapitalizmuskritikus mozgalom névválasztása tehát a múltunkra, s a feltételezhető jövőre egyaránt tekint. (Portré: bulevoador / Új Egyenlőség, montázs: Bekiáltás)

CÍMKÉP: A karkeresztezéssel elutasítást kifejező Volodimir Zelenszkij ukrán vezető, illetve Donald Trump amerikai elnök és alelnöke, JD Vance az ovális irodában, a média nyilvánossága előtt csapott össze 2025. február 28-án – Nálunk sokan azt gondolják: ők ebből kimaradhatnak, hiszen a háború a két szláv nép irtásában merül csak ki. Miként azt anno bizonyos Adolf Hitler oly jól megtervezte, hogy a nemes angolok 1938-ban áldásukat is adták a kelet felé terjeszkedésre, s ott a zsidók gyors elpusztítása után, a szlávok agyondolgoztatásra épített lassú kiirtására felhatalmazva a nácikat. Moszkva szemében ez is beárnyékolhatja, hogy most London próbálkozik egy Ukrajna biztonságát szavatoló koalíció összetákolásával, s eközben meg sem fordul a fejekben Oroszország védelmi igénye. Márpedig ennek figyelembevétele nélkül nem fog menni… (Kép forrása: Wikipedia)

CÍMKÉP: Melegh Attila szociológus, Kőszeghy Ferenc, a Mérce munkatársa, Gagyi Ágnes szociológus, a szerző Szalai Erzsébet szociológus, Marosán Bence filozófus a Mi a munka és mi a kapitalizmus? című esszékötet nyilvános bemutatóján – Akárhogy keresem: a kapitalizmus egyik fázisában, a jólétiben sem látom a keresztényi szeretet megnyilvánulását. Különösen nem a mai digitális világban. Ellenkezőleg. Miként a bemutatón Szalai Erzsébet említette: a ’90-es években készült újabb dokumentumfilmek láttán megdöbbentette, hogy eltűnt belőlük a munkás, egyáltalán a dolgozó ember. (Azóta sem tért vissza, humán erőforrás lett belőle.) Mindenesetre, aki gondolkodó embernek tartja magát, annak legalábbis küzdenie kellene azért, hogy elemzéssel váltsa fel a propaganda által vezérelt érzelmi reakcióit (Fotó: KDL)

CÍMKÉP: Nehéz napjai vannak Volodimir Zelenszkijnek. Nem csupán Donald Trump beszél vele félvállról, de országa parlamentjében is kétszer kellett szavazni ahhoz, hogy jogszerűvé tegyék államfői megbízatását – Nekem egyre inkább úgy tűnik fel, hogy Ukrajna egésze már a békében sem lehet nyertes. És nem csak a milliónyi halott és rokkant miatt, hanem azért is, mert nyilvánvalóan a kirablására – ha nem területének szétosztására – készülnek azok is, akik eddig megmentőjének szerepében tetszelegtek. (Fotó: Andrii Nesterenko / Reuters)