Az egyszerűsítő, manipulatív értelmezések a szélsőségek további erősödését hozzák el, ami egyetlen tisztességes embernek sem érdeke.

Aleppo – Putyin Guernicája és hasonló címekkel, megjegyzésekkel tűnt fel tegnap a Facebookon ez a fotó. A második világháború előestéjén a náci Németország légiereje által lebombázott spanyol kisváros neve nem először vetődik fel hasonló megjegyzések kíséretében azóta, hogy tavaly októberben Oroszország a közel-keleti fegyveres konfliktusok cselekvő részese lett. A megosztók nagy többsége automatikusan ruszofób húrokat pengetve, zsigeri indulatból putyinozik, holott…

Mi lesz velük és a vagyonukkal, ha Orbánnak egyszer mennie kell?

A kormánnyal összefonódott halálos ölelésben látja Gyárfás Tamást, a Magyar Úszószövetség elnökét a Magyar Nemzet publicistája. Lukács Csaba szerint „ha elengedik a kezét, kiteregetheti az ütőkártyáit a vizes vébé kapcsán kötött (vagy esetleg egyéb) alkukról”.

Lézer- és hiperhang-rezgéseket keltő fegyverekkel, robotokkal, kibertámadásokkal is fenyegetőznek.

A leköszönő Barack Obama búcsúkörútja miatti távollétét és azt kihasználva, hogy Donald Trumpot, az új amerikai elnököt csak január 20-án iktatják be, megkezdték a washingtoni Fehér Ház tatarozását. Az átmenet ennél nagyobb hatású eseménysorozatát azonban a helyezkedések, s az ezzel járó  erőfitogtatások inkább jelzik.

Megbosszulta magát az a rögeszme, hogy egy központból, egyetlen kultúra és politikai felfogás jegyében lehetséges kormányozni a világot.

Szándékosan hagyja Brüsszel, hogy a Keletebbre lévő országokat kormányzó politikusok és a holdudvarukba tartozók fosztogassák az Európai Unió kasszáját. A Hálásak Orbánnak a multik című és más jegyzeteimben is rávilágítottam már arra, hogy szerintem miért hunynak szemet a nyugati hatalmak többek között a korrupt magyar vezetők gátlástalan magatartása fölött.

A munkadíj egy New York-i babysitter órabérének felel meg. Elfoglaltság reggel és este, szabad hétvége lehetséges.

Eddig azt mondták nekünk: az amerikai demokrácia érettségének egyik bizonyítéka, hogy a választók adott feltételek között meghozott döntését nem szokás megkérdőjelezni. A november 8-ai szavazás eredményeinek közzététele óta azonban megmozdulások és összetűzések zajlanak több amerikai nagyvárosban a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump ellen.

Az lett volna tisztességes, ha mindkét jelöltről azt írták volna: morálisan alkalmatlanok az USA vezetésére.

Az elfogultságokra épülő újságírás csimborasszóját mutatták be a nyugati világ vezető médiumai az amerikai elnökválasztási kampányról szóló híradásaikban. Nyomukban ott lihegett szinte a teljes magyar sajtó, az élen a klubrádiós Zentai Péterrel. A két, enyhén szólva is kétes erkölcsű, jelölt közül a Hillary Clinton mögött álló érdekcsoportok képviseletében manipulálták a közvéleményt, ám Donald Trump nyert. Az ATV november 11-ei, Szabad Szemmel című műsorában Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója kifejtette: nem a közvélemény-kutatók hibáztak, hanem az elemzők, az elemzőkre támaszkodó újságírók, vagy a magukat elemzőknek gondoló újságírók.

Moszul felszabadításának tétje, hogy ki ellenőrizze a térségben folyó bányászatot, s hogy majdan Oroszország ellen fordulnak-e a dzsihadista fegyveresek.

Eddig minden ugyanúgy történik, mint a szíriai Aleppónál. Az iraki miniszterelnök bejelentette, hogy megkezdték a Moszul felszabadítására irányuló nagyszabású szárazföldi hadműveletet. Amott, anno, a szíriai elnök volt a bejelentő. Itt, Irak második legnagyobb városának felszabadításában a hadsereg és a helyi biztonsági erők egységei vesznek részt. Ugyanez történik Szíriában is, bár a mi médiánk ezt nem felszabadításként, hanem ostromként aposztrofálja. A magyarázat: a moszuli hadműveletekhez az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció ad légi támogatást. A szíriai Alepponál az oroszországi légierő, s részben Irán. Ők pedig, ne kerteljünk, ellenségek.

Szolgálja-e a munkahely-teremtést a közpénzből támogatott iparfejlesztés?

Debrecen önkormányzata 2020-ig félmilliárd forint egyszeri beruházás-ösztönzési és munkahely-teremtési támogatást nyújt minden olyan vállalkozásnak, amelyik legalább 20 millió eurót fektet be, vagy legalább 200 új munkahelyet hoz létre a városban – jelentette be a cívisváros polgármestere október 13-án, csütörtökön, az Ipar napjai című konferencián.

A Népszabadság trófeájával akár arra is rászolgálhat a Médiaworks, hogy jól jövedelmező kormányhirdetésekhez jusson.

Ahol nem szabad a nép, minek oda egy olyan lap, amit Népszabadságnak hívnak? Bár szűk látókörűnek gondolom azokat, akik kárörvendve fogadták a tulajdonos Mediaworks Zrt. október 8-ai bejelentését az újság kiadásának felfüggesztéséről, egyszer talán tényleg véget kellett vetni annak a szemfényvesztésnek, ami 74 éve zajlik az újság nevével.

Sorosra vagy Bokrosra hallgatva sem a Kreml politikájának indítékait nem értjük meg, sem Orbán valóságos szerepét nem tárjuk fel.

Szíriában elkövetett „emberiesség elleni, gyűlöletes bűncselekményekkel” vádolja Vlagyimir Putyint, Oroszország államfőjét Soros György milliárdos befektető, akit a Népszabadság filantrópnak, azaz emberbarátnak nevez. Soros október 6-ai közleménye szerint az orosz elnök világtörténelmi léptékű humanitárius katasztrófát hajt végre védence, a szír elnök Bassár el-Aszad támogatására, mert „Amikor a tényeket majd teljes valójukban megismerjük, Aleppó Putyin általi lebombázását (sic!) a modern világ minden képzeletet felülmúló háborús bűncselekményei között tartjuk majd számon”.