A tévés műsorvezető Márki-Zay melletti szerepvállalásának jelentősége túlnő önmagán.

Az amerikai tőke – s annak a színfalak elé tolt eszköze, a washingtoni kormányzat – elszántan vívja kétfrontos háborúját. Egyrészt Kína, másrészt Oroszország a külpolitikai és katonai stratégia dokumentumokban is megnevezett ellenfele, sőt ellensége. Szerencsétlenségünkre, Magyarországot a kolosszusok közötti veszekedés tárgyává tette Orbán Viktor. A szinte kizárólag külső tényezőktől függő országunk kormányfőjének becsvágya, vagyis arra szomjúhozása, hogy mindenkinek diktáljon idehaza és a határokon túl, az egész világ figyelmét ránk irányította. Magyarországon sokan hajlamosak arra, hogy egyfajta öntudatos szabadságharcosként tekintsenek rá és önmagukra. Valójában

A lelkes kinyilatkoztatásokra szintén hajlamosak a magyarországi politikus amazonok.

Az ,,európaiaknak” – vagyis az európai uniós tagállamok közösségének – az együttes gazdasági erejükhöz mért határozottsággal kell fellépniük a Kínával folytatott viszonyban — mondta a német külügyminiszteri poszt várományosa. Az MTI szerint Annalena Baerbock azzal érvelt, hogy

Washington hadműveletei többször egybeestek a németországi kormányváltással.

Ellene szerveződő puccsról vizionált Volodimir Zelenszkij ukrán elnök harminc hazai és külföldi újságíró, köztük a Deutsche Welle munkatársa, előtt november 26-án. Az államcsíny előkészületével Oroszországot vádolta. Nem sokan tulajdonítottak jelentőséget szavainak. És nem elsősorban azért, mert a Kreml szóvivője ezt a feltételezést visszautasította, de azért is, mert végül kizárta, hogy egy ilyen akció sikeres lehetne. Ezért leginkább arra gondoltak az elemzők, hogy az ukrán államfő megcsappant népszerűségét akarja növelni a társadalom veszélyérzetének felkorbácsolásával, amit egy ideje a Donyec-medence elleni támadások számának növelésével is nyomatékosított. Csakhogy

Az ellenzék még arra sem volt képes, hogy egy ellennyelvet hozzon létre.

„Budapesti ellenzéki országgyűlési képviselőkkel és képviselőjelöltekkel ma a Karmelita kolostor elé vittük a kormánynak járó pótdíjelismervényt, hiszen továbbra is tartoznak a fővárosi közösségi közlekedés 12 milliárd forintos rájuk eső részével” – olvasom Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-oldalán a november 25-ei bejegyzést. És mindjárt két kezembe is temetném a fejem, mert

Nagy terhet rakott a nagybáty a 34 éves politikus vállára.

A Momentum Mozgalom november 21-én megválasztott elnökének, Donáth Anna Júliának a Facebookon adott útravalót belgyógyász, kardiológus nagybátyja, Donáth Ferenc. Üzenete így hangzik:

Félrevezet, aki egyenlőségjelet tesz a kapitalizmus, az államszocializmus és az orbáni NER közé.

Erősen bírálva, mégis, bizonyos értelemben megértően beszélt Parti Nagy Lajos, az élő klasszikusnak tekintett író a mai magyarországi viszonyokról. Ugyanis ezt nyilatkozta a Népszava november 20-ai számának:

Lehet, hogy Moszkva érdeke is Európa egységének gyengítése, de Washingtoné, s immár Londoné sem kevésbé.

Az utóbbi időben az eddigieknél is hangosabb volt a putyinozás a nyugati propagandában. Az energiaválság, az ukrajnai helyzet megoldatlansága, a belorusz–ukrán határon kialakult migránshelyzet, s más ügyek is alkalmat szolgáltattak arra, hogy az orosz államfőt kiáltsák ki olyannak, mint aki

A kudarcos közgazdaságtani felfogások és gyakorlat bírálatára hívnak fel a marxista társadalomtudósok.

A magyar társadalomtudományi életbe való kínai behatolástól rettegők szemszögéből tartom figyelemre méltónak azt a meghívót, amit egy levelezőlista tagjaként kaptam meg. Félreértés ne essék, ebből nem következik, hogy helyeselném, ha a magyar költségvetésből, ráadásul átláthatatlan módon finanszíroznák Budapesten egy kínai egyetem alapítását, de hogy egy ilyen intézményben az oktatás nem korlátozódhat a Kínai Kommunista Párt direktíváinak szajkózására, miként azt idehaza többen elborzadva sugallják, sőt állítják, azt a meghívó szövege, témakörei is jelzik számomra. Kétségtelen, hogy

Orbán Viktor a magyar különleges egységeknek az ukrán határ közeli gyakorlatán?

Nem csak a lengyelek várnak Ukrajna szétesésére – amiről előző cikkemben írtam –, de a magyarok is. Ezt állítja Melinda Haring, az Atlanti Tanács részeként működő Eurázsiai Központ igazgató-helyettese. A The National Interest által közölt írásában – melynek orosz, illetve magyar nyelvű összefoglalója is elérhető az itt megadott linkekkel – hangot ad annak, hogy

120 ezer lengyel kárpótlási vágyának teljesüléséhez megszálló hadseregre lesz szükség.

Minthogy immár több forrás is foglalkozott vele, kénytelen vagyok hitelt adni annak, hogy „A jelenlegi 110 ezerről 250 ezerre emelné a lengyel hadseregben szolgáló hivatásos katonák számát a lengyel kormány”. Már törvényjavaslat is született róla, adta hírül a 444.hu a The Times alapján. Néhány napja, az orosz állami tévé éjszakai vitaműsorában ugyanerről azt mondta Jakob Kedmi, az izraeli titkosszolgálat egykori vezető ügynöke: