Moszul felszabadításának tétje, hogy ki ellenőrizze a térségben folyó bányászatot, s hogy majdan Oroszország ellen fordulnak-e a dzsihadista fegyveresek.

Eddig minden ugyanúgy történik, mint a szíriai Aleppónál. Az iraki miniszterelnök bejelentette, hogy megkezdték a Moszul felszabadítására irányuló nagyszabású szárazföldi hadműveletet. Amott, anno, a szíriai elnök volt a bejelentő. Itt, Irak második legnagyobb városának felszabadításában a hadsereg és a helyi biztonsági erők egységei vesznek részt. Ugyanez történik Szíriában is, bár a mi médiánk ezt nem felszabadításként, hanem ostromként aposztrofálja. A magyarázat: a moszuli hadműveletekhez az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció ad légi támogatást. A szíriai Alepponál az oroszországi légierő, s részben Irán. Ők pedig, ne kerteljünk, ellenségek.

„Felszólítjuk a helyi lakosokat, hogy együttműködjenek a felszabadító erőkkel” – hívott fel Haider al-Abádi kormányfő azt követően, hogy az iraki légierő több tízezer röplapot dobott le vasárnap Moszulra. Figyelmeztették a lakosságot, hogy az utolsó szakaszukba jutottak az Iszlám Államszervezet elleni támadás előkészületei. Ugyanilyen felszólításokat a szíriai Aleppóban is közzétettek, de a várost megszállva tartók megakadályozták a lakosság tömeges távozását.

Aleppoban az Iszlám Államszervezet, az al-Nuszra és a több tucat más iszlamista fegyveres csoport lényegében túszként tartja fogva a vallási-törzsi alapon részben Aszad rendszerével is szemben álló  civil lakosságot. Nem mellesleg, az USA szövetségeseitől kapott, egyre hatékonyabb nehézfegyverzetet frekventált polgári célok környékén állították fel, hogy képek készülhessenek az ezek elleni támadások áldozatairól, szinte kizárólag gyerekekről. Így mutatják meg az álszent nyugati világnak, milyen kegyetlen az őket támadó szíriai hadsereg, no és az orosz légierő…

Mindez feltehetően ugyanígy fog történni Moszulban is. Óhatatlanul sok lesz majd a civil halott, köztük a gyerek. De borítékolható, hogy róluk nem látunk majd képeket a nyugati médiumok közvetítésével. Ahogyan szinte hallgat a sajtónk a jemeni pusztítások áldozatairól. A magyarázat egyszerű: amíg Szíriában az USA által eltávolítandónak ítélt törvényes elnök, Bassár el-Aszad kérte Oroszország fegyveres támogatását, Jemenben és Moszulban az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei az érintettek.

Most ne firtassuk, hogy a washingtoni adminisztráció eredetileg maga döntött arról, hogy hadseregének bevetésével teljesen felforgatja az addig is ellentétektől szabdalt közel-keleti (nyugat-ázsiai) térséget! Ami történt, megtörtént. Azonban a moszuli hadművelet megindításának mostani időzítésétől nem tekinthetünk el. Alighanem Moszulból úgy próbálják kiszorítani az iszlamista fegyvereseket, hogy azok a szíriai Aleppo felé menekülhessenek. Így a város végső bevételére készülő ottani kormánycsapatok ellen az eddigieknél több, mindenre elszánt bandita fog felsorakozni. Ahhoz pedig kétség sem férhet, hogy az iszalámállamistákat, s a hozzájuk hasonló szervezeteket a jövőben is bőven ellátja fegyverrel a civilizált nyugat.

Vagyis hamarosan minden együtt lesz ahhoz, hogy tovább nehezítsék Bassár el-Aszad elnök, valamint oroszországi és iráni szövetségeseinek – önzetlennek szintén nem nevezhető – erőfeszítéseit Szíria egységének helyreállítására. Mert az iraki Moszul felszabadítása ide, Moszul felszabadítása oda, a kérdés mégiscsak az, hogy ki ellenőrzi az egész térség vízkészleteit, a kőolaj- és földgáz-kitermelését, a vezetékeket, s az afganisztáni bányákat. És ami a legfőbb, sikerül-e belátható időn belül teljesen Oroszország ellen fordítani az ott már eddig is aktív dzsihadistákat. Mert bizonyára így erkölcsös, így helyes addig, amíg az oroszországi erőforrásokat a nyugati rablóktól bőszen védő Putyin a helyén lesz. #

Címkép: Szíriai ellenzéki harcosok Aleppo közelében (Fotó: Zuma/TASZSZ)