A kiváló rendezői munka az ország orbáni, minden eddiginél baljósabb kettéosztásának lett hordozója a pártállam március 15-ei ünnepsége révén.

Aki már ismeri a címbeli minősítés eredetét, tudja, hogy nem olyan sértő, mint amilyennek elsőre látszik. Legalábbis nem úgy sértő, ahogyan gondolhatja, aki először olvassa. Ráadásul Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház főigazgatóját Európa egyik legjobb teátrumi szakemberének tartom – már amennyire a külföldi televíziók ilyen jellegű műsoraiból, híradásaiból erre egyáltalán rálátásom lehet. Ha pedig ez nem lenne eléggé meggyőző, a Fidesz által pártállami módon kisajátított március 15-ei központi ünnepségről írt első cikkemben így fogalmaztam a műsorról:

Kordont már bontott önkényesen, de nem fog habozni polgárháborús hisztériába is belevinni az országot.

Hadd szögezzem le ismét, amit az orbáni, március 15-ei választási szónoklatról azon melegében rögzítettem az Aki nem rám szavaz, nem magyar című posztban: ha valaki nem tartozik Orbán Viktor támogatóinak körébe, a vezér szerint ellenségnek tekintendő. Az azóta érzékelt visszhangokból nyilvánvaló, hogy ettől az üzenettől sokan összerezzentek.

Az orbáni felfogásban a belső ellenség az ország hatvan százaléknyi része.

Orbán Viktor világossá tette, hogy csak a saját hatalma érdekli. Így történt ez már a február 18-ai miniszterelnöki évértékelőben is, ami inkább volt választási kampányindító beszéd, mint kormányfői megnyilatkozás. Erről írtam akkor, hogy az volt a benyomásom: Magyarországgal neki már nincs dolga.

Személyeskedéssé fajult a London és Moszkva közötti adok-kapok. A gázüzlet közben virágzik.

Nagy szolgálatot tett Theresa May brit miniszterelnök Vlagyimir Putyinnak a március 18-ai oroszországi államfő-választás előtt. Nem mintha egy percig is kérdéses lett volna, hogy Putyin 65-69 százalék körüli eredményt érhet el, de egyes oroszországi szakértők szerint a brit kormányfő ultimátuma 5-10 százalékkal is megnövelheti az elnök híveinek arányát.

 A magyar kormányfő eszköz lesz, vagy máris az a nagyok játszmáiban.

Az orosz titkosszolgálat moszkvai székházában tárgyalt a 2010-es választások előtt az Orbán Viktor legszűkebb környezetéhez tartozott Simicska Lajos és Nyerges Zsolt – állítja a 444.hu-n megjelent, a Direkt 36 által szállított, Pethő András és Szabó András által jegyzett, terjedelmes cikk. Emeljük ki azonban azt is: a Fidesz vezetője még kormányra kerülése előtt szintén személyesen találkozott Vlagyimir Putyinnal 2009 novemberében, majd decemberben Hszi Csin-ping kínai vezetővel. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel hasonlóan jó kapcsolatokat épített ki.

 Az angliai merényletet nyugati titkosszolgálatok, vagy oroszországi körök is szervezhették Putyin lejáratására.

Az újabb angliai kémhistóriáról először mindenkinek magától értetődően az jut eszébe: az orosz szolgálatok kísérelhették meg eltenni láb alól egykori ügynöküket. És ha nem?

Feljelentést tett Hadházy Ákos a repülési naplójának ellopása miatt.

Megtettem a mai napon. És köszönöm! - válaszolt március 9-én, pénteken 9:28-kor Hadházy Ákos, az LMP társelnöke arra az üzenetre, amit előző este 20:30-kor juttattam el hozzá. Az előzmény:

Lopott iratokból hamisított a Bors. Két millióan adják áldásukat a hatalmi gépezet bármilyen becstelenségére.

Ellopták Hadházy Ákos, a korábban Fidesz-tag, ám a párttól megcsömörlött, ma LMP-politikus pilótatáskáját. Egy hónappal később a Bors nevű bulvárlap szemlézte a tartalmát. Ahogyan a politikus írja Facebook-oldalán: a lopott iratokat nem visszajuttatták neki, hanem egészen elképesztő hazugságokkal teli, lejárató cikket írtak belőle.

Az oroszok 44 százaléka az alkoholról is lemondana, hogy a világhálón szörfölhessen.

Az oroszországi lakosság 92 százaléka naponta használja az internetet: 83 százalékuk legalább két órát szörföl – derül ki a Moszkvában is irodát működtető Boston Consulting Group (BCG) közvélemény-kutatásából. A négyezres mintából származó számokat a Kommerszant (Ъ) napilap ismerteti. Ezek összevethetőek az Internetes Kereskedők Egyesülése (Ассоциация компаний интернет-торговли) adataival, amelyek szerint a 16–29 év közötti lakosság 97 százaléka internethasználó, s közülük 70 százalék okostelefonozik. A 30–54 év közötti korcsoportban 82 százalék csatlakozik a hálóhoz, 40 százalékuk okostelefonon is. Az 55+ évesek 28 százaléka internetezik, de csak 5 százalékuk smartphone-nal.

Sebezhetetleneknek mondják az új orosz fegyverrendszereket.

Alapjaikban kérdőjelezték meg Vlagyimir Putyin orosz elnök március 1-jei bejelentései az Amerikai Egyesült Államok közelmúltban nyilvánosságra hozott katonai stratégiai terveinek értelmét. Hozzá nyilvánvaló, hogy a belső hatalmi játszmákkal elfoglalt USA és annak elnöke, valamint hírszerzése a Moszkvában elhangzott éves parlamenti üzenetből értesült arról, hogy valóban léteznek azok az új fegyverrendszerek, amelyekről eddig csak rebesgetni hallottak. Ha nem így lenne, az említett amerikai koncepció bizonyára nem az atomfegyverzet modernizálását, a hagyományos orosz atomfegyverek elleni elhárító rendszerek Kelet-Európába telepítését tűzte volna ki fő célként. De minthogy ezt tűzték ki, meg valami homályos célzással utaltak arra, hogy olyan teljesen új rendszereket kell létrehozni, amelyek gondolatával már „mások” is foglalkoznak, akár a papírkosárba dobhatják a washingtoni kongresszus elé szánt tervezetet. Mert Oroszország államfője többek között a következőket közölte csütörtökön, kivetítőn demonstrálva az elmondottakat: