Gazdagodjanak a gazdagok!

Szolgálja-e a munkahely-teremtést a közpénzből támogatott iparfejlesztés?

roboatrika.jpg

Debrecen önkormányzata 2020-ig félmilliárd forint egyszeri beruházás-ösztönzési és munkahely-teremtési támogatást nyújt minden olyan vállalkozásnak, amelyik legalább 20 millió eurót fektet be, vagy legalább 200 új munkahelyet hoz létre a városban – jelentette be a cívisváros polgármestere október 13-án, csütörtökön, az Ipar napjai című konferencián.

A hír a www.indexdebrecen.hu portálon olvasható, s gondolom, azt várják tőle a városatyák, hogy lelkesedéssel fogadják majd a helybeliek. És aligha tévednek. A többség bizonyára megelégedéssel nyugtázza: van itt erő, van itt készség, van itt perspektíva. Bennem azonban kétkedő gondolatok is motoszkálnak. Hiszen hány ilyen bejelentés hangzott el az elmúlt negyedszázadban? Ennek ellenére mit hallok, mit tapasztalok? A mindenkori kormányok szerint jól alakulnak a dolgok, a környezetemben pedig nem ezt érzékelem.

Az ellentmondásnak alighanem az az oka, hogy a hivatalosság által büszkén prezentált mutatók egyfajta reprezentatív közvélemény-kutatásra épülnek. Egy-két ezer kiválasztottól időről időre megkérdezik: ők, illetve családtagjaik dolgoztak-e akárcsak heti néhány órát szokásos munkaviszonyban, közmunkán, vagy idénymunkásként, akár Magyarországon, akár külföldön. Ha a válasz igen, mindjárt foglalkoztatottként regisztrálják, s az így kapott értékeket vetítik ki a teljes munkavállalói körre. Megtehetnék persze, hogy a havi tébé-, nyugdíj-, vagy személyi jövedelem-adóbefizetések alapján mutatják be a helyzetet. De általam érthetetlen okok miatt, ezt az eljárást egyetlen kormány sem preferálja. Talán azért nem, mert akkor feketén-fehéren előttünk állna, hogy mi is a tényleges helyzet?

No, nem baj, mert csak higgyünk abban, hogy a főleg a nyugati cégeknek juttatott sok száz milliárd forint, közte ez a mostani debreceni, egyenkénti, esetleges félmilliárd hatékony eszköz lesz új munkahelyek teremtésére! Hitünket ne ingassa meg az a kósza gondolat, hogy már megint oda megy a közpénz, ahol úgy is van! Mert az a befektető, aki kétszáz munkahelyet képes teremteni és/vagy hat millárd forintnyit beruházni, már aligha nevezhető kispályásnak. Ezen túlmenően is nyomjuk el magunkban a másutt és máskor hallott, hasonló ígéretekkel kapcsolatos ama benyomásukat, hogy a munkahely-teremtési mantra mintha sokszor szemfényvesztés lenne! Azt se engedjük, hogy eluraljon bennünket az a múltbéli érzés, miszerint mintha a gazdagabbak minden ilyen akcióval gazdagabbakká váltak volna, a kiszolgáltatottak pedig még kiszolgáltatottabbakká!

És végképp ne higgyünk azoknak a nyugati tudományos műhelyekben okoskodóknak, akik ezt a képtelenséget állítólagos adatokkal alátámasztva erősítik meg. Sőt, szisztematikusan feltárják, miként lesz a közpénzekből magánvagyon, amelynek birtokosai, az ily módon oligarchává lettek azt állítják: ez kell ahhoz, hogy a közjóért munkálkodjanak! Igenis tekintsünk kétkedve azokra, akik szerint mind a világstatisztikák, mind az egyes országok adatai azt mutatják, hogy folyamatosan nő a jövedelmi szakadék az egyre csökkenő csúcsgazdag-réteg és a többség között!

És ugyan mekkora demagógia már például az a gyanúsítás, amely szerint csak kábítják közvéleményt az egymással kéz a kézben járó politikusok és milliárdosok, amikor arról povedálnak, hogy új munkahelyeket teremtenek? Merthogy valójában –  mondják a lázítók – ezek az állítólagos új munkahelyek egyenként olyan horribilis közpénzeket emésztenek fel, amelyekből az üzemekben foglalkoztatottaknál jóval több embert lehetne éltetni anélkül, hogy egyáltalán dolgozniuk kellene. Igenis, ki kell kérnünk magunknak az ilyen primitív feltételezéseket!

Nem, mi nem fogunk felülni az olyan bujtogatóknak, akik szerint ezek a pénzek végső soron a termelékenység növelését, azaz nagyrészt a robotizálást, vagyis emberi munkahelyek megszüntetését szolgálják! Visszautasítjuk azt a tételt is, hogy miután a tőke – a gépesítéssel, a vegyszerekkel, a műtrágyázással, a biológiai sokszínűség megszüntetésével járó génmódosítással – radikálisan kiiktatta az élőmunka nagy részét a mezőgazdaságból, egy ideje határozott lépéseket tesz az ipari szakmunkások tömegeinek a termelésből való kirekesztésére. Attól a kijelentéstől pedig végképp elhatároljuk magunkat, hogy az oligarchák az állam által másoktól beszedett adóforintokat használják ehhez, ráadásul magukat gyakran mentesíttetik az adófizetés alól, a termelésben keletkezett jövedelem nagy részét pedig adóparadicsomokba menekítik…

Nem, mi meg sem halljuk az ilyen anarchista szövegek terjesztőinek szavát. A debreceniekkel együtt valljuk, hogy igenis oda kell adni a közpénzt, ahol már úgyis van. Hittel hisszük, hogy ettől lesz itten Kánaán! #

 Címkép: Gépkocsi-összeszerelés robotokkal (Forrás: Euro-Asia Industry)

karomkodnitilos142x142szovegesfekvoxxxx.JPG