A kudarcos közgazdaságtani felfogások és gyakorlat bírálatára hívnak fel a marxista társadalomtudósok.

A magyar társadalomtudományi életbe való kínai behatolástól rettegők szemszögéből tartom figyelemre méltónak azt a meghívót, amit egy levelezőlista tagjaként kaptam meg. Félreértés ne essék, ebből nem következik, hogy helyeselném, ha a magyar költségvetésből, ráadásul átláthatatlan módon finanszíroznák Budapesten egy kínai egyetem alapítását, de hogy egy ilyen intézményben az oktatás nem korlátozódhat a Kínai Kommunista Párt direktíváinak szajkózására, miként azt idehaza többen elborzadva sugallják, sőt állítják, azt a meghívó szövege, témakörei is jelzik számomra. Kétségtelen, hogy

a WAPE (World Association for Political Economy, azaz a Politikai Gazdaságtani Világszövetség) mögött Kína áll.

Jóllehet a szervezetet Párizsban jegyezték be 2011-ben, s a vezetőségben amerikai, japán, francia, angol, mexikói professzorok ténykednek, de az elnöke a Kínai Társadalomtudományi Akadémia vezetője. A titkárságán szintén kínaiak dolgoznak. Központja a Sanghaji Pénzügyi és Gazdaságtudományi Egyetemen van. Az előző évben a COVID-járvány miatt Görögországban elhalasztott, idén december 18–19-re meghirdetett 15. fórumát is itt tartják. A WAPE alkotmányát ismertető oldal felső részén Karl Marx képe jelzi, milyen eszmeiség talaján áll a szövetség. Ám a meghívó azt bizonyítja, hogy mindez nem zárja ki a nyitottságot, a kritikus szellemiséget. Igaz, ez a kritika a ma domináns nyugati közgazdaságtani felfogás bírálatára irányul.

A marxista szellemiségű WAPE a gazdaság elemzését csupán a piaci viszonyokra korlátozó nézőponttal és gyakorlattal szemben a társadalmi-politikai tényezők hatásának vizsgálatát is szorgalmazza. Magyarán, az államszocializmus időszakából nálunk is sokak által jól ismert politikai gazdaságtani gondolkodásmód beemelését az egyetemi tantervekbe. Szerintük ugyanis a gazdasági válságokat lehetetlen előre jelezni és kezelni, ha nem kapcsoljuk össze a két oldalt. Mint a mostani fórum szervezői írják: noha egészen nyilvánvaló, hogy a közgazdaságtannak a társadalmi folyamatoktól, az osztályharctól elkülönített tanításai kudarcosnak bizonyultak, az ezzel ellentétes felfogás továbbra is uralja a tudományos világot és különösen a nyugati politikai döntéshozó központokat. Egyszerűen azért, mert ez a tőkésosztály érdeke.

Nem nehéz belátni, hogy a szintén sanghaji Fudan Egyetem nálunk tervezett kampusza körüli budapesti viták mögött mindenekelőtt az áll, hogy ha a kínaiak beteszik ide a lábukat, leleplezik az ellentmondást. Vagyis az ádáz szócsaták mélyén – pénzügyi és nacionalista köntössel leplezve – osztályszempontok húzódnak meg. Eközben persze az is megérne egy misét, hogy ha az Orbán-kormány annyira ki akarta szolgálni a kommunista kínai vezetést, akkor miért jelölt ki a tervezett egyetem helyszínéül egy olyan területet, amit már más célra ígért korábban, s amiről tudván tudhatta, hogy egyes fővárosi értelmiségi körökben heves ellenállást fog kiváltani.

Csak nem arról van szó, hogy Orbán Viktor úgy ígért meg valamit Pekingnek, hogy eleve számolt a bősz protestálással, ami miatt széttárhatja a kezét: én akartam, de hát nem tehetem..? Ezzel akár tovább is erősítheti a világban a magyarok kétszínűségéről, megbízhatatlanságáról történelmileg meglehetősen széles körben kialakult vélekedéseket. Ha valakinek kételye lenne, nézzen bele Bölcs Leó bizánci császár feljegyzéseibe, vagy Hasek Svejkjébe, esetleg Solohov Csendes Donjába. Hogy a három részre szakadt, meg a későbbi Magyarországhoz tapadt, olykor persze kényszerű, hintapolitikáról már említést se tegyek.

De térjünk vissza a tervezett WAPE-konferenciához! A meghirdetett témákból ugyanis következtetni lehet arra, hogyan viszonyul a kínai vezetés a világot részeiben tanulmányozandó, egyszersmind ezeket összefüggéseikben kezelő (!) mai folyamatokhoz.

1) Tantervreform a közgazdaságtanban. Hogyan intézhet kihívást a politikai gazdaságtan a közgazdaságtannal szemben az egyetemi tantervekben?
2) Kortárs viták a makroökonómiában: neoklasszicizmus, keynesianizmus és a marxizmus
• neoliberalizmus és az új makroökonómiai konszenzus
• marxizmus és makrogazdasági modellezés
• Hogyan értékeljük az USA mainstream gazdaságát a marxista politikai gazdaságtan segítségével
3) A politikai gazdaságtan története
4) A marxista politikai gazdaságtan új fejleményei a mai Kínában
5) Gazdaságtörténet
6) A kapitalizmus szakaszainak és periodizálásának elmélete
7) A gazdasági válságokkal kapcsolatos elméletek és elemzések
8) Jövedelmezőség, válságok és gazdasági ciklusok
9) Faj, osztály és nem
10) A gazdasági elemzés módszertana
11) Trendek és kihívások a kortárs gazdaságpolitikában
• Neokonzervatív gazdaságpolitika
• A gazdaságtervezés, a fiskális és monetáris politika újragondolása
• Az iparpolitika visszatérése?
12) A marxizmus és a pénz és a pénzügyek politikai gazdaságtana
13) Munkafolyamat, piacok és a munka politikai gazdaságtana
• Munkásmozgalom és szakszervezetek
• Rugalmas foglalkoztatás és munkanélküliség
• A munkafolyamat-elmélet jelenlegi helyzete
14) A szegénység és az egyenlőtlenség politikai gazdaságtana
• Megszorítások és a jóléti rendszer
• A szociálpolitika jelenlegi állása
15) Az oktatás politikai gazdaságtana
16) Egészségpolitikai gazdaságtan és egészségpolitikák
17) Környezeti politikai gazdaságtan
18) Városi és regionális gazdaságtan
19) Jog és politikai gazdaságtan
20) Világgazdaság. Globalizáció vagy imperializmus?
• Nemzetközi konfliktusok és imperializmus
• Az Egyesült Államok hegemóniájának megszűnése, a többpólusú világrendszer kialakulása
• A tőkeáramlás politikai gazdaságtana
• BRICS-országok, az újonnan feltörekvő gazdaságok és a világgazdaság
• Globális értékláncok és transznacionális vállalatok
• A közvetlen külföldi befektetések politikai gazdaságtana (FDI)
• Nemzetközi politikai gazdaságtan
21) Az európai integráció politikai gazdaságtana és az eurózóna válsága
22) Fejlesztési tanulmányok zsákutcában
• Fejlődési állapot a Washington utáni konszenzust köüvetően
• A nemzetközi szervezetek szerepe és politikája (IMF, WB, WHO, UNHCR, ENSZ stb.)
23) Egyes országokkal foglalkozó esettanulmányok

A gondolkodáshoz talán ennyi is elég, ezért nem terhelem tovább az olvasót olyan részletekkel, amelyek elsősorban a tanulmányok készítésére, előadásokra vállalkozó társadalomtudósokra tartoznak. Az azonban talán mégsem egészen mellékes, hogy a marxista tudományos szervezet bővíteni kívánja tagsági körét. A tagoknak – köztük diákoknak, nyugdíjas, munkanélküli vagy részmunkaidős kutatóknak– többek között a szervezet folyóiratához való hozzáférést, kínai nyelvre fordított publikálást, kínai konferenciákon, körutakon való részvétel lehetőségét kínálják. Bizony, így megy ez! De aki nem mozdul, lemarad, s hiába mondogatja eszelősen: de hát ez már a múlt, amit úgy 1990 táján haladtunk meg. Ebbéli hitében talán fel sem sejlik, benne, hogy akkor bizony átverték őt, miként esetleg ma is ennek áldozata…#

UTÓIRAT: Kiegészítő olvasmánynak ajánlom Végel László írónak az „újmarxizmus” elleni magyarországi és szerbiai jelenségekkel, a „kommunisták nélküli agresszív antikommunista korral” kapcsolatos naplóbejegyzését! Többek között utal arra, hogy Marx születésének 200. évfordulóján a New York Times ezt a főcímet választotta: Happy Birthday, Karl Marx, You Were Right.

Címkép: Karl Marx portréja a Politikai Gazdaságtani Világszövetség honlapján – A Fudan Egyetem nálunk tervezett kampusza körüli budapesti viták mögött mindenekelőtt az áll, hogy ha a kínaiak beteszik ide a lábukat, leleplezhetik a tőke-, illetve a társadalmi érdekek közötti ellentmondást...