CÍMKÉP: Vlagyimir Putyin november 21-én, az orosz állami televízióban, rendkívüli nyilatkozatban, az eddigieknél keményebben beszélt arról, hogy jogot formálnak fegyvereik bevetésére azon országok katonai célpontjai ellen, amelyek közreműködnek abban, hogy tömegpusztító eszközeiket használják ellenük. Mondandójának az adott hangsúlyt, hogy úgymond kísérleti jelleggel, válaszcsapásként az oroszországi brjanszki és kurszki területen lévő katonai objektumokat az elmúlt napokban ért támadásra, Moszkva hiperszonikus rakétákat vetett be, a támadás előtt félórával az amerikai kormányt értesítve. Az orosz és az amerikai rakétafejlesztési verseny részletei az orosz államfő tálalásában. (Kép forrása: az orosz elnök honlapja)

Bár Washington és London továbbra is kétértelműen beszél arról, hogy engedélyezte-e Ukrajnának Oroszország mélységi területein az amerikai és angol gyártmányú rakétákkal való támadást, egyre nyilvánvalóbb, hogy

már a kérdés ilyen módon való felvetése is a megtévesztés része.

Olyannyira, hogy a londoni parlamenti ellenzék sem lát tisztán. Hiszen, anélkül, hogy túlértékelném a mai befolyását, a korábbi munkáspárti vezető, jelenleg független képviselő, Jeremy Corbin még csütörtökön is azt követelte, hogy a kormányfő végre valljon színt ebben az ügyben: „A miniszterelnöknek azonnal nyilatkoznia kell a Parlamentnek, hogy megerősítse, lőttek-e ki brit rakétákat Oroszországba. El kell mondania a brit nyilvánosságnak, ha ez azt jelenti, hogy háborúban állunk egy atomhatalommal, milyen kockázatot jelent ez a Nagy-Britanniában élő embereknek, és miért történt ez az intézkedés a Parlament jóváhagyása nélkül...” 

Ám Vlagyimir Putyin orosz elnök egyre kevésbé foglalkozik a nyugati politikai eliten belüli, pláne nem az amerikai újságírók és az utolsó heteit taposó jelenlegi washingtoni adminisztráció tagjai közötti húzd meg, ereszd meg!-gel. A november 21-én elmondott, rendkívüli televíziós beszédében abból indult ki:  

„Az USA és NATO-szövetségesei már korábban kijelentették, hogy engedélyt fognak adni  (Ukrajnának) saját nagypontosságú, távolsági fegyverrendszereiknek az Oroszország Föderáció területén alkalmazásához. Szakértők jól tudják, amit az oroszországi oldal is nem egyszer aláhúzott, hogy az ilyen fegyver használata a gyártó-ország katonai specialistáinak közvetlen részvétele nélkül lehetetlen.”

Az orosz államfő részletesen ismertette, hogy november 19-én hat amerikai ATACMS taktikai-műveleti rakétával, november 21-én pedig a szintén amerikai HIMERS és a nagy-britanniai Storm Shadow rakéták kombinálásával mértek csapást az oroszországi brjanszki és kurszki terület két katonai objektumára. Putyin szerint a támadások nem érték el valódi céljukat.

Mint mondta, a brjanszki lőszerraktárra hullott egyik lelőtt rakéta darabjai által okozott tüzet megfékezték. A kurszki parancsnoki vezetési pont sértetlen maradt, noha az objektum külső őrségének és kiszolgáló személyzetének tagjai között halálos és sebesült áldozatok is vannak. Ám a kurszki irányítási bázis parancsnoki és műveleti állománya nem sérült meg és „ütemezett módon hajtja végre csapataink irányítását az ellenség egységeinek a kurszki területről való kiszorítását és megsemmisítését. Ugyanakkor

„az Ukrajnában a Nyugat által kiprovokált regionális konfliktus globális elemeket kapott”.

Az orosz elnök ezúttal is megerősítette, hogy a hasonló fegyverek nem befolyásolják a „speciális katonai művelet zónájában folyó harcműveleteket. Csapataink sikeresen támadnak a teljes harci érintkezési vonalon. Minden önmagunk elé tűzött feladatot meg fogunk oldani” – jelentette ki, majd arról számolt be, hogy az amerikai és a brit távolsági fegyverzet bevetése miatt, november 21-én, az oroszországi fegyveres erők kombinált csapást mértek Ukrajna nevezetes, a szovjet időkből örökölt, dnyepropetrovszki hadiipari üzemére, a JUZSMAS-ra, ahol ma is rakétatechnikát és más fegyverzetet szerelnek össze.

A támadás során, úgymond kísérletképpen, atomtöltet nélkül bevetettek középhatótávolságú ballisztikus hiperszonikus, Oresnyik (mogyoró) névre keresztelt rakétát is. Putyin szerint az ilyen közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákat válaszként fejlesztik ki az Egyesült Államok törekvéseire. Miután az USA 2019-ben egyoldalúan felmondta a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződést, ma már az Egyesült Államok nem csak gyárt ilyen berendezéseket, hanem, mint a mostani példa mutatja, kidolgozták e rakétarendszereknek a világ különböző régióiba, így Európába és az ázsiai-csendes-óceáni térségbe történő telepítésének módját. A gyakorlatokon használatukat is oktatják. Az orosz elnök azt állította:

„önkéntesen és egyoldalúan vállaltuk, hogy addig nem telepítünk közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákat, amíg az ilyen típusú amerikai fegyverek a világ más régióiban nem jelennek meg. Az Oresnyik rakétarendszert (csupán) harci körülmények között teszteljük, válaszul a NATO-országok Oroszországgal szembeni agresszív fellépésére. A közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták további telepítésének kérdését az Egyesült Államok és csatlósainak akcióitól függően döntjük el”.

Putyin nyomatékosította, hogy a megsemmisítendő célpontokat a legújabb rakétarendszereik további teszteléséhez annak alapján határozzák meg, hogy milyen veszélyek fenyegetik az Oroszország biztonságát. Aztán ismételten leszögezte: „Jogot formálunk arra, hogy fegyvereinket bevethessük azon országok katonai célpontjai ellen, amelyek megengedik, hogy fegyvereiket mások használják ellenünk. Azt javaslom, hogy azon országok uralkodó elitjei, amelyek katonai kontingenseiket Oroszország elleni bevetését tervezik, vegyék ezt komolyan!”

Az orosz államfő meglehetősen magabiztosan beszélt arról, hogy a jövőben előre be fogják jelenteni, milyen célpontokat jelölnek ki hasonló támadásokra, hogy a civileknek, és a baráti államok polgárai elhagyhassák a veszélyes zónákat. Ugyanis nem tartanak az ellenség ellenállásától, aki értelemszerűen szintén értésül ezekről az információkról. Mint magyarázta: azért tehetik ezt meg, mert jelenleg nincsenek eszközök az ilyen fegyverek ellen. A rakéták 10 Mach, vagyis másodpercenként 2,5–3 kilométeres sebességgel támadnak. A modern légvédelmi rendszerek, köztük az amerikaiak által Európában kiépítettek nem hárítják el az ilyen rakétákat.

Ehhez képest Putyin a zárómondatiban újból hangsúlyozta: nem Oroszország, hanem az Egyesült Államok rombolta le a nemzetközi biztonsági rendszert. Harcot folytatva hegemóniájának megtartásáért az egész világot globális konfliktus felé taszítja. „Mi mindig is előnyben részesítettük minden vitás kérdés békés úton való megoldását, és most is készek vagyunk erre. De felkészültünk az események bármilyen kimenetelére is. Ha valaki mégis kételkedik ebben, az hiába való – mindig lesz rá válaszunk„ – fejezte be rendkívüli nyilatkozatát az orosz államfő, amiért most talán sokan átkozzák majd őt, akárcsak mondatainak közreadóját. Ám, átkozódás, a hír tolmácsolójának szipolyozása helyett hadd ajánljam a hallottakon való elgondolkodást! Ideje lenne már...#

Kabai Domokos Lajos