Orbán Brüsszelnek ment neki, Vona viszont Orbánnak

Orbán Viktor miniszterelnöknek az 56-os forradalomra emlékező tavalyi ünnepi beszédében már nem szerepelt az „orosz” kifejezés. A „szovjet” szó önállóan vagy összetételben tízszer. Amikor ezt a feljegyzést írni kezdem, körülbelül két órával az idei szónoklat elhangzása után, a Miniszterelnöki Kabinetiroda még nem tette közzé a kormányfő papírról felolvasott, tehát egyébként rendelkezésre álló, teljes szövegét. Így csak a hozzáférhető videó-felvételt újrahallgatva, illetve az ugyanitt olvasható MTI-jelentést átnézve állíthatom, hogy az „orosz” kifejezés az idén is tabu volt. A korábbi korokat idéző „muszkák” viszont előjött a „labancok, németek, szovjetek” szavakkal együtt. Utóbbi ezen kívül még kétszer. Egyszer, amikor (az 1945 utáni) „szovjet uralomról” szólt, amely úgymond egy történelem nélküli térbe taszított bennünket. És még egyszer abban a mondatban, amikor Orbán Viktor felidézte 1989-et, amikor „hazaküldtük a szovjeteket”.

A ruszkizós magyar házelnök egy platformra került oroszországi partnerével.

Az országgyűlés Fideszes elnöke Kövér László azt nyilatkozta az oroszországi Parlamenti Újság október 14-ei keltezésű kiadványában, hogy először jár Oroszországban, azon belül is Szentpéterváron. Ehhez képest mindjárt beszippantotta őt az orosz propagandagépezet. Ez nem feltétlenül tragédia, ám jelzi, hogy a medve barlangjában nem biztos, hogy olyan könnyen forgolódik az ember, mint azt még azon kívül feltételezte a korábban a ruszkizós kijelentésektől egyáltalán nem tartózkodó politikus.

Porosenko elnök megbuktatásán dolgozik Szaakasvili, csak azt nem tudni, ki a megbízója.

Immár Ukrajna fővárosában, Kijevben lázítja a tömeget Mihail Szaakasvili Grúzia korábbi elnöke. Ötezernyire teszik azok számát, akik a kijevi parlament, a Rada bejáratait eltorlaszolták szeptember 17-én.

Nincs olyan, hogy a vezér megsértődik, aztán amikor már elhullott harcosainak egy része, visszaballag és rendteremtésbe kezd.

Visszahívja Botka Lászlót a szocialisták választási kampányának élére, konkrétan a miniszterelnök-jelölti tisztségbe Hegyi Gyula volt MSZP-s európai parlamenti képviselő, egyébként újságíró kollégám. A Népszavában, Kezdd újra, László! címmel jelent meg a felhívás azt követően, hogy Botka néhány napja visszakozott. Ám Hegyi Gyula érvelése igencsak ellentmondásos.

A világuralom megszerzését szolgálják a szervezett válságok, a puccsok – állítják az oknyomozó filmben megszólalók.

„Ennek az embernek a nyomai mindenütt jelen vannak a bolygón, ahol a polgárháborúk tüze lángol, ömlik a vér, széttörnek az emberi sorsok, tönkremennek és szétesnek az államok. Miért akarják őt terroristának nevezni az USA-ban? Miért átkozzák el Izraelben és a hazájában Magyarországon? Miért gyűlöli Oroszországot annyira, hogy még a térde is beleremeg? Miért hívják őt „Doktor Rossznak”? Milyen erők állnak mögötte, s milyen új világrendet akarnak építeni?”

Mintha a lengyel vezetés orosz ellenességének csillapításában kellene közreműködnie, másrészt belekeveredik a kelet-európai konfliktusok élezésébe.

A tűzzel játszik Lengyelország. A végén még a határokat is át kell rajzolni? – címmel közölt írást a Privatbankár.hu. Ebben többek között az olvasható, hogy a Nyugat-Európában teljesen elszigetelődött lengyel kormány elképesztő felelőtlenséggel korbácsolja föl a német-ellenes érzelmeket. Immár parlamenti körökben is felvetik, hogy Németországnak háborús jóvátételt kellene fizetnie Lengyelország számára.

Még ha a japán légierő le is akarta volna lőni a rakétát, ezt nem tehette volna meg.

„Rakétát lőtt át Japán felett Észak-Korea ma hajnalban” – hallom augusztus 30-án 19 órakor az ATV Híradójában. Az erről szóló képes összefoglaló felvezető szövege szerint „A japán kormány úgy döntött, hogy nem lövik le a rakétát, a kilövés után azonban az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli összehívását kérték”. Az összefoglalóban ismét elhangzik, hogy a rakéta áthaladt az ország fölött, majd egy japán járókelőt látunk és hallunk. Szerinte a kormánynak le kellett volna lőnie, amikor a rakéta belépett a japán légtérbe.

Ez az állítás azonban nem igaz.

Az Oroszország-elemző bevallotta, hogy nem beszél oroszul.

Vlagyimir Putyin orosz államfő újabb budapesti látogatásának napján a Klubrádió reggeltől induló minden negyed-, illetve félóránkénti híradásában, vezető helyen sulykolta a fővárosiakba, hogy

„Forgalomkorlátozásokra, lezárásokra (sic!) lehet számítani az orosz elnök budapesti látogatása miatt. Bár a tervek szerint nem marad sokáig Magyarországon, Vlagyimir Putyin konvoja megbéníthatja Budapest közlekedését, hiszen a főváros legforgalmasabb részeit zárják le miatta”.

Az áfát az egyetemisták, a háztartásbeliek, továbbá a magyar társadalom minden elesettje egyaránt megfizeti. Ez alól még Semjén úr sem bújhat ki.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes úgy szólt be az úgymond nem adózó népcsoportnak, hogy 2012-ben, a vásárlások után automatikusan levont áfán kívül, 0 forint adót fizetett. Jámbor András, a Kettős Mérce blog szerzője járt utána ennek azt követően, hogy a Hír TV közreadta a jeles férfiú eme mondatát: „Hogy PC-módon fogalmazzak, tudnék olyan népcsoportot, pontosabban olyan csoportokat mondani Magyarországon, akik életükben egy fillér adót nem fizettek, mégis abszurd lenne azt mondani, hogy ne legyen szavazati joguk.”

Kisajtolta az ő népéből a milliárdokat, s ezzel kiérdemelte, hogy megsimogassák a buksiját a nemzetközi sportvezetők.

A modern világban nem a pénz a legfontosabb – bár vannak ilyen elméletek is –, hanem a bizalom. Pénzt majd csinálunk valahogy – úgy még soha nem volt, hogy valahogy ne lett volna –, de a bizalmat nem lehet csak úgy előhúzni az ember zsebéből – mondta Orbán Viktor a 2015. május 15-én tartott beszédében, a Dagály strandon épülő uszoda alapkőletételén.