Eközben Magyarország kilenc helyet csúszott a jóléti világlistán az utóbbi tíz évben.

Pillants erre a tévéhíradásra, ha lebecsülöd Oroszország teljesítményét! Ne azért, hogy megkedveld az országot, hanem, hogy gondolkodásra késztessen. Arról van benne szó, mit hoztak létre és milyen körülmények között Szibériában, ahol december 1-jén határidő előtt beüzemelték a Szibéria Ereje gázvezetéket. Az átadásra televíziós híd létesítésével került sor. Vlagyimir Putyin Szocsiban, meglehetősen puritán körülmények között – íróasztalnál ülve, két munkatársa társaságában, értekezlet közben, a kamerán keresztül barátságos intéssel és kínaiul üdvözölve a Pekingben ezzel szemben fölöttébb ünnepélyes környezetben megjelenő kínai kollégáját, Hszi Csin-ping államelnököt – adott engedélyt a gáz továbbítására.

Az avatás szokatlan módjából az ellenzéki Kommerszant tudósítója azt a következtetést vonta le, hogy a gázt ugyan betáplálták Szibériában a vezetékbe, de még nem érkezett meg Kínába. Így van vagy, nincs így, ki tudja? Az mégiscsak tény, hogy a csőkígyó a zord Jakutföld déli részétől, illetve Irkutszk közeléből kiindulva, csaknem kétezer kétszáz kilométeren keresztül szeli át a hegyes-völgyes, folyókkal szabdalt tajgát, s elérte a kínai határt. Kínai területen végső pontja Sanghaj lesz. Viszont a következő években, egy harmadik lelőhelyről még nyolcszáz kilométernyi szakasz épül hozzá az oroszországi részen, a Gazprom megrendelésére. A 2014-ben kezdődött építkezésen oroszországi beszállítók százai közreműködtek. A vezeték lefektetésében, a kompresszorállomások, a villamos-energetikai telepek, a gázfeldolgozó üzem létrehozásában tízezren dolgoztak ötezer járművel.

Vlagyivosztokot hamarosan közút, híd, illetve gáz- és kőolajvezeték köti össze Japánnal. A Török Áramlat gázvezeték várhatóan január elején eléri Isztambult és átadhatóvá válik. Az üzemelési próbákhoz a Gazprom már mindkét ágat feltöltötte. A Balti-tenger medrébe fektetett Északi Áramlat-2 elkészültét sem valószínű, hogy tovább lehet akadályozni. Nem mellesleg, a múlt héten átadták a Moszkva–Szentpétervár közötti, csaknem 700 kilométeres autópályát. Előtte felavatták a 12 milliós főváros körüli helyiérdekű vasút első szakaszait.

Az elmúlt évtizedben, nyugati cégek közreműködésével, felfuttatták az oroszországi vasúti és közúti járműgyártást, a repülőgép- és a hajógyártást. Utóbbi részeként immár olyan hajók is épültek, amelyek a klímaváltozás hatását kihasználva, részben jégtörők nélkül is végighaladhatnak a jeges-tengeri, egyre forgalmasabb útvonalon. Így a Vlagyivosztok–Szentpétervár közötti távolságot egy-két héttel rövidebb idő alatt tehetik meg, mint a Szuezi-csatornán keresztül. Felsorolhatatlan, hány nagyszabású infrastrukturális, ipari, egészségügyi, kommunális beruházást kezdenek el és fejeznek be hónapról hónapra. Köztük kiemelkedik az Oroszországot a Krím félszigettel Ukrajna megkerülésével összekötő grandiózus híd, autópálya és vasútvonal, továbbá a félszigetet árammal, vízzel ellátó létesítmények megépítése.

Tervbe vették a kilencezer kilométernyi Moszkva–Vlagyivosztok autópálya elkészítését. Kisebb szakaszai már épülnek, de a munka 2020-ban kaphat lendületet, amikor hozzálátnak a Kazanyig tartó, csaknem nyolcszáz kilométeres szakaszhoz. A szankciók ellenére, sőt azok miatt rohamosan fejlődött az önerőre alapozott mezőgazdasági termelés. Most épp a szőlőtermesztést és a borászatot akarják világszínvonalra emelni, s ehhez számos külföldi szakembert hívtak meg. Az oktatás, a tudomány fejlesztésével hetente foglalkoznak akár a legmagasabb szinteken.

Középpontban a digitalizálás. Hogy a leghétköznapibb ügyeket említsem: nagy ütemben folyik a lakosság orosz fejlesztésű bankkártyákkal való ellátása. A saját és olcsó mikrocsipgyártás érdekében minden lakossági igazolványt elektronikus adattárolókkal kiegészített plasztikkártyára cseréltek és cserélnek. A hatalmas ország teljes területén befejeződött a televíziós adások digitalizálása. Immár minden vállalkozás elektronikusan adhatja be adóbevallását. A kisebb cégek és magánszemélyek akár mobiltelefonon léphetnek be és intézhetik ügyeiket az adóhatóságnál. A fiatalok számára tömegével szervezik az automatizálással kapcsolatos versenyeket. Folynak a mesterséges intelligenciával öszefüggő kísérletek, fejlesztések. A kulturális élet pezseg, s szinte minden klasszikus művet új szempontok alapján, kísérletező kedvvel dolgoznak fel. Hatalmas, nem csak pravoszláv, hanem iszlám, buddhista és más templomépítési, továbbá műemlékvédelmi programot hajtanak végre.

Ebben az egyik legfájóbb az oktatási teljesítmény zuhanása. Számos mutatóban afrikai és közép-ázsiai országok, sőt a folyamatos válsággal küzdő Ukrajna, megelőznek bennünket. Románia lendületesen zárkózik fel. Ezt már én teszem hozzá: a nép, az isten adta nép pedig asszisztál mindehhez, s boldog, hogy életében egyszer ajándékjeggyel részt vesz a Puskás stadion avatóján, mert meccsekre egyébként nem jár. És büszke úgymond a magyarok teljesítményére, miközben a felső középosztály külföldi gimnáziumokba küldi a gyerekeit, amit az Oxfordban dolgozó és tanító magyar akadémikus szintén fájlal. Mint amiként azt is, hogy az akadémiai kutatóhálózat elleni támadást követően sorra szipkázzák el a nyugati egyetemek a legtehetségesebb tudósainkat. Eközben az itthon maradt fiatalok közönyösek. Nem vesznek részt tömegesen az oktatás lezüllesztése elleni tüntetéseken, holott nyilvánvaló, hogy a jövőjüket bokázzák el a hatalomban lévő, a náluk felkészültebb emberekre bizalmatlanul tekintő politikusok. #

CÍMKÉP: Csaknem kétezer kétszáz kilométeren át, a rendkívüli körülményekkel megküzdve fektették le az Oroszországot Kínával összekötő első gázvezetéket

TÉRKÉP: A most átadott Szibéria Ereje gázvezetéket a szaggatott piros vonal jelöli