BEKIÁLTÁS: A történelem kötéltáncosai vagyunk
„Új diktátort követeltek, azzal a feltétellel, hogy legyen nemzeti érzelmű. Le a kommunista rabsággal, éljen a nemzeti diktatúra.”
Az otthontalanság kötéltáncosaként beszél önmagáról a „Temetetlen múltunk” című önéletrajzi regényében Végel László, a vajdasági, őseit tekintve sváb származású, a Szerb Királyság (Szlovén–Horvát–Szerb Állam, Szerb–Horvát–Szlovén Királyság) alatt elmagyarosodott családból származó, Kossuth-díjas író. Ám a kötetet olvasva az is kiderül: a Kárpát-medencében, immár jó száz éve a történelem kötéltáncosa is valamennyi nemzedék. A határok által ugyan elválasztva, s gyakran azt gondolva, hogy a túloldalon másként alakultak és alakulnak a viszonyok, és mégis a sok évszázados közép-kelet-európai–balkáni modell törvényszerűségeinek alávetve.