Legalább már nem deportáltakról beszélnek…

Olvasom a szlovákiai magyar nyelvű napilap, az Új Szó hírportálján:

Nyugaton dekkolnak az Ukrajnából és Oroszországból származó értékek.

Miközben a francia városokban felgyújtott járművekben, a kirabolt üzletekben keletkezett kár értékét 1 milliárd euróra taksálják, a francia állam és annak intézményei is igyekszenek kivenni a részüket a rablásból. Mondhatni, tartják a gyarmatosító-szokást. A francia világlap, a Le Monde számolt be arról, hogy

Csak-csak megbirkóztak a néha tengelyig érő, őszi sárral, de az óceán még nekik is feladná a leckét.

Történelmi sztrájkra készülnek a fuvarosok az Egyesült Államokban – írja a Mérce június 30-án. A „fuvaros” szó előhívott bennem néhány gyerekkori emléket azokról a falumbeli kocsisokról, akik terményt, szénát, szalmát, miegymást fuvaroztak foglalkozásszerűen általában a parasztszekerek elé fogott, jó erőben lévő nóniusz lovaikkal, illetve tűzifát, szenet a gumikerekes stráfkocsikat húzó hidegvérűekkel. Mígnem lassan kikoptak az életünkből, miként a Sörgyári capriccio söröslovai, hogy átadják helyüket a teherautóknak. Onnantól

A barna pestis elől már Amerikába sem emigrálhatsz…

Tamás Gáspár Miklós filozófus 2000-től megjelent írásainak két válogatását különféle fórumokon mutatják be ezekben a hetekben. Június 22-én a Partizán podcast szerkesztőségének szervezésében Sipos Balázs irodalmár beszélgetett a „Világvége” első kötetéről Artner Annamária közgazdásszal, Mink András történésszel, továbbá „A túlsó pólus. Utolsó írások a filozófiai politikáról” című válogatásról Bagi Zsolt filozófussal. Az interneten is megtekinthető-meghallgatható, csaknem kétórás beszélgetésnek a mai világ posztfasiszta állapotáról való értekezés volt az egyik vonulata. Ebből emelek ki néhány részletet, amelyek élére Mink András észrevétele (14:07-től) kívánkozik:

Beszólások és bemutogatások helyett rendszerelemzést kellene végezni, s erre építve politizálni!

Hónapok óta figyelem, hogy az érdemi társadalmi-gazdasági rendszerkritika és az erre épülő közéleti cselekvés helyetti médiapolitizálás révén miként formálódik

Putyin kétélű bejelentése szerint rubel százmilliárdokkal finanszírozta az állam a magánhadsereg kiadásait.

Miközben Moszkvában rendületlenül zajlanak a Wagner magánhadsereg június 24-ei lázadásával kapcsolatos viták – azaz, ha úgy tetszik: folyik a gyászmunka – Alekszandr Lukasenko belorusz elnök a június 27-ei tábornoki előléptetési ünnepségen többek között azt mondta:

A társadalom minden rétegében a kivételezés rendszerébe nőnek bele az újabb generációk.

Magán egészségügyi szakrendelő, amely társadalombiztosítási ellátottakat is fogad. Laborvizsgálati időpont május 17-én keltezett beutalóval június 27-re. Tíz perccel korábban ott vagyok. Öt perc múlva kiszólnak, regisztrálnának, de

Az orosz vezető alighanem keményebb magatartásra kényszerül a jövőben.

Órákkal azután, hogy véglegesítettem az oroszországi Wagner-alakulat június 24-ei lázadásáról szóló cikkemet, átnéztem a sok légből kapott találgatást, amit a CNN-től a Telexen át a BBC-ig engedtek meg maguknak a médiumok. Az internetes buborékok szurkoló táborokba verődött kommentelőiről nem is beszélve. A képtelenségek tömegének szerzőihez képest elégedetten nyugtáztam: a többszörösen ellenőrzött, hivatkozásokkal hitelesített, tényekre épülő, előző napi összefoglalóm megmaradt a tárgyszerűség keretei között, hiszen nincsenek benne később valótlannak bizonyuló állítások. De tévedtem:

A hadiállapot, a halálbüntetés bevezetését, az ellenzékkel való leszámolást követelők befolyásának erősödése várható Moszkvában.

Fegyveres lázadás szervezése miatt indult büntetőeljárás az oroszországi Wagner magánhadsereg alapítója, Jevgenyij Prigozsin ellen – tette közzé az Interfax hírügynökség június 23-án, 22 óra 56 perckor, amit valamivel később a TASZSZ részletezett. A közlemény szerint erre azt követően került sor, hogy Prigozsin Telegram-csatornáján az az állítás jelent meg, hogy

Önostorozás is kíséri a vitákat, ám a káros következményeket másokra, főleg a nyomorgókra hárítaná a magyar nyárspolgár.

Magyarország „akku-szemétgyártó hatalommá” válásáról cikkezett június 21-én az atlatszo.hu. Többek között azt állítja az újság: