– állítja a New York Times magyar nyelvű cikke az agrártámogatásokról, bár maga is csúsztat.

Az ismerős kolléga, a Népszabadság egykori vezető munkatársa lelkesen ajánlja a Facebookon, hogy érdemes végigolvasni és megosztani, főleg a vidékiek körében terjeszteni a New York Times példátlan, magyar nyelven írt cikkét. Témája: hogyan fejik meg az Európai Uniót a pénzes gazdák, az oligarchák és a populisták Közép-Európában. A három szerző – a lap kilenc országot érintő kutatása nyomán – azzal foglalkozik, mi lesz annak az évi 65 milliárd dollárnak a sorsa, amit az EU költ a mezőgazdaság támogatására. Az első turpisság mindjárt itt érhető tetten: az írás azt a látszatot kelti, mintha a brüsszeli költségvetés 40 százalékát kitevő, az USA mezőgazdasági támogatásainak háromszorosát jelentő teljes összeg ebben a térségben kötne ki, s csak azt szolgálná, hogy „önkényurakat, politikusokat, korrupt ügyeket finanszírozzanak vele”. Elhallgatják tehát, hogy

Az orbáni Magyarország egyre inkább súlytalanná, érdektelenné válik a Kreml számára is a gyökeresen átalakuló világban.

Jó hírt kapott Vlagyimir Putyin orosz elnök október 30-án, mielőtt landolt a repülőgépe Budapesten. Két év késéssel beleegyezett Dánia, hogy területi vizein a Gazprom teljesen kiépítse az Északi Áramlat-2 gázvezetéket. Ennek hatására a Moszkvai tőzsdén az orosz energetikai cégóriás részvényei tizenegy éve nem látott csúcsot értek el. Minthogy az orosz, a finn, a svéd és a német hatóságok már korábban kiadták az engedélyt, így a Balti-tenger medrében több mint kétezer kilométeren át húzódó második vezeték utolsó, 147 kilométeres szakasza is elkészülhet január végére, február elejére, amit eddig minden eszközzel meg akart akadályozni az ukrajnai vezetés is.

Az újbarbárok veszik át a világ fölött az uralmat – amint Márai és Dahrendorf is előrevetítette.

Sokakkal ellentétben nem ért meglepetésként, amikor a New York Times nyomán napvilágra került, hogy David Cornstein, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete és Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke lenge öltözékben múlatták az időt azon a különgépen, amelyen a Trump-Orbán találkozóról jöttek visszafelé. Ahogy ebben a kapitalista világban a politikai-gazdasági hatalmi posztokat megszálló sereglet viselkedik idehaza és külhonban – amiről legfeljebb álmodhatott az államszocializmus nómeklatúrája –, abba ez bőven belefér. A konkrét ügyben óhatatlanul mémek születtek, ami miatt a 444.hu elverte azok készítőin a port. Ezért, hogy szó ne érje a ház elejét, mert mások úgy ítélnék meg, hogy gusztustalanul elrugaszkodom a valóságtól – amint azt e portál szerint a szekszárdi MSZP mémkészítője tette –, pontosan idézem az internetes újság ezzel kapcsolatos, eredeti közlését:

A 20. századi népirtásokkal, társadalmi küzdelmekkel kapcsolatos és a mai hamisításokat tekinti át a beszélgetőkönyv.

Marxhoz írt levelet 2018-ban Krausz Tamás történész a Cadernos Cemarx portugál folyóirat szerkesztőségének biztatására. A magyarul olvasó számára most vált hozzáférhetővé a tanulmány, merthogy természetesen a levélforma csupán a műfaji keretet adja ahhoz, hogy a szerző tisztázza, miként is állunk Karl Marx örökségével, akit oly fontosnak tartottak a korabeli hazai munkásmozgalom teoretikusai, hogy nevét Marx Károlyra magyarították. Ehhez képest itt és most szinte csak az Eszmélet folyóirat szűk köre ápolja és őrzi „A tőke” szerzőjére hivatkozó magyarországi hagyományt. Ennek szerkesztősége döntött úgy, hogy 2019 őszén csokorba gyűjti a Krausz Tamás által a közelmúltban Bartha Eszternek adott, elméleti jelentőségű interjúkat, és közreadja őket a Nagy Éva  kezdeményezésére megszületett Eszmélet Zsebkönyvtár sorozatban

Védelmi harcokról beszélt a tudósító, semmibe véve, hogy ki volt a háborúban a támadó.

Nem akartam hinni a szememnek, amikor átkapcsolva az Euronews tévécsatornára egy horogkeresztbe ütközött a tekintetem. Aztán persze fellélegeztem, mert természetesen egy relikvia része volt a sokakban félelmet keltő jelkép. Egy második világháborús repülőgép farok részén tűnt fel a hitlerista szimbólum. Arról számolt be a közönségnek Nóra Shenouda, hogy egy Messerschmitt Bf 109 vadászrepülőgépet állítottak ki a RepTár Szolnoki Repülőmúzeumban. Kovács Ákos igazgató szerint a magyar repüléstörténet szerelmesei a második világháború óta nem láthattak ilyet Magyarországon.

Megvan a megállapodás Erdogannal, de az orosz védelmi miniszter szerint a neheze még hátra van.

Miután október 9-én török csapatok vonultak be Szíriába, október 22-én, az oroszországi Szocsiban megállapodás jött létre az Oroszországi Föderáció és a Török Köztársaság között a helyzet kezeléséről. Ezzel Moszkva újabb kockázatot vállalt a térségben, ahol a nagyrészt az USA által felfegyverzett és kiképzett, katonailag többféle módon támogatott gerillák, radikális iszlamisták, különféle nemzetiségi és vallási csoportok, törzsek 2011-ben indítottak felkeléseket Bassár el-Aszad elnök megbuktatására. Eközben az ország romhalmazzá vált, százezrek lelték halálukat, és több millióan menekültek el.

A Fidesz másik csapásiránya: a polgármestereken keresztül oszthatják meg az ellenzéket.

„Szerencsétlen félnótásként” utaltak Karácsony Gergelyre, a főváros újdonsült főpolgármesterére a Fidesz párttévéje, a Hír televízió október 21-ei Sajtóklub című adásában. Eszerint négy nap sem telt bele, máris kiderült, hogy a most megválasztott budapesti vezető gesztusával kapcsolatos fenntartásaimnak volt alapja.

A megoldás a szociális és bérlakások építése, további életviteli tanácsadó-hálózat létrehozása.

„Felfüggesztette a kilakoltatásokat Karácsony Gergely” – hallom több rádióadásban, s olvasom több internetes portál címsorában. Csakhogy a hír pontatlan.

A társadalom mélyelemzésébe kezdtek, és a médiumok hatását vizsgálják a kormányzó párt holdudvarában.

Az önkormányzati választásokkal foglalkozó eddigi öt posztom kattintás-számának rohamos csökkenése a 36 ezresből a néhány ezres tartományba mutatja, hogy vége a show-nak. A közéleti érdeklődésűeket is egyre kevésbé foglalkoztatják a voksolással kapcsolatos, bár egyre mélyebbre hatoló elemzések. De lássuk be, azzal azért mégsem lehet beérni, amivel Orbán Viktor állt elő: hogy csak a Borkai-effektus okozta a kormányzó erők fiaskóját. A Fidesz holdudvar megmondó emberei már a szavazás másnapján maguk is érzékeltették a Bayer Zsolt vezetésével zajló Sajtóklub műsorban:

A szavazatok újraszámlálásával az építési engedélyek kiadásához nyernek időt.

Baranyi Krisztina hivatalba lépése előtt tíz perccel támadták meg a IX. kerületben az önkormányzati választási eredményt. De nem csak a Ferencvárosban történt így, hanem Budapest I. kerületében (ahol szoros eredménnyel nyert V. Naszályi Márta), és a VIII. kerületben, ahol Pikó András győzte le a fideszes Sára Botondot. De miért mindez?