A múlt kibeszélésének elmaradása 1867 óta része a magyar történelemnek, s ez újból és újból deformálja a lelkeket.

1917-ről magyarul jelentetett meg a Le Monde diplomatique egy kisebb tanulmánykötetet. A könyvet január 15-én mutatták be a Magyar Újságírók Szövetségének székházában. Legalább két ok miatt is jelentős a vállalkozás. Az egyik, hogy Magyarországon, majd három évtizede lényegében a hallgatás fala veszi körül a nagy orosz forradalom témakörét. Néhány szűk, tudományos körben persze napirendre tűzték az értékelését a századik évfordulón. Az a kevés cikk viszont, amely a Rubicon történelmi magazinon, a HVG-n, a Heti Válaszon, a Magyar Időkön keresztül eljutott a nagyközönséghez enyhén szólva is leegyszerűsítő, esetenként kifejezetten hamis tálalásban foglalkozott az eseményekkel.

Egymásra licitálnak a közszereplők, hogy mutassák: ők aztán azonosulnak a népérzülettel.

Épeszű ember igyekszik elkerülni a konfliktusokat. Ha ez nem sikerül neki, szításuk helyett a csillapításukon ügyködik. Persze, mindez nem érvényes a forradalmi helyzetekre. És nem érvényes azokra a politikusokra sem, akik a feszültségkeltésre alapozzák hatalmukat. Jó ideje épp ez utóbbival vádolja a politikai ellenzék és a felelős értelmiség a jelenlegi magyarországi kormányzó erőket. Az ellentétek elmélyítésének megannyi kifogásolt módszere között ilyenek szerepelnek:

Nyilvánossá vált, hogy az amerikai és a német vezetők megígérték: a NATO nem terjeszkedik Kelet felé.

Eddig is tudtuk, de a George Washington University Nemzetbiztonsági Archívumban (National Security Archive – NSA) az elmúlt év végén felszabadított amerikai, szovjet, német, brit és francia dokumentumok immár kétségtelenné is teszik, hogy az 1980-as évek végén a nyugati politikusok átverték Mihail Gorbacsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártjának utolsó főtitkárát. Elhitették vele, hogy a NATO-t nem fogják Kelet felé bővíteni, amennyiben a Szovjetunió kivonja csapatait Kelet-Európából. Hozzám a Balmix.hu szemléjén keresztül jutott el az NSA anyagáról a rövid összefoglaló. Eszerint:

Az internet világába, vagy a lakásának magányába bezárt-bezárkózott tömegembert gyakorlatilag nem lehet meggyőzni észérvekkel, amit még mindig nem ért az ellenzék.

Nem gondolom, hogy a magyarországi választók többségét mozgósítani lehet az ilyen és ehhez hasonló kijelentésekkel: egy fasisztoid rendszer az orbáni, ennek megbuktatása érdekében kell részt venni a feltehetően áprilisban esedékes országgyűlési választáson. Persze értem az ilyesfajta minősítést és felvetést, amit a Klubrádió január 4-ei, csütörtöki, Megbeszéljük... adásának egyik betelefonálója megfogalmazott. Bizonyos vagyok abban is, hogy az a folyamat – a FOLYAMAT! –, aminek Magyarországon immár évtizede tanúi, illetve eltérő mértékben részesei és elszenvedői vagyunk, könnyen átlendülhet egy olyan – a Nyugat által is támogatott – rendszerbe, mint amilyen a jelenlegi ukrajnai.

Ha semmilyen szervezet nem áll mögöttük kudarcba fulladhat a kísérlet.

Két-három héten belül ki kell derülnie, mennyire vehető komolyan a január 3-án, szerdán megalakult Válasszunk! 2018 (V18) csoport. Leginkább azokra a jelekre kell figyelnünk, amelyekből kiderül, hogy áll-e mögöttük kampányok felépítésében, finanszírozásában járatos szervezet. Ha lesznek ilyen jelek, akkor a Fidesz-KDNP kétharmados, vagy egyszerű többségi áprilisi választási győzelme veszélybe kerülhet. Ha nem, akkor ez is egy lesz az úgynevezett demokratikus oldal elvetélt próbálkozásai között.

Az orosz elnök egyedül Emmanuel Macront tegezte újévi üzeneteiben. Angela Merkellel érzékeltette: végre lépnie kellene.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy Oroszország jövőbeni nemzetközi aktivitására is következtetni lehet abból, hogy mely állam-, illetve kormányfőknek, nemzetközi szervezeteknek, továbbá korábbi jelentős külföldi politikusoknak küldött Vlagyimir Putyin orosz elnök karácsonyi és újévi üdvözletet. Az üzenetek kivonatát az államfő honlapján, december 30-án tették közzé. Miközben Magyarországnál jelentősebb országok irányítói nem kaptak levelet, Orbán Viktor kormányfő igen. A neki és néhány más politikusnak szóló, gyakran meglehetősen nyakatekert fordulatokat tartalmazó levélkivonatok az összeállítás végén. Az országok felsorolása a nevek orosz megnevezése szerinti betűrendet követi.

 A kontinens megosztását erősíthetik, ha nem kapnak észbe.

Kert Attila, az Euronews televíziós csatorna magyarországi részlegének főszerkesztője igazolta, amit egy ideje sejtek: az Európai Unió tévéjénél egyre nagyobb befolyást szereznek a külön utasság hívei. A Klubrádió december 29-ei, Megbeszéljük… adásában Bolgár György szembesítette a főszerkesztőt Spiró György író, illetve a betelefonáló hallgatók két nappal azelőtti felvetéseivel. Ezek szerint megváltozott a televízió Magyarországgal foglalkozó híreinek tartalma. Mintha azok a magyar kormány szempontjait tükröznék. (Archívum: 2017.12.29 17:05:00)

El a politikusokat a gyerekektől!

Történelmet ír, vagy írattak vele, esetleg az információs háború áldozata lesz. Ezt írtam ehhez a képhez, amit először egy hónapja tettem közzé a Bekiáltás blogon. A fotón az oroszországi Nyikolaj Gyeszjatnyicsenko látható, aki november 20-án szót kapott a Bundestagban, a német parlamentben. Az Urálon túli tundraövezetben található, a kiterjedt földgázmezőiről ismert Jamali Nyenyecföldről, Novij Urengojból Berlinbe utaztatták öt társával együtt. A német nemzeti megemlékezés napján együttérzéssel beszélt a náci hadsereg Szovjetunióban elpusztult tagjairól.

Mindent a szívnek, semmit az észnek! Ez a hatalom megtartásának mai követelménye. Orbán is, Kövér is érzelmi politizálást folytat. De a hasonló magatartást mindig összeomlások követték a történelmünkben.

Sajátos kijelentést tett december 16-án, szombaton Kövér László. Még tán szamárságnak is minősíteném az országgyűlés elnöke által a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országos választmányának ülésén mondottakat, ha nem a második közjogi méltóságáról lenne szó. Azt latolgatta ugyanis, hogy annak idején „mi a fészkes fenének áldoztuk fel magunkat, nyugodtan átengedhettük volna Bécsig a törököket, úgy sem lennénk rosszabb helyzetben”.

Ez a tüntetés inkább javított, mint rontott a miniszterelnök kedélyállapotán.

Ha a Jobbik vezetője lennék, nem bagatellizálnám el a december 15-ei, péntek esti tüntetésen* résztvevők számát. Az eseményről tudósítók ezer és kétezer közötti résztvevőről beszéltek, azaz egy-, legföljebb másfél metrószerelvényen elférnének. Ehhez képest meglepő volt a szervezet szóvivőjének, Mirkóczki Ádámnak a kommentárja az ATV Egyenes Beszéd című műsorában: többen voltak a Fidesz-székháznál a tüntetésen, mint amennyire számítottak, hiszen péntek délután, esőben, karácsony előtt nagyobb tömeg felvonulására nem is volt esély. Ráadásul politikatörténetinek nevezte a közönség heterogén összetételét.