Legalább már nem deportáltakról beszélnek…

Olvasom a szlovákiai magyar nyelvű napilap, az Új Szó hírportálján:

     Az MTI alapján, július 4-én fogalmazott hír legalább már nem deportáltakról beszél, mint ahogy hónapokkal ezelőtt a Washingtonhoz igazodó magyarországi véleményformálók és médiumok tették. A „kijevi vezetés szerint” kitétel is óvatosságra utal.

     Mindazonáltal, egyrészt döntő többségükben ukrajnai orosz gyerekekről kellene írni. Másrészt a háború poklából való kimenekítésükről nagyrészt nevelőik, sőt rokonaik kíséretében vagy utóbbiak beleegyezésével. Hiszen az ukrán hadsereg eleve megölt, rokkanttá tett, megsebesített néhány száz gyereket az Ukrajnán belül autonómiát követelő Donyec-medencei települések 2014 és 2022 februárja közötti ágyúzásával.

       Nem mellesleg, a Nyugat által szállított fegyverek egy részével szintén polgári célpontokat, civileket támadnak tudatosan 2022 februárja óta, napról napra. A mai napon szintén. Az áldozatok között rendszeresen vannak gyerekek, immár Oroszország nemzetközileg elismert határain belül is. Ez senkinek és semminek az igazolása sem pro sem kontra, csupán a tisztánlátást akarja szolgálni a kettős mércével szemben.#

CÍMKÉP: A donyecki Angyalok sétányának emlékművén az ukrán büntető zászlóaljak és a hadsereg ágyúzása következtében 2014 és 2015 között meghalt gyermekek neve sorjázik – Petro Porosenko, akit a 2014 februári államcsínyt követő, törvénytelen puccsista vezetés után, június 14-én iktattak be az elnöki tisztségbe, néhány hónappal később – tehát csaknem nyolc évvel azelőtt, hogy az orosz hadsereg megtámadta Ukrajnát – megfenyegette a Donyec-medencében élő több millió ukrajnai állampolgár oroszt: „A mi gyerekeink iskolákba és óvodákba járnak majd, az ő gyerekeik pedig a pincékben fognak ülni. Tehát így és éppen így fogjuk megnyerni ezt a háborút”.