Orbán Viktor a magyar különleges egységeknek az ukrán határ közeli gyakorlatán?

Nem csak a lengyelek várnak Ukrajna szétesésére – amiről előző cikkemben írtam –, de a magyarok is. Ezt állítja Melinda Haring, az Atlanti Tanács részeként működő Eurázsiai Központ igazgató-helyettese. A The National Interest által közölt írásában – melynek orosz, illetve magyar nyelvű összefoglalója is elérhető az itt megadott linkekkel – hangot ad annak, hogy

a magyarok nem létezőnek tekintik Ukrajnát.

Bár az erőviszonyok nem a 9,7 milliós lakosságú Magyarországnak kedveznek a negyvenegymilliós Ukrajnához képest, de Napnál is világosabb, hogy ha Ukrajna magától szétesik, „a gazdátlanul maradó földek nem sokáig állnak majd üresen”. A szerzőt úgymond nyugtalanította, hogy amikor Beregszászon járt, és ott helyi magyarokkal szóba elegyedett, kénytelen volt őket arra emlékeztetni: Ukrajnában, és nem Magyarországon élnek. A trianoni trauma által is vezérelt Budapest bőkezűségének köszönhetően az ukrajnai magyar közösség ellenőrzi a térség befolyásos lapjait, hírportáljait, magyar nyelven sugárzó tévéadóit.

A Kárpátalján tapasztalatokat gyűjtött utazó nagyra értékelte a jelenlegi államfő, Volodimir Zelenszkij erőfeszítéseit, akinek szerinte Európa legszegényebb országának elnökeként problémák sokaságával kell szembenéznie. Keleten az orosz szeparatizmussal, az ország egészében az újjáéledő populizmussal, a parlamentet – és a Kijevtől távol eső Munkácsot – uraló klientúra-hálózattal, a külföldi befektetések hiányával, a korrupt bíróságokkal, a bűnözéshez is kapcsolódó oligarchák seregével egyszerre küzd az elnök.

A lengyeleket ez a térség nem foglalkoztatja. A ruszinok, a románok is épp csak bekerültek a szerző látóterébe. Utóbbi oka, hogy ungvári informátora szerint a románok jobban beilleszkedtek, mint a magyarok, s mindent egybevetve a román–ukrán kapcsolatok szilárdak. Haring elsősorban azt emelte ki, hogy Zelenszkij számára az összes gond közül

Magyarország az a tüske, amit nem képes kihúzni.

Ugyanis a nyugati szomszéd akadályozza Ukrajna NATO-csatlakozását. Mielőtt azonban Budapest szerepét túlértékelnénk, gondoljunk arra is: ennél talán nagyobb súllyal esik latba a washingtoni döntéshozóknál az a moszkvai figyelmeztetés, miszerint Kijev NATO-ba való felvételét olyan vörös vonal átlépésnek tekintenék, ami súlyos következményeket vonna maga után. Orosz szakértők, sőt Putyin elnök is, többször említették, hogy ez esetben olyan közel kerülnének a NATO-bázisok több fontos orosz városhoz, s magához a fővároshoz, hogy egy rájuk kilőtt rakétára, a reakcióidő rövidsége miatt, azonnali válaszcsapásra kényszerülnének. Ezért Ukrajna NATO-ba való beléptetését nem hagyhatnák válasz nélkül.

Ehhez képest az amerikai védelmi miniszter Lloyd Austin október 19-ei ukrajnai látogatásakor kijelentette: egyetlen nemzetnek sem áll jogában megvétózni a tagságot. Egy nappal korábban Moszkva gyakorlatilag megszakította a diplomáciai kapcsolatokat a NATO brüsszeli központjával, illetve azt követően, hogy október 26-án az ukrán hadsereg a német és a francia külügy által is nehezményezett, földi tüzérségi csapással megerősített, a szakadár területek integrálására hivatott minszki megállapodást megsértő dróntámadást intézett kelet-ukrajnai települések ellen, az orosz hadvezetés elitcsapatokat vezényelt ukrajnai határára – miként ezt saját forrásaira hivatkozva, október 30-án a The Washington Post is megerősítette.

Az ukrán vezetés, illetve az USA kijevi nagykövetsége persze a szakadárokat, illetve az őket támogató Moszkvát bírálta. Ám a történetnek az is része, hogy a Pentagon egy ideje hídfőállásokat épít ki Oroszország ellen Ukrajna területén. A legfrissebb hír, hogy az amerikai hatodik flotta zászlóshajója, a Mount Whitney északi irányban tart a Fekete-tengeren, hogy ,,ellenőrizze térségbeli NATO-szövetségeseink és partnereink katonai műveleteit”. A parancsnoki hajón tartózkodnak a flotta törzstisztjei és a NATO csapásmérő erőinek egyesített haditengerészeti parancsnokságainak képviselői.

Ebben a szövevényes helyzetben kifejezetten jól jön a Kreml számára a budapesti kormány Kijevvel szembeni tartós elszántsága, miként erre az atlantista szakértő is rámutatott a cikkében. Az Orosz Hírek – melyet a Nyugatról támogatott, washingtoni és New York-i finanszírozású projektekben részt vevő magyarországi újságírók és elemzők „a világ eseményeit az orosz bel- és külpolitika szemszögéből magyarázó” médiumnak tartanak – arra mutatott rá, hogy 2018 augusztusában a magyar kormányban létrehozták az Ukrajna kárpátaljai régiójának fejlesztéséért felelős kormánybiztosi posztot. Bár 2018 októberében – az ukrán felszólalások nyomán, Brüsszel nyomására – a „Kárpátaljáért felelős kormánybiztos” elnevezést az „együttműködésért felelős”-re módosították, ez a lényegen mit sem változtat. Szintén ez a portál adott hírt arról, hogy a Ternopol megyei tanács vezetője élő tévéadásban vetette fel:

a Kárpátalján élő etnikai magyarokon kell megtorolni, hogy Magyarország megtagadta az Ukrajnán keresztül történő gáztranzitálást.

Jurij Dudkin katonai és politikai szakértő, a Newsone ukrán tévécsatorna egyik műsorában a kárpátaljai magyaroknak címzett fenyegetésre adott választ látott abban, hogy október 8-án Orbán Viktor részt vett magyar különleges egységeknek az ukrán határ közelében végrehajtott gyakorlatán. Szerinte, mert magyarországi forrásra nem találtam ezzel kapcsolatban, ez azt demonstrálta, hogy az etnikai magyarokkal való erőszakos leszámolás legkisebb veszélye esetén Budapest kész bevetni katonáit Kárpátalján. Megjegyzem, ehhez lassan erőszakra sincs szükség, hiszen – miként ezt Melinda Haring szintén érzékelte –, sok kettős állampolgár, magyar útlevéllel a zsebében, magától is elköltözik innen.

Nekem viszont ehhez képest is van egy kérdésem. Abban a nagy zajban, amit az egymás ellen küzdő magyarországi politikusok, más közéleti szereplők – akik szózuhatagainak oly tág teret nyújtanak a hazai médiumok –, miért hallgatnak ezekről a külföldön, jelesül Ukrajnában, de mint látjuk a NATO tájékán is zajló, a nevünkben is folytatott polémiákról? Miért van az az érzésem, hogy elzártságunk a világ bennünket közvetlenül fenyegető veszélyeitől talán soha nem volt ekkora, mint most, a többpártrendszer, a plurálisnak mondott médiumok, a lépten-nyomon nyilatkozó szakértők tömegének időszakában?#

CÍMKÉP: Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a 2020 októberében megrendezett Európai Unió – Ukrajna tanácskozáson – Számára az összes gond között Magyarország az a tüske, amivel nem képes elbánni, mert a keleti szomszéd akadályozza Ukrajna NATO-csatlakozását (Kép forrása: The National Interest)