A messziről idekóborló bandák visznek mindent, ami mozdítható, ha kiszagolnak valamit.
Fedje homály, hogy Magyarország melyik településén fényképeztek le ezzel a galambász héjával! Egyelőre maradjon rejtve, hogy hol van az a madártelep, amiről három pr-film készül a közreműködésemmel. Még akkor is, ha a műfaj és a titokzatosság ab ovo kizárja egymást. De nem Magyarországon…
Ha most lenne államfő-választás, a szavazók kétharmada negyedízben is behúzná az orosz elnök neve mellett az igent.
Lábon lőtték magukat azok ott Amerikában, vagy mi a csoda történik? Még a felületes szemlélőnek is az a benyomása, hogy a Panama-iratok projekt fő célpontja Vlagyimir Putyin oroszországi elnök. Az ő fotójával jelentek és jelennek meg a híradások, vele összekötve hangzottak és hangzanak el a nyugati hírügynökségek jelentéseire alapozott közlések. Ehhez képest nem sikerült offshore-céget kapcsolni a nevéhez. Mintha mellétrafáltak volna...
De vigyázat! Mindketten a nagy túlélők közé tartoznak – kerüljön, amibe kerül másoknak.
Nem vitás, immár Gyárfás Tamás került a célkeresztbe. A Nyugat.hu előhalászott egy 1988-ban, tehát még a rendszerváltozás előtt megjelent könyvet. E szerint Kiss László úszóedző a szülők megkérdezése nélkül szedetett tanítványaival egy Nerobol nevű szteroidtartalmú készítményt, tehát doppingszert. Az akkori Magyar Hírlap két riportere, Lépesfalvi Zoltán és Pilhál György azt állította: a Sportkórház és a szövetség is asszisztált ehhez. A Blikknek egy másik, korabeli esetet feldolgozó cikkéből az derül ki, hogy ha a kamaszok szülei tiltakoztak, akkor a gyerekeket a versenyzéstől is eltiltották.
Nehezen hihető, hogy Gyárfás Tamásnak, a törekvő sportújságírónak, az 1989 januárjában alapított Sport Plusz nevű sportbulvárlap főszerkesztőjének, majd tulajdonosának, ne lett volna tudomása erről a könyvről, vagy az abban foglaltakról. Ezért Kiss László és társainak 1961-es erőszakos nemi közösülés miatti elítéléséről még csak-csak nyilatkozhatott úgy, hogy Kissnek volt valami „nőügye”, s hogy a „zaftos részleteket” nem ismerte, de a sportberkekben való jártassága alapján szinte kizárható, hogy ne hallott volna a gyerekek doppingolásáról.
A kormányfő hatalma oly mindenható, hogy már az ellene való szavazásra is ő adja meg az engedélyt. És mégsem…
Sokakkal együtt már rég nem táplálok illúziókat a demokráciák működésével kapcsolatban. Mióta azt látjuk és halljuk, hogy a képviselők a vezérszavazó harsány kiáltására voksolnak – anélkül, hogy tisztában lennének vele mit, és miért támogatnak, vagy elleneznek – épeszű ember színjátéknak látja ezt az egészet. Olyan gépezetnek, amelyben a képviselők érdemben nem érvényesíthetik saját tudásukra épülő álláspontjukat, netán a választók körében szerzett tapasztalataikat.
Az USA nem hajtotta végre az atomfegyverekből kinyert plutónium feldolgozására vonatkozó amerikai-orosz egyezményt – állította Vlagyimir Putyin.
Az orosz államfő többek között ezzel indokolta, hogy országa képviselői miért nem vettek részt a közelmúltban Washingtonban rendezett nukleáris biztonsági csúcstalálkozón. Minderről április 7-én, Szentpéterváron, a regionális és helyi médiumok fórumán beszélt az orosz vezető. Mint elmondta: kollégája, azaz Barack Obama személyesen is hívta, és neki nem volt ellenére az utazás, de az oroszországi nukleáris szakértők, mi több a Külügyminisztérium nem javasolta a részvételt. Az okok között a következőket említette:
Néma és béna az ellenzék: csupán néhány tízezer pedagógus hallatja hangját az ország, a jövő generációk egyre inkább szolgalétre szorított többsége érdekében.
Sem béremelésre, sem munkateher-csökkentésre ne számítsanak a tanárok – foglalja össze a Magyar Távirati Iroda alapján (?) az ATV honlapja a saját Szabad szemmel című műsorának pénteki adásában elhangzott legfontosabb üzenetet. A hírrel Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter, az egyébként Jézus tanításainak hirdetésére felesküdött református lelkész kedveskedett a pedagógusoknak a mostani, felemás tárgyalások időszakában, egy kiterjedtre tervezett tanársztrájk előtt.
Egy normális országban azonnal minimálisra kellene csökkenteni az élsport állami támogatását.
A napokban a nagy nyilvánosság is tudomást szerezhetett arról, hogy Kiss Lászlót, az úszóválogatott szövetségi kapitányát 1961-ben csoportos nemi erőszak miatt börtönbüntetésre ítélték. Az ügy méltán kavart rendkívüli vihart a közvéleményben. Ennek nyomán Kiss László lemondott százhalombattai alpolgármesteri posztjáról (?), és az úszóválogatott szövetségi kapitányi tisztségéről.
A médiában az elmúlt napokban lezajlott polémiából kiderült: a több mint fél évszázados eset nyílt titok volt az úszóvilág berkeiben, a sportújságírók köreiben és egyes sztárriporterek előtt. Ők azonban több mint ötven éven keresztül úgy hagyományozták át nemzedékről nemzedékre ezt az ismeretet, hogy nyilvánosan soha nem adtak hangot helytelenítésüknek.
Amíg a Panama-iratok fölött szörnyülködött a fél világ, tovább mélyült a gazdagok és szegények közötti szakadék.
Gyalázatos dolognak tartom, ha egy ország gazdagjai, politikusokkal összejátszó oligarchái úgy viszik külföldre a megszerzett pénzüket, hogy nem fizetik meg azokat az adókat, amelyeket a helyi hatóságok egyébként könyörtelenül kisajtolnak a kisemberekből. Ezért szeretném hinni, hogy a Panamában bejegyzett offshore-cégek egy részével kapcsolatos iratok kiszivárogtatása jobbá teszi a világot. Csakhogy van itt néhány kérdés:
A brüsszeli merényletek ismét azt bizonyítják: kolosszális hiba volt, hogy a nyugati titkosszolgálatok lényegében beszüntették az oroszországiakkal való együttműködést.
A brüsszeli robbantásos merényletek lehetséges hátteréről elmélkedve, az iszlámállamista-szervezet mellett, Oroszország érdekeltségét is felvetette a Klubrádió március 22-ei, keddi, kora délutáni adásában a műsorvezető. Néhány órával az események után azt mondá a gyors beszédű újságíró: Oroszországnak érdeke valamiképpen gyengíteni az Európai Unió egységét. A riporter Tálas Péter egyetemi tanárt, biztonságpolitikai szakértőt sokkolta a felvetéssel.
A húszmilliós oroszországi muszlim lakosság érzékenységét is figyelembe vette Moszkva, amikor Szíriából kivonta a légierő nagy részét.
Oroszországban húszmilliónyi muszlim polgár is él. Amikor tehát az orosz hadsereg legfőbb parancsnoka, azaz Vlagyimir Putyin úgymond váratlanul hazarendelte Szíriából az expedíciós légierő zömét, e hatalmas tömeg érzékenységével szintén számolt. Annál inkább ezt kellett tennie, mert az oroszországi muszlimok nagy része az iszlám szunnita ágának felfogását követi, vagyis vallási értelemben a Bassár el-Asszad szíriai elnök híveivel ellentétes oldalon áll. Mi több, a hitelveket illetően a végletekig radikális fegyveres szervezetek tagjaival van egy platformon.
