A hétfői ENSZ-beli beszédet az utolsó pillanatig titkolják, de a szír kérdés, a terrorizmus és a menekülthullám állhat a középpontjában.

Természetesen Oroszországban is csak találgatják, hogy mivel áll elő Vlagyimir Putyin államfő az idén hetvenéves Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) közgyűlésén, szeptember 28-án, hétfőn. A várakozást fokozza, hogy az orosz elnök tíz év múltán először szólal fel itt. Ráadásul ebben a hónapban Oroszország elnököl a szervezet legfontosabb testületében, a biztonsági tanácsban, s hogy a közgyűlésen az orosz delegációt az államfő vezeti, aki találkozik Barack Obama amerikai elnökkel is.

Oroszország tapasztalataira szükségünk lesz a muzulmánokkal való együttéléshez.

Felújított mecsetben köszönthették a moszkvai muzulmánok a Kurban bayramit, az iszlám vallás híveinek egyik legfontosabb ünnepét annak emlékére, hogy Ábrahám kész volt feláldozni fiát istennek. Az orosz fővárosban, tíz éves munka után, a vallási ünnep előestéjére készültek el 111 éves templom renoválásával, az eredetihez képest hússzorosára növelésével. Így Európa legnagyobb ilyen építménye lett.

Az építkezés néhány részletéről már írtam az előző bejegyzésemben. Viszont ami fontosabb: az avatási ceremónián – Abbasz palesztin, továbbá Erdogan török elnök és mások társaságában – magától értetődően jelen volt Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki minden alkalmat megragad arra, hogy gesztust tegyen az orosz föderációban élő 14 és 20 millió között becsült muzulmánnak. Ennek megfelelően mostantól a mecset falán emléktábla hirdeti, hogy az orosz államfő, a Ravil Gajnutdin főmuftival együtt avatta fel a templomot.

Oroszország nem akar úgy védtelenné válni, ahogyan Európa tette magát védtelenné a líbiai állam szétverésével.

Egyszer már foglalkoztam ezen a helyen azzal, mennyire nem tudunk semmit arról a migráns áradatról, amely Oroszországot érinti. Ennek hatásával maga is küzd, miközben gazdasági előnyeit is élvezi. Ugyanúgy, mint Németország, ahol az idén a GDP 0,25 százalékos növekedését várják a bevándorlóktól.

Hogy mást ne mondjunk: Oroszországban az elmúlt évek grandiózus nagyvárosi és ipari beruházásaihoz a segédmunkások több milliós tömegét a főként a Szovjetunió egykori tagköztársaságaiból, Kirgizisztánból, Tádzsikisztánból, Üzbegisztánból érkezett, eleinte feketén foglalkoztatott, később gyakran családjaikkal betelepült, állampolgársághoz jutott muszlim munkavállalók adták és adják.

Lépésről lépésre tettek bennünket társtettessé az embertelenségben. (Utólagos kiegészítés Kocsis Fülöp metropolita imájából vett részletekkel a szavazási táblázat előtt.)

Mindenekelőtt: ne vegyünk minden migránst egy kalap alá! Nyilván a többség azért hagyta ott a lerombolt városát, mert ott már megszűntek az élet elemi feltételei. Másoknak a menekülttáborban lett elege az évek óta tartó sátorozásból, a perspektívátlanságból, s azért kerekedtek fel, hogy más tájon próbáljanak boldogulni. Boldogulni, nem pedig kegyelemkenyéren tengődni. Olyanok is jönnek a tömeggel, akiket egyszerűen vonz az idegen világ, ahol álmaikat szeretnék valóra váltani. És bizonyára vannak köztük, akiket radikális iszlám szervezetek vegyítettek el a menekülők közé.

A szótlan ember, aki momentán államtitkár, csúsztatott, s talán az adatokkal is manipulált.

Soltész Miklós egyik szürke robotosa az országot uraló gárdának. Baljós hallgatásával nem egyszer szembesültem az első Orbán-kormány alatt. Egy nagy állami cég kommunikációs vezetőjeként dolgoztam már a megelőző években is, ő viszont az akkor még létezett közlekedési minisztérium kabinetfőnöki posztján landolt a Kereszténydemokrata Néppárt jóvoltából.

Szembetűnő volt, hogy soha nem nyilvánított véleményt még szűk körű vitákban sem. Ezért így raktároztam el magamban: „a szótlan ember”. Eleinte fenyegetőnek tetsző szótlanságán azonban hamar túltettem magam: gőze sincs arról, mi zajlik körötte, legyintettem. Persze, lehet, hogy igazságtalan voltam. Talán nem arra vonatkozott a mandátuma, hogy mindenbe belekotyogjon, hanem az információknak a pártközpontba továbbítására.

Hozza végre összhangba a hangerejét az ország valóságos helyzetével a miniszterelnök!

Könyörgöm, Miniszterelnök Úr, vegyen végre erőt magán! Vegyen vissza az agresszív felhangokból! Mert lám, most, vasárnap reggel is erőszak süt a mondatokból, amelyeket az Ön által Kötcsén, az előző nap adott interjúból idéz az állami televízió műsorvezetője:

„Nem megoldás az, hogy a bevándorlók megbénítják egy ország életét, ezért együttműködést és rendezettséget kell kikényszeríteni tőlük – mondta a miniszterelnök Kötcsén. Orbán Viktor arról beszélt: tönkretesszük Európát, ha mindenkit beengedünk, mert a bevándorlók utánpótlása kimeríthetetlen.”

A pártpolitikai haszonszerzés miatti menekültügyi keménykedés következtében bűnbakká vált Magyarország a külföld szemében.

Moszkvától New York-on át Vancouverig írják az emaileket az ismerőseim, a rokonaim: „Minden este mutatjak a tvben a szogesdrotot es a Keletit. Innen igen rosszul nez ki. Hogy van ez valójában?” Elsősorban számukra foglalom össze nyolc pontban, miként látom a magyarországi menekültügyi helyzetet. Ha valamiben tévednék, a hozzászólók nyilván kijavítanak, vagy pontosítanak. Most külön is kérem, hogy ezt szalonképesen tegyék, mert különben bármilyen értékes is a hozzászólás tartalma, a trágárság, meg az uszítás megy a kukába.

Az ARD német TV-csatorna újságírói Ukrajnában gyerekharcos-kiképzőtábort fedeztek fel - adja közre a Karpatinfo.net. A tábor Nyugat-Ukrajnában, Ungvártól nem messze található, ahol 11- 16 éves korú gyerekek katonai kiképzést kapnak, többek között megtanulják a Kalasnyikov gépkarabély „mesteri használatát” is. Jurij Dusko, a Jobb Szektor képviselője szerint nem rossz, ha katonai kiképzést kapnak ezek a gyerekek, hiszen most minden olyan zűrzavaros itt Ukrajnában.

Az oroszok nélkül nem számolhatók fel az embercsempészetre szakosodott maffiák.

Kálmán Olga, akiről feltételezhető, hogy már csak hivatalból is tájékozott a közérdeklődésre számot tartó ügyekben, felvonta a szemöldökét, amikor Kósa Lajos, a kormányzó Fidesz ügyvezető alelnöke kijelentette, hogy

„a bevándorlás-hullám mögött jól szervezett, nemzetközi bűnbandák, embercsempész hálózatok állnak”.

Az ATV szeptember 1-jei Egyenes Beszéd háziasszonyának figyelmét nyilvánvalóan elkerülte, hogy a Népszabadság előző napi számában több oldalas, menekültüggyel foglalkozó összeállítás jelent meg. Ebben mások mellett Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértőt idézték:

Az egyébként láthatatlanná vált magyar kormányfő megelégelhette a nyugati politikusok bírálatát és sasszézásait.

Eddig tartott. A reggeli posztomban – más lehetőségek mellett – annak a feltételezésemnek adtam hangot, hogy a menekültügyben háttér megállapodást köthetett a magyar és a német kormány. Ugyanis a Belügyminisztérium gyakorlatilag lehetetlenné tette, hogy az átutazni szándékozók elhagyják Magyarországot. Az intézkedés összhangban volt néhány magyar politikus nyilatkozatával is.