Franciaországban sem parttalanul lehet publikálni. Magyarországon már ma is pert vehet a nyakába, aki Mohamed prófétát ábrázoló rajzot tesz közzé.

Az elmúlt napokban – mondjuk így – bizonyos fokú tájékozatlanságról tettek tanúbizonyságot azok, akik a magyar televíziókban, rádiókban és különböző publikációkban, a Charlie Hebdo francia szatirikus lap szerkesztősége elleni véres merénylet nyomán, amellett érveltek, hogy a szólásszabadság egyetemes és korlátlan. A parttalan szólásszabadság néhány bajnoka bármiféle korlátozás mögött egy olyan hatalmat vizionál, amely a közérdek fölé helyezve magát, tulajdonképpen a diktatúra rémével fenyegeti a társadalmat.

Ez a veszély persze a mai Magyarországon akár valóságos is lehet, de a TV5 francia adó január 14-i, szerda esti híradója nem ezekre a magyarországi megnyilatkozásokra reflektált.  Azt a hírt értelmezte, hogy aznap reggel a terrorizmus dicsőítésének gyanújával letartóztatták Dieudonné M'bala M'bala-t. A humorista a vasárnapi, az iszlám terrorizmus elleni franciaországi tiltakozó menetet ironikusan az Univerzumot létrehozó Big Bang-hez hasonlítva azt írta a Facebookra, hogy ő Charlie Coulibalynak érzi magát. Mint ismeretes, Coulibaly volt az a fanatikus, aki több embert megölt a párizsi kóserboltban.

Soha nem volt annyira kiszolgáltatott a sokaság, mint ebben a szép új világban. A közbeszédben tömegével megjelenő zsigeri indulatok ennek következményei, s egyúttal ezt fedik el.

Vitatkoznunk kellene egymással, de egyre több kérdésben, egyre inkább közelít a véleményünk. Az Echo TV Visszhang című műsorába csaknem két év kihagyás után hívtak vissza a havi egyszeri szereplésre. Négy-öt éve, amikor először kért fel az akkori főszerkesztő, azzal győzött meg, hogy a csatorna felfogásától eltérő nézeteknek is szeretnének teret adni. Aztán eltelt vagy két év, s kénytelen voltam jelezni: más műsorokban, egyik-másik vezető munkatárs olyan szélsőséges megfogalmazásokkal él, amivel még közvetve sem tudok azonosulni…

Aztán tavaly májusban ismét csengett a telefonom. Azóta havonta egyszer megint beülök a stúdióba. Azóta szinte állandó vitapartneremmel, Csontos Jánossal, a Magyar Nemzet külsős publicistájával tisztáztuk, hogy ő konzervatív nézeteket vall, én pedig a szolidaritáselv alapján vizsgálom a társadalmi problémákat, a mindenkori kormányzati intézkedéseket. Vagyis jobb híján mondjuk azt: egyfajta szociáldemokrata közelítéssel nézem a világot.  Ehhez képest egy ideje azt veszem észre, hogy nem összecsapunk, inkább csak kiegészítjük, árnyaljuk egymás felfogását a szerkesztő által megadott, aktuális témákban.

Már-már zavarba ejtő!

Melyik az előrébb való: a vallás-, a szólásszabadság, vagy a magánélet sérthetetlensége? Az követ-e el nagyobb bűnt, aki a testet pusztítja el, vagy aki a lelket gyilkolja?

A terroristáknak, s főleg azoknak, akik mögöttük állva a vallást arra használják, hogy politikai-gazdasági hatalomra tegyenek szert, vagy megtartsák a hatalmat, nincs szükségük arra, hogy karikatúrát rajzoljon valaki a prófétáról, vagy bárki másról. Ha nem ezt, akkor más ürügyet találnak annak megindokolására, hogy miért ölnek meg brutálisan fegyvertelen embereket, miért foglalnak el kőolajban és földgázban gazdag területeket, hatolnak be erőszakkal más országokba, miért hajtanak uralmuk alá nekik dolgozó, nekik adózó embereket, miért adnak el rabszolgának iskolás gyerekeket…

Ennek ellenére a Klubrádió mai kérdésére – A CNN, az AP és a Telegraph sem közöl olyan karikatúrákat, amelyek a Charlie Hebdo szerkesztőségében történt terrorcselekményt kiváltották. Helyesli a döntésüket? – a válaszom határozott IGEN.

A bűn állami igazolásának a civilizációt fenyegető korában élünk – jelentette ki a pravoszláv karácsony alkalmából Kirill Oroszország és Moszkva patriarchája.

Moszkva és egész Oroszország patriarchája, Kirill január 7-én félórás interjút adott az orosz állami televíziónak. A főbb gondolatok:

• A bűn állami igazolásának korában élünk
• Az európai elit cselekvésének iránya kereszténységellenes
• Az indulatok ukrajnai felszítása nem egyházi küldetés
• A nemzetiségi súrlódásoknak kulturális hátterük van
• A magány oka, hogy nincs tárgya szeretetünknek

Az Orbán Viktor elleni karaktergyilkosság részeként mintha túl sok lenne itt a mesterkéltség, a hangulat-, sőt a hisztériakeltés.

A minél rosszabb, annál jobb forgatókönyvét rajzolja ki előttem számos magyarországi jelenség. E tekintetben sokszor nem látok lényegi különbséget az ellenzék, illetve a kormány több lépése között.

A kormányoldalhoz, sőt Orbán Viktorhoz köthető, enyhén szólva különös, machiavellizmusra emlékeztető jelenségeket – terjedelmi okok miatt – egy későbbi jegyzetben tekintem át. Ami viszont az ellenzéket illeti, először hadd emlékeztessek arra, hogy az Orbán Viktor rovására a médiumainkat elárasztó, sőt a német sajtóban is felbukkanó, újabb keletű selyemzsinóros beszédet Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke indította el tavaly ősszel. (Jön Merkel, marad a Fidesz!; Orbán és a selyemzsinór).

A brutális székesfehérvári rabok magatartása sem független a magyar társadalom állapotaitól. Egyszerre vagyunk tettesek és áldozatok, mi magunk is!

Ehhez már – a blog címével szólván – a kiáltás is kevés. Nem bekiáltani, üvölteni kell először azért, ami a Facebookon keresztül a Blikk január 5-i közlése nyomán jutott el hozzám: „Széklábbal erőszakolták meg Márkot (16) a börtönben”. Aztán üvölteni kell a finomkodó kommentek miatt is. Mintha nem érintette volna meg eléggé mélyen magyar véreimet a szexuális perverzitásnak az a kegyetlensége, amivel módszeresen kikészítették a 16 évesen előzetes letartóztatásba került fiút egy 34 fős (!) cellában.

Az első, távolságtartóan tárgyszerű hozzászólásokra még csupán azzal reagáltam: „Mindig gondoljon a saját – valamilyen kisiklás miatt bajba került – gyerekére is mindenki, aki börtönnel akarja megoldani a szociális és az oktatási kérdéseket Magyarországon!” De mikor ezt követően a „Bocsi, de a vezetés a hibás...” kezdetű bejegyzés jelent meg az üzenő-felületen, már eldurrant az agyam, és bevertem a gépbe, hogy „Szerintem Putyin is, meg Obama is hibás. Magyarok soha, semmilyen körülmények között!”

Általában nem teljesült az Orbán Viktorral összefüggő sajtóbeli selyemzsinórozással kapcsolatos várakozás.

Az Angela Merkel február 2-án esedékes budapesti látogatásával összefüggő előző cikkemben (Jön Merkel, marad a Fidesz!) utaltam arra, hogy számos újságíró és blogger szerint a német kancellár azért jön Budapestre, hogy képletesen átadja Orbán Viktor miniszterelnöknek a selyemzsinórt, vagyis felszólítja arra, hogy távozzon a magyar kormány és a kormányzó párt éléről. A jegyzetemben azt jártam körbe, hogy szerintem miért balgaság ez a feltételezés.

Viszont ez a helyzet alkalmat kínált arra is, hogy megnézzem, mikor kezdődött az Orbán Viktorral és a selyemzsinórral kapcsolatos sajtóbeli példálózás! A fent említett jegyzethez való anyaggyűjtés során arra a következtetésre jutottam, hogy a Fidesz első emberével kapcsolatos kifejezés alighanem akkor kezdett elterjedni, amikor szélesebb körben is nyilvánvalóvá vált, hogy Orbán keményen tartja kézben pártjának vezetőit, tagjait, s hogy a megingásokat, a gyenge politikai teljesítményeket, sőt az árulás gyanúját kész a leghatározottabban megtorolni.

Ép ésszel nem képzelhető el, hogy Angela Merkel látogatásának a Fidesz ellehetetlenítése, vagy Orbán Viktor leváltása lenne a célja.

A korrupciómentes kormányzásról értekezik a jehovisták hozzánk most beadott, Őrtorony című, 2015. január 1-jei keltezésű, New Yorkban szerkesztett, magyar nyelvű kiadványa. A témával foglalkozó első cikk a Transparency International adatait ismerteti. Ebből is látható, hogy a kormány ellen indított korrupció-hadművelet milyen átfogó, s hogy mekkora külső nyomás nehezedik Orbán Viktorra és rendszerére.

A korrupciós kártya kijátszása feltehetően azt szolgálja, hogy nagy geopolitikai törekvések előtt tegyék szabaddá azt az utat, amelyre momentán a magyar kormányfő is rakosgat keresztbe akadályokat. Ezzel együtt, normális ember nyilván nem bánná, ha legalább némileg visszaszorulna a közvagyon arcátlan és kiszámíthatatlan osztogatása-fosztogatása, a kormányzó párt elitje által kiválasztott keveseknek mások rovására történő vagyonosítása, a kijárók kénye-kedve szerint módosítgatott törvényekkel, rendeletekkel összezilált vállalati és magánélet, az ország szellemi-erkölcsi ellenálló-képességének végzetes gyengítése.

Aligha van alapvető baja Mister Goodfriendnek a Fidesz-csapat működésével, hiszen ez a párt is több évszázados tőkés célok megvalósításáért ténykedik Magyarországon.

Szerintem helytelen a kiindulási alap, amelyről a január 2-ai, budapesti, az Operaház előtti tüntetőket általában fikázzák! Hogy az egyik jobbra menne, a másik meg balra. Hogy az egyik pártot alapítana, a másik ugyanezt szükségtelennek tartja. Hogy az egyik a képviseleti demokráciára esküszik, a másik viszont a részvételire. Hogy az egyik a tőkeérdekek fő európai letéteményesének, az EU kék alapon sárga csillagokkal díszített zászlaját lengeti, a másik a kizsákmányolást radikálisan ellenző, a marxista Che Guevara arcképével ékített vörös zászlót. Hogy az egyik az egészségügyi ellátás versenyalapú megszervezése mellett kardoskodik, a másik pedig még a lakáshoz, a lakhatáshoz való jogot is állampolgári alapon adná meg.

Nincs itt semmi ellentmondás! Minden terv szerint zajlik, minden a legnagyobb rendben van! Már ha a budapesti amerikai nagykövetség ügyvivőjének, az amerikai segédlettel polgárháború színterévé tett Szíriából Magyarországra vezényelt André Goodfriend szemével nézzük a dolgokat…

Az ATV híradójának tálalásában egyszerű nacionalistákként jellemezték a banderisták utódait, akik Hitler ukrajnai tömeggyilkosait tekintik példaképeiknek. 

Az ukrajnai banderisták fáklyás felvonulását így konferálta fel az ATV január 2-ai, 21 óra előtti híradójában (18:19-nél) Bányai Viktor műsorvezető: „Kijevben ötezer ukrán nacionalista vonult fel Sztyepan Bandera egykori ukrán függetlenségi vezető születésnapján”.

Mi az, hogy nacionalista? Mi az, hogy függetlenségi vezető? Hát ezek nem nácik voltak, nem náci államot akartak csinálni Galíciából, miután Hitler helyi segédcsapataként kiirtottak volna ott minden oroszt, minden zsidót, minden cigányt, minden lengyelt, minden beloruszt? Nem bizony – válaszoltak az ATV szerkesztői a bennem feltolult kérdésekre. Ugyanis kiírták a képernyőre, s a miheztartás végett ott is hagyták: „Felvonultak a nacionalisták”. Eközben a rengeteg fáklya miatt tűzfolyamszerű, vörös-fekete zászlóerdős előző esti kijevi banderista tömeg vonulásának képei alatt sem változott az ATV beszámolójának relativizáló szövege: „A tüntetőknél a Szvoboda Párt és a Jobb Szektor zászlóit lehetett látni”. Nem vitás: azokat is. De legalább annyi vörös-feketét, amelyekhez hasonló zászlókat magasba emelve követték el rémisztő gaztetteiket a II. világháború alatt azok, akiket a most felvonulók elődeiknek tekintik…