A saját életutak kanyarjainak felvállalása, a tömegek sorsa felőli történelmi perspektíva nélkül hiába a hevület.

Ha valaki egyszer tanulmányozni akarja, hogy miért mondott csődöt a magyar értelmiség a rendszerváltozás környékén, s azóta, annak nem kell mást tennie, mint előszednie Raskó György agrárközgazdász Facebook-bejegyzéseit. Nevezett 1990. július 15-étől a Földművelésügyi Minisztérium privatizációs és vállalkozásfejlesztési főosztályvezetője, 1991 márciusától a minisztérium helyettes államtitkára, majd június 11-én közigazgatási államtitkára volt 1994. július 28-ig. Egyébként ma agrárvállalkozás(ok?)ban érdekelt, s ki tudja, hogy egy Orbán-váltó kormányban nem lesz-e miniszter. Megmondó emberként naponta akár többször is kommentálja a hazai és a világpolitika eseményeit jobbára felsőbb iskolákat végzett, hajdanán fontos posztokat is betöltött követőinek jókora tábora számára. A gond csak az, hogy a tömör beszólások beleragadnak az egyéni kisszerűség dágványába. Vagyis

Vita a kettős mércéről, az előítéletekről, a nyugati ember felsőbbrendűségéről.

Egykori kollégám, Szilágyi Gábor már-már missziójának tekinti, hogy meggyőzzön arról, amikor orosz témákat érintek, akkor ezt Putyin-rajongóként teszem. Hiába kérlelem, bizonygatom neki újból és újból: ne állítson olyat, mint most is, hogy

Moszkva ma már Washingtont is iskoláztathatja, még ha ez nincs is sokak ínyére.

Látszólag értetlenül állt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter budapesti látogatása előtt Eörsi Mátyás, a Demokratikus Koalíció (DK) külpolitikai szakértője, egykori külügyi államtitkár. Mint a Klubrádió augusztus 25-ei Reggeli Gyors műsorában (55:23-tól) kifejtette:

A magyar zsoldos is tudta, hogy nem lehet demokratizálni a törzsies és középkorias vallási alapokra épülő afgán társadalmat.

A NATO-országok vezetői, köztük elsősorban az amerikaiak, most éppen azt akarják elhitetni a világgal: teljesen váratlanul érte őket, hogy a nyugati csapatok kivonását követően a tálibok ilyen gyorsasággal veszik át az ellenőrzést Afganisztán nagy része felett. Azt akarják nekünk beadni, hogy a kormányoknak dolgozó elemzők ezreivel együtt még annyit sem értettek meg ennek a társadalomnak a működéséből, mint

Nyugati szempontból nem alakult eléggé tragikusan az afganisztáni kivonulás – állítja Juhász András elemző.

Amit hozzáteszek: bármilyen cinikusan hangzik, eddig bizonyosan nem elég nagy a felfordulás az elemző nem egyszerű feltételezéséhez, hanem az általa hivatkozott nyugati stratégáknak az amerikai elit világhegemóniával kapcsolatos elgondolásaihoz képest. Ez viszont alapvető változást hozhat többek között az Európai Unió meghatározó szereplőinek politikájában. Ezt jelezte augusztus 18-án Josep Borrellnek, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének reálpolitikusra valló nyilatkozata, miszerint

Nyugaton is gazdasági és fizikai kényszerrel érték el, hogy a paraszti tömegek ipari munkássá legyenek.

Síremlék-avatáson emlékeztem két hozzám közelálló személyre augusztus 13-án. Az előzőleg összeállított gondolatsorból azonban kihagytam egy részt. Mindenekelőtt azért, mert a temetőbe nem illő módon átpolitizálta volna a szöveget, másrészt tartanom kellett magam a szertartást vezető lelkipásztor által meghatározott időkerethez. Itt, a Bekiáltás gondolkodó közönsége előtt azonban semmi akadályát nem látom annak, hogy

A mozgalomszervezés lenini módszertanának tanulmányozásából nem következik a bolsevik mentalitás.

Még most is felbukkan egy-egy internetes ajánlásban az egy hónappal ezelőtti ,,Karácsony akár verset is írhatna’’ című jegyeztem. Ennek tételmondata:

Mindenki életét befolyásolja a társadalom eszmei alapjainak lopakodó átalakítása.

Alighanem markánsabb kifejezést használna egy pszichiáter Orbán Viktor és Schmidt Mária lelkiállapotával kapcsolatban. De itt és most legyen elég a „sebzett lelkek” kifejezés annak érzékeltetésére, hogy

A százezernyi magyar gazda úgymond praktikusan viszonyul az orbáni verbális politikai játékhoz.

Pontosan fogalmazott Raskó György agrárközgazdász a Klubrádió július 23-i, Eurozóna adásában, amikor azt mondta:

Biden is áldását adta: mehet az orosz gáz Németországba.

Az USA kész beszüntetni a szankciós háborút a stratégiai jelentőségű orosz gázvezeték, az Északi Áramlat-2 ellen – adta hírül a függetlennek tekintett lap, a Kommerszant is. Erről állapodott meg Washington és Berlin. Utóbbi vállalta, hogy