Sebezhetetleneknek mondják az új orosz fegyverrendszereket.

Alapjaikban kérdőjelezték meg Vlagyimir Putyin orosz elnök március 1-jei bejelentései az Amerikai Egyesült Államok közelmúltban nyilvánosságra hozott katonai stratégiai terveinek értelmét. Hozzá nyilvánvaló, hogy a belső hatalmi játszmákkal elfoglalt USA és annak elnöke, valamint hírszerzése a Moszkvában elhangzott éves parlamenti üzenetből értesült arról, hogy valóban léteznek azok az új fegyverrendszerek, amelyekről eddig csak rebesgetni hallottak. Ha nem így lenne, az említett amerikai koncepció bizonyára nem az atomfegyverzet modernizálását, a hagyományos orosz atomfegyverek elleni elhárító rendszerek Kelet-Európába telepítését tűzte volna ki fő célként. De minthogy ezt tűzték ki, meg valami homályos célzással utaltak arra, hogy olyan teljesen új rendszereket kell létrehozni, amelyek gondolatával már „mások” is foglalkoznak, akár a papírkosárba dobhatják a washingtoni kongresszus elé szánt tervezetet. Mert Oroszország államfője többek között a következőket közölte csütörtökön, kivetítőn demonstrálva az elmondottakat:

1.) Megalkották a Szarmat (szarmata) elnevezésű, 200 tonnás interkontinentális (globális?) ballisztikus rakétát, amely igen gyorsan kikerül az elhárító-rendszerek érzékelési mezejéből, így nehéz az azonosítása. Míg elődje, a Vojevod (hadvezér) hatótávolsága 11 ezer kilométer volt, ez gyakorlatilag bármilyen távolságon használható, akár az Északi-, akár a Déli-sark megkerülésével is.

2.) Olyan kisméretű nukleáris hajtóművet (!) fejlesztettek ki, amelynek segítségével lényegében korlátlan hatótávolságú robotrepülőket, cirkáló szárnyas rakétákat képesek célba juttatni az egyenetlen szárazföldi felszínt alacsonyan követve ugyanúgy, mint a tenger felett. Nem ballisztikus pályán jutnak célba, ezért az elfogásukra szolgáló, eddigi rakétaelhárító rendszerek hasznavehetetlenné és fölöslegessé válnak. Nem csak hatótávolságuk korlátlan, hanem pályájuk is kiszámíthatatlan, gyakorlatilag sebezhetetlenek. Nevére javaslatokat várnak a lakosságtól. (Ezt annyira képtelenségnek érezték a BBC-nél, hogy először nukleáris hajtómű helyett robbanófejet írtak a híradásukba.)

3.) Az új fejlesztésű robot tengeralattjáró készülék korlátlan távolságra képes eljutni extrém mély vizekben, sebessége pedig felülmúlja minden ismert tengeralattjáró, torpedó és felszíni hajó sebességét. Ezt az eszközt egyaránt fel lehet szerelni nukleáris és hagyományos fegyverzettel. Nevére javaslatot várnak a lakosságtól.

4.) Kinzsal (tőr) néven megalkottak egy olyan hiperszonikus, a hangsebességnél tízszer gyorsabb, repülőről indítható, hordozó eszközt, amely más földrészen található célpontra képes csapást mérni, röppályáját és repülési magasságát változtatni tudja. A fegyvert, kísérleti jelleggel, a déli katonai körzet repterein állították rendszerbe az orosz hadászati rakétaerőnél.

5.) Avantgárd néven kifejlesztették az atmoszféra sűrű rétegeiben a hangsebesség hússzorosával haladó, a célba 1600-2000 Celsius-fokon égő gömbként becsapódó plazmafegyvert is, amelynek különleges anyagokból készült szárnyrészei mindvégig irányíthatók maradnak.

6.) Tavaly rendszerbe állították az orosz fegyveres erőknél az első, mozgó lézerkomplexumokat.

Vlagyimir Putyin szerint mindezzel arra válaszoltak, hogy az Amerikai Egyesült Államok 2002-ben végleg bejelentette: egyoldalúan felmondja az 1972-es rakétavédelmi szerződést. Ennek értelmében korábban csupán egyetlen körzetet láthattak el rakétatámadás elleni védelemmel. Oroszországban ez Moszkva körzetét, s az ott elhelyezett állásokat jelentette, az USA-ban a Grand-Forks bázis körüli, földi telepítésű rakétaegységek védelmét. Az amerikaiakat nem tudták meggyőzni arról, hogy ez mindkét fél számára garanciát jelent a meg nem támadásra. A Pentagonból azonban az a válasz érkezett: járja mindenki a maga útját.

Abból kiindulva, hogy a Szovjetunió szétesése után Oroszország nem lesz képes a haderejét fejleszteni, egyre több amerikai területet láttak el rakétavédelemmel. A NATO elkezdett terjeszkedni az orosz határok felé.  Romániába, Lengyelországba és számos hajóra is telepítettek rakétaelhárító- és kilövő rendszereket. Tervbe vették Japán és Dél-Korea felszerelését is. Ily módon, egy esetleges háború esetén, az USA és szövetségesei területén számos jól védett körzet lenne, míg Oroszországban alig. Az időről időre Moszkva részéről elhangzó figyelmeztetéseket pedig az új típusú fegyverek fejlesztéséről figyelmen kívül hagyták az amerikai védelmi minisztériumban. Putyin szerint így alakult ki az a helyzet, amelyben most kijelenthette: Oroszország növekvő katonai erejével senkit nem fenyeget, de ha bárki nukleáris fegyvereket használna ellene és szövetségeseivel szemben, akkor azonnali válaszcsapásra kell számítania. Persze, az effajta kijelentésektől az ellenfelek, az ellenségek bizonyosan nem nyugszanak meg.

Nem így Moszkvában. Az államfő beszéde után, az oroszországi állami médiában egymást érték a lelkes nyilatkozatok. A fegyveres erők legfőbb vezetői mellett politikusok sora méltatta, hogy végre olyan fölényt értek el, amelynek révén – az ország ezer éves történetében először – nem kell attól tartani, hogy külső katonai fenyegetés akasztja meg az elnöki beszéd nagy részét kitöltő, számtalan, nem katonai cél elérését, a nagy ívű gazdasági, tudományos, oktatási, egészségügyi, kulturális, szociális és infrastruktúra-fejlesztési programok végrehajtását, a szegénység radikális csökkentését, a vállalkozóbarát környezet kialakítását, a technológiai hátrányok teljes felszámolását, a minden területet átható informatikai ugrást, az agyelszívás megfordítását és így tovább. Ehhez képest a New York-i Bloomberg kolumnistája gúnyos kitételekkel is megtűzdelt jegyzetének címe szerint Putyin csak modern fegyvereket akar, nem pedig modern Oroszországot.

Föl nem foghatom, mire jó, ha a liberális amerikai média átveri az amerikai olvasót, de ez legyen az ő gondjuk. Én a Bloomberg jegyzetírójánál hitelesebb forrást kerestem és találtam a világot feltehetően leginkább foglalkoztató stratégai fegyverrendszerekkel kapcsolatos moszkvai közlések szondázására. Az orosz állami tévé Vecser sz Vladimirom Szolovjovim csütörtök esti vitaműsorában (45:30-nál) Yaakov Kedmi izraeli nemzetközi katonapolitikai szakértő – 1992-1999 között a Nativ-szervezet (az izraeli lakosságnak a Szovjetunióval és a kelet-európai országokkal fenntartott kapcsolatait ápoló intézmény) titkosszolgálatának vezetője – a következőket mondta:

Feltéve persze – mondják máris néhányan –, ha mindez tényleg így van. Mit lehet erre válaszolni? Ha egy nagyszabású átverés részesei vagyunk, akkor az átvertek között ott van a teljes orosz politikai, gazdasági, katonai, egyházi és médiaelit. Azok, akik a beszéd elhangzásakor jelen voltak. A kétórás beszámolót élőben közvetítették a médiumok. Több mint kétséges, hogy az egész orosz társadalom becsapását megkockáztatná az újabb  hatéves ciklusára készülő Vlagyimir Putyin. Mert ez már nagyon nem a sztálini Szovjetunió, de még a hruscsovi, a brezsnyevi, a gorbacsovi sem. De nem is a cárok és nem Jelcin Oroszországa, még ha ezt a legtöbb tájékozatlan, de véleményt alkotó ember nem is így gondolja. Ezzel együtt, maga az orosz államfő is tisztában volt azzal, hitelességi kérdések vetődnek fel bejelentéseivel kapcsolatban, ezért újból és újból bizonygatta: az említett fegyverek, eszközök valóban léteznek, folyik a kipróbálásuk a csapatoknál, illetve már hadrendbe is álltak, de nagy részüket – érthető okokból – csak animált felvételeken lehet megmutatni. Ahogyan fogalmazott: higgyék el, hogy mindaz, amit itt elmondtam, nem blöff!  #

CÍMKÉP: Vlagyimir Putyin a megválasztása utáni hat évre hirdetett programot, de ez mégsem egy egyszerű kortesbeszéd volt - Fotó forrása: Oroszország elnökének honlapja