Miért nem gondoltak arra, hogy az állítólagos csőcselékben öngyilkos robbantók is lehetnek?

Valamit nagyon, de nagyon nem értek. Jó, jó. Én is láttam az Euronews január 5-ei, keddi, késő esti riportjában a német lányt, aki öntudatának teljes komolyságával nyilatkozta, hogy egyéni szabadságjogaiban korlátozva érzi magát most, mivel a német–dán határon igazoltatják, szóval macerálják. Ugyanebben a riportban hallottam a kölni huszonéves nőt, amint szinte szenvtelenül beszélt az őt Szilveszterkor molesztálókról.

Egy térkép miatt keveredett a cég az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktusba.

A Coca-Cola Oroszország-térképen hívott fel arra, hogy a céggel (annak nedűivel) együtt köszöntsék az új évet az ottani fogyasztók. Csakhogy a rajzról lemaradtak a Kuril-szigetek, amelyek hovatartozását Japán vitatja. Nem volt rajta a Krím-félsziget, amit az Oroszországhoz csatlakozást kinyilvánító népszavazás után is Ukrajna tekint sajátjának. Hiányzott róla Kalinyingrád, vagyis egykori, kelet-poroszországi nevén Königsberg, a legnyugatibb orosz terület, amely Lengyelország északkeleti része és Litvánia közé ékelődve fontos haditengerészeti támaszpontnak ad helyet.

A nemzet érdekeire való hivatkozással a kormányzó párt vezetőit, holdudvarát juttatják vagyonhoz és tussolják el az ennek során elkövetett visszaéléseket.

Azért tűnik úgy, hogy Orbán Viktor küzd, mint malac a jégen, mert a hasznos idióták kezdenek többségbe jutni az európai elitben, és a gyávákkal együtt kétharmados többségben vannak – fejtette ki Kövér László, a Fidesz alapítója, a Magyar Parlament elnöke az Echo TV Mélymagyar című műsorában, a felvételen 18:50-től.

Még szerencse, hogy a házelnök az „úgy tűnik (fel)” fordulattal relativizálta saját kijelentését, mert abban a helyzetben, amelyben a párt alelnökévé épp csak megválasztott Németh Szilárd nem nagyon palástolt virágnyelven máris bejelentette, hogy a vezéri címre aspirál, ezt a malacos hasonlatot könnyen félreérthetné az ember. Ugyanis a jégre került sertésnek ahány lába, annyi irányba kezd csúszkálni; ettől pánikba esik, s ha nem menekítik ki időben, szívrohamot kap és bevégzi.

Oroszország nélkül egyetlen nemzetközi problémát sem lehet békés úton rendezni.

Enyhén szólva is nemtetszését fejezte ki az egykori amerikai külügyminiszter a jelenlegi washingtoni adminisztráció Oroszország-politikája miatt. Henry Kissinger (1923) a legnagyobb példányszámú német gazdasági és tőzsdei újságnak, a Handelsblattnak adott interjút. A frankfurti és a düsseldorfi tőzsde köteles lapjának december 30-ai számában megjelent beszélgetés ukrajnai és oroszországi vonatkozásait a Ruposters tette hozzáférhetővé.

Eszerint az amerikai hatalmi körök meg akarták leckéztetni Oroszországot mielőtt megállapodtak volna Ukrajna kérdésében. Jóllehet a német kancellár, Angela Merkel központi és nagyon fontos szerepet játszott az ukrán válság megoldásában, de az USA inkább azt szorgalmazta, hogy előbb Vlagyimir Putyint tegyék helyre, s csak ezt követően egyezkedjenek vele.

A magyarországi témákat Orbán Viktor uralta. Az információs űrt kitöltendő próbáltam bemutatni a moszkvai vezetők és szakértők álláspontját, de igyekeztem elkerülni, hogy kizárólagos igazságként jelenítsem meg a véleményüket.

Objektív újságírás márpedig nincs. Senkit nem ámítok azzal, hogy a világ olyan, amilyennek a szövegeim, mutatják. Mert amiként a média minden része, a Bekiáltás is szűrőként működik. Egyes témákat felkarol, másokat figyelemre sem méltat. Amit górcső alá vesz, azt is csak a szerző pillanatnyi ismeretein, hangulatán keresztül láttatja. Mi több a cikkek összessége is csupán a blogger személyiségének egy kis részére enged rálátást, hiszen annak élete jóval több, gazdagabb annál, mint amit ezen a helyen megmutat, megmutathat belőle.

Nyilvánvaló, hogy a Kelet-Európába telepítendő amerikai nehézfegyverzet-raktárak nem növelik a háborús veszélyt.

Éreztem, hogy baj lesz belőle, ha utat engedek Maria Zaharovának. Még el sem tűnt az Internet-tengerben az a beszámolóm, hogy a Kreml elragadó cégére – ahogyan őt a német Stern aposztrofálta – miként osztotta ki a brit Reuters hírügynökség moszkvai tudósítóit, már megint itt terjeszti nekünk a putyini propagandát. Most azonban felhívok mindenkit, hogy tegyen eleget észak-atlanti szövetségesi kötelességének és a poszt utáni kérdőíven is tiltakozzék az oroszországi külügyminisztériumi szóvivő újabb provokációja ellen.

Nem a korrekt tájékoztatás a cél, hanem az aktuális nyugati propaganda-doktrína érvényre juttatása.

Rápirított a Reuters hírügynökség ötven (!) moszkvai tudósítójára az Oroszországi Föderáció Külügyminisztériumának szóvivője Maria Zaharova. Egy közelmúltbeli sajtóértekezleten csodálkozásának adott hangot amiatt, hogy a brit hírügynökség moszkvai irodájának egyik újságírója sem próbálkozott meg azzal, hogy egy a Reuters által feltételezett, Szíriával kapcsolatos, állítólag minden alapot nélkülöző hírt az orosz fél szemszögéből is megvilágítson.

„Ha Önök nem dolgoznak, és nem dolgozzák fel a moszkvai értelmezést, és ha Önök helyett mindent Londonban szövegeznek meg, akkor mit csinálnak ekkora létszámban itt Moszkvában?” – kérdezte a határozott fogalmazásmódjáról ismert hölgy, akinek szavait a britek felett kárörvendő berlini Stern publikálta, s amiről én az orosz nyelvű Szövetségi Hírügynökség révén értesültem. A német lap szerint a szexi, okos, magabiztos szőke szépség, aki „a Kreml elragadó cégére” nevetségessé téve osztotta ki a konkurens újságírókat.

Mit sem tudva az elődökről lengetik a szociáldemokrácia zászlaját a 21. század Magyarországán.

Van abban valami jelképszerű, hogy épp Göncz Árpád halálának évében fogalmazott internetes nekrológot a Pallas Páholy fejfájára Zöldi László. Ugyanis annak idején az egykori köztársasági elnök avatta a budapesti Alkotmány utca–Hold utca sarkán lévő pincehelyiségben létrehozott klubot, amelynek egyik 2012-es rendezvényén készült a címkép.

A két évtizeden keresztül dr. Gáspár István által működtetett rendezvényközpont félszáz szakmai szervezetében cserélt eszmét egymással, továbbá főleg a szocialista párt, de olykor a szabaddemokraták vezetőivel is, számos baloldali, liberális, sőt jobboldali-konzervatív értelmiségi. Olyan személyiségek, tudósok, egyetemi tanárok, újságírók, művészek, vállalkozók, közéleti szereplők, akiknek többsége nem lépett be a rendszerváltás utáni pártok egyikébe sem, de gondolataival, kezdeményezéseivel kész volt, vagy kész lett volna a baloldali értékek hordozóit támogatni az ország egészének érdekét szem előtt tartva.

Ha megtervezték volna, akkor sem lehetett volna jobban elterelni a figyelmet arról, mi is állhat a háttérben.

A maga módján Simicska-történet ez is. Mert aligha tévedek nagyot, amikor azt gondolom, hogy a hisztérikus őrület, amit az elmúlt napokban Jakupcsek művésznő szabadított a magyar sajtóra, végső soron a Fidesz pártfinanszírozási zavaraiból eredeztethető.

A Magyar Nemzet közlése nyomán december 21-én, hétfőn futótűzként terjedt el, hogy kirúgták Jakupcsek Gabriellát a közmédiától. Bár az újság már ekkor közölte, hogy január elsejével úgy százharminc ember munkájára nem számítanak, s hogy Jakupcseket csupán a belső munkatársi állományból veszik ki, a média csaknem egésze attól volt hangos, milyen méltánytalanság érte a műsorvezetőt.